HÉVÍZ

1. HÉVÍZ Készítette: Kovácsné Balla Györgyi

2. Az ókori legenda szerint a Szent Szűz annak a keresztény dajkának könyörgő imádságára fakasztott forrást, aki egy lebénult gyermeket szeretett volna meggyógyítani. A mélyből feltörő tó meleg vizétől és a gőzölgő iszaptól a sovány, csenevész gyermektest teljesen felgyógyult. A legenda a római korból származik, az említett gyermek pedig nem más, mint Flavius Theodosius keletrómai császár, aki 391-ben a keresztény vallást saját birodalmában állami vallássá nyilvánította. A fakasztott forrás azóta is táplálja a világon egyedülálló hévízi tavat.

3. A Hévízi-tó gyógyító hatása már – valószínűleg – a rómaiak által is ismert volt, erre utalnak a búvárok által az 1980-as évek elején a tóból gyűjtött pénzérmék és a tó környékén talált oltárkő. A népvándorláskori leletek is arra utalnak, hogy az erre megfordult germán és szláv népesség is használta a tavat. Első okleveles említése 1328 – ból való, melyben a települést „locus vulgarites Hewyz dictus” - ként említik.A fürdő kialakításában, a fürdőtelep megvalósításában különösen gróf Festetics György játszott meghatározó szerepet, a 18. században az ő birtokába került a forrás és környékének területe. A mai település Hévízszentandrás és Egregy községek egyesítéséből jött létre 1946-ban. 1992. május 1-jén városi címet kapott.

5. A tó felszíne ovális alakú. Északról két vízfolyás torkoll a tóba, délen a 10-12 méter széles Hévízi-csatorna vezeti le a tó vizét a Zala folyóba és onnan a Balatonba. A tó keresztmetszete a dél felé elhajló tölcsér képét mutatja, amely a forrásánál a legmélyebb. A Hévízi-tó hőmérséklete a föld mélyéből előtörő hideg és meleg forrásvizek keveredésének eredménye. Ez a kevert meleg víz táplálja a tavat. Nyáron a víz hőfoka 33-35 °C, de nagyon meleg napokon elérheti a 36-38 °C-ot is. Ősszel és télen a hőmérséklet alacsonyabb, mintegy 24-26 °C körül mozog. A víz hőfoka a fürdőzőkre, betegekre nyugtatólag, pihentetőleg hat, mert ez a hőmérsékleti érték az ember hőháztartása szempontjából közömbösnek számít. A tóban általában mindenhol közel azonos hőmérséklet uralkodik, mert a tó felett elhelyezkedő, 1,5-2 méter széles páraréteg megakadályozza a víz lehűlését, a többirányú vízáramlás és az 50 ha véderdő pedig elősegíti a hőmérséklet egyenletességét. Ha a Hévízi-tó felszínét megfigyeljük, megállapíthatjuk, hogy a tó nincs nyugalomban. Egyrészt: a tavat tápláló forrás a tó vizét állandóan mozgásban tartja, a mélyből feltörő víz lassú körforgással gyűrűzik a partok felé. Másrészt: a víz és a levegő közötti hőmérsékletkülönbség következtében a víz a felszínen kissé lehűl és így nagyobb fajsúlyánál fogva ismét lefelé áramlik. Eközben a tó egész víztömege hengeres mozgással lassan jobbra forog. E kettős vízmozgásnak fontos szerepe van a tó hőmérsékletének szabályozásában, valamint a hatóanyagok egyenletes eloszlásában. Az egyenletes és állandó vízáramlás jótékonyan hat a szervezetre is, mert a fürdőzőket állandó, enyhe masszázsban részesíti.

6. Először 1908-ban folytak búvárok segítségével vizsgálatok, hogy megállapíthassák a tó pontos mélységét. Ez először 1953-ban sikerült. Tudományos búvárkutatások 1972-től zajlanak, és a vizsgálatok során megállapították, hogy a forrás egy 38,5 méter mélységű, függőleges homokkőfal aljában van. A Hévízi-tó forrásbarlangjának szélessége 2-3 méter, magassága 60–80 cm, ezen percenként 30-40 ezer liter 39,5 °C-os víz áramlik át (Ezzel a vízhozamával, a Hévízi-tó forrás volt Magyarország legnagyobb átlag vízhozamát produkáló forrása). A szűk nyílás azonban egy 14-17 méter széles üreg, az Amphora-terem kapuja. A termet egy iszapréteg osztja ketté. Itt ered a termálvíz: a keleti oldalon 26,3 °C-os, míg a nyugati oldalon 41 °C-os víz tör fel. A vízben található radioaktív szénizotópok mennyiségéből megállapították, hogy a forrás hideg erének kora – a beszivárgástól a feltörésig – 5-7 ezer évre, míg a meleg vizű forrásé 10-12 ezer évre tehető. A felszínről a mélybe kerülő vizek meglehetősen nagy területről, a Bakonyból, a Keszthelyi-hegységből és a Zalai-dombságról gyűlnek össze. Ennek egy része csupán kis mélységbe (pannon réteg) hatol – ez a karsztvíz zóna – és innen jut a hideg érben a Hévízi-tó „keverőbarlangjába”. A vizek zöme azonban jóval mélyebbre jut le, a triász kori dolomit rétegekbe, ahol erősen felmelegszik. Útja során különféle fémeket, kőzeteket old fel, majd innen újra a felszín felé áramlik, s jut el a forrásterembe. A tó vízhozama az 1970-es évektől a Bakonyban folyó bauxit kitermeléssel együtt járó karsztvíz kiemelés következtében rohamosan csökkent. A 80-as évek végén az eredeti vízhozam felét sem érte el. A tó megmentése érdekében 1989. április 20-án elrendelte a Minisztertanács a bánya bezárását. A döntés hatására növekedni kezdett a vízhozam és jelenleg (2012) ez 450 liter/másodperc.

14. A tó tündére Molnár Jenő alkotása /2000/ Az ülő lány Hévíz címerét óvja. A címeren a szárnyas kerub és a tündérrózsa látható.

15. Deák Ferenc Marton László alkotása /2003/ A 220 cm-es alkotás pár centis talapzaton sétál át a téren. Legalábbis sötétben úgy néz ki, mintha egy magas, kalapos férfi lépdelne a térkővel kirakott téren.

16. Kisfaludy Sándor emlékére Marton László alkotása /1976/ "Irodalmi személyiséget idéz a két, a biedermeier divatja szerint öltözött s a romantikus szerelmek korát elénk varázsoló bronz leányalak”

17. Hévíz várossá avatásának emlékoszlopa Farkas Ferenc alkotása /1993/ A városháza épülete előtt áll.

18. Gróf Festetics György mellszobra Marton László alkotása /1993/ A 70 cm-es alkotás a fürdő 200. évfordulójára készült.

19. A Hévízi Muzeális Gyűjtemény a város központjában, a sétálóutcában. Az épület külső homlokzatát Németh János Munkácsy-díjas keramikusművész Forrás című alkotása díszíti.

21. Nympha díszkút Marton László alkotása /1998/ A díszkút a Városháza előtti téren látható. A Városháza alapkőletétele 1998-ban volt, avatása egy-időben történt a Szentlélek templom felszentelésével 1999-ben.

22. 1998-ban adták át az új héttornyú Szentlélek római katolikus templomot

24. A templom festett üvegablakai

25. Angyal Gáll Gregor alkotása /2001/

28. Református templom

29. EGREGY Egregy neve elsőként 1019-ben fordult elő, a zalavári bencés apátság alapítólevelében felsorolt és tizedfizetésre kötelezett falvak egyikeként, bár az oklevél eredetisége vitatott. A Hévíz nevét említő, 1328 - as oklevélben "villa Egrug", azaz Egregy falu szerepel, s 1341 - ből való Árpád - kori templomának első megemlítése. Egregy neve a vízkedvelő égerfa szóból származik, mivel ezek a fák nagyobb számban fordultak elő a településen ma is átfolyó patak közelében. A török korban elpusztult falut a XVIII. században bevándorló német telepesek építették újjá, akik idővel teljesen elmagyarosodtak, s eredetüket csupán néhány gyakori családnév ( például Fisli ) őrizte meg. Egregyet 1773- ban német, 1796 - ban már elegyes, még később pedig magyar faluként említették. A falu földbirtokosa a XVIII. század második felétől a keszthelyi Festetics - család volt.

30. Szent Magdolna templom

31. A templom építésének pontos ideje nem ismert, valószínűleg a 13. század közepe körül építették. 1341-ben említik írásos emlékek először. Az épület a 16-17. században erősen megsérült, később a barokk korban, 1731-ben renoválták. Szerencsére az átalakításkor csak a legszükségesebbeket javították, így megmaradt a templom középkori formája.

32. A borozósor felé vezető úton láthatjuk a sokak által „zöld templomnak” is nevezett egregyi Jézus Szíve Templomot.

33. Hévíz - Balaton Airport Sármelléki repülőtér, a várostól 13- km-re.

34. A tó legszebb növénye a tündérrózsa Hévíz szimbóluma lett, bekerült a város címerébe és zászlajába. A szigorúan védett növények virágzása nyár elején kezdődik, s egészen november végéig tart. A tündérrózsa levelei a tó párolgását fékezik, a fenéken szertekúszó indák pedig a rádiumos gyógyiszapot védik.

35. KESZTHELY MÚZEUMAI: 1.) Helikon Kastélymúzeum - Festetics-kastély 2.) Vadászati Múzeum és Történelmi Modellvasút kiállítás. A Helikon Kastélymúzeum kiállításaként, új épületben kapott helyet a két tárlat. 21.000 lakosú város – az egy főre eső múzeumok listavezetője szerintem, mert az előbbi három ismert kiállításon kívül, az alábbi 17 darab „múzeumot” találtam (gondolom a teljesség igénye nélkül):

36. CSIGAPARLAMENT A kiállító teremben, az Országház makettje tekinthető meg, amely 7,5 méter hosszú, 2,5 méter magas, és közel 4,5 millió megkövült (28 millió éves) pannon-tengeri csigából készült. Megalkotója az uny-i illetőségű Miskei Ilona néni, aki 14 éven keresztül dolgozott a Csigaparlamenten. A Guinuess rekordok könyvébe nevezte a remekművet, melyet nem engedett külföldre vinni.

37. Kínzó Múzeum, avagy Horrorárium A Kínzómúzeum bemutatja a kínzási, kivégzési módszereket a középkortól a legújabb korig, a távol-kelettöl a tengerentúlig. Láthatóak a sötét középkor tortúrái, a németalföldi, francia, japán módszerek, de találkozhatunk Drakulával és a csejtei Báthori Erzsébet szadizmusával is.

38. Történelmi panoptikum Magyarország legnagyobb Panoptikumában közel negyven magyar király, fejedelem, hadvezér, költő és író megtévesztésig hű viaszszobra látható, melyek korhű öltözékben és környezetben varázsolják a múltat elénk.   Atillától Horthy Miklósig, 1500 évet felölelve teszik a látogatót időutazóvá. Külön pódiumra kerültek az erdélyi fejedelmek az 1848-as és a Rákóczi szabadságharc nagyjai, de látható Koppánytól kezdve Szisziig arra érdemes eleink. A helyszín egy összetett pincerendszer, mely a keszthelyi Sétálóutca alá nyúlik. Épületszerkezete múlt századi, ami megfelelő keretet ad a látnivalóknak.   Ismereteink bővítésére, eszmei hovatartozásunk erősítésére jött létre eme intézmény. Iskolai kirándulások célpontja lett a Panoptikum, mely a tanárok és diákok elismerését vívta ki; azért is, mert a szórakoztatás mellett hasznos tananyag-kiegészítő.

39. Babamúzeum A három szintes kiállítótérben a temérdek népviseletes baba mellett fából faragott Nagy-Magyarország is akad a falon, megannyi népi holmi társaságában.

40. Játékmúzeum A lépcsőn felfelé eszméletlen mennyiségű, vitrinbe rendezett kindertojás-figura között vezet az út, majd jobbra a lányos, balra a fiús termeket találjuk. Játékból annyi van itt, a háború előttiből és napjaink plüssfiguráiból egyaránt (nem kihagyva a szocializmus műanyag kerekes cicáját sem, ezernyi más darab mellett), hogy még a mennyezetre is jut az anyagból. A Török úr múzeumaiban megszokott zsúfoltság visszaköszön itt is, de talán itt a legkevésbé zavaró, a játék az játék, legyen jó és legyen sok.

41. Középkori erotikus panoptikum A kiállítás, bár hangulatában megidézi az Amszterdamban vagy Koppenhágában méltán népszerű szex múzeumokat, méreteiben tér el (kisebb jóval, nyilván). A viaszfigurákkal bemutatott jelenetek összeállításánál főként a középkori erotikus irodalmat vették alapul, de azért felismerjük az egyik teremben Bill Clintont és Lewinsky kisasszonyt is.

42. Nosztalgia Látványtár és Giccsmúzeum "Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel", áll a dantei idézet a táblán, és lássuk be, nem véletlenül. A „szoc” korszakot idéző, retró cuccok között megbújik itt a Marilyn Monroe-t központi alakként ábrázoló Utolsó vacsora-puzzle... Megannyi csodás festmény feszül a plafonra is. A múzeum önmeghatározása szerint "látnivalóink a rácsodálkozástól, némi ismeretgyarapodáson keresztül a csüggedésig roncsolják a kedves látogatókat".

43. Balatoni Múzeum A 2009 második felében nyíló új állandó kiállítás korszerűsített installációval, újszerű szemléletmóddal tárja a látogatók elé a Balaton jelenkori és régi világát. Új kiállítási elemek a fürdőtörténetet és a hajózást bemutató termek, felelevenítve a közelmúltat, az úttörőtáborokat, a kempingező NDK-s turistákat, de a múlt század elejének békebeli balatoni hangulatát is.

44. Cadillac múzeum A Cadillac Múzeum fő tevékenysége „A Cadillac évszázada” című kiállítás szervezése és üzemeltetése. A kiállítási darabok 1923 – az 1990-es évek derekáig mutatják be a Cadillac modelleket.

45. Marcipán Múzeum és Cukrászda A múzeum a Festetics-kastély közvetlen közelében található. A szép épület első felét a családias hangulatú cukrászda foglalja el, ahol tortákat, süteményeket, fagylalt- és kávékülönlegességeket lehet megkóstolni, de különleges marcipándesszertekből is széles választék áll rendelkezésre.

46. Surber Zeneautomata és Fonográf múzeum „ Fedezze fel a mechanikus zenegépek világát azokból az időkből,amikor még nem volt rádió és lemezjátszó, egészen a múlt századi ötvenes évekig. Élvezze autentikus környezetben a zenélő dobozok,gépzongorák, zenélő órák és kintornák hangzását.” Hirdeti a múzeum reklámja.

47. Balatoni Borok háza Az oktatóközpontként és múzeumként működő Balatoni Borok Házának 2005 óta a Festetics kastély 16. századi pincerendszere ad otthont. Kb. 1500 palack bort tartanak itt, ebből 30-40 mindig kóstolható. Egyéni és csoportos tárlatvezetést is lehet kérni, ezenkívül tematikus borkóstolókat, tanfolyamokat is szerveznek.

48. Bacchus bormúzeum A különleges bormúzeumban a legnevesebb hazai borászatok mellett saját pincészetünk borait is kínálják. Nagyon kedvelt a több védnöki táblával kitüntetett Bormúzeum-étterem, ahol ötvözik a helyi, hagyományos specialitásokat, valamint a korszerű európai konyha fogásait is.

49. Kályha múzeum Szalay Imre fazekasműhelyében kézműves technológiával készült élethű makettek segítségével ismerhetők meg az egykori Dunántúli Szemeskályhákal.

50. Lepke és hüllő múzeum Öt világrész Lepke és Rovarkiállítása, valamint egzotikus Hüllőkiállítás varázsolja el az oda látogatókat. A lepke kiállításon gyönyörködhetünk a világ minden csücskéből összegyűjtött káprázatos lepkékben és egyéb rovarokban. A rovarfajok számát egyes tudósok 3 millióra becsülik, mások szerint akár 30 millió is lehet… ennek tudható be, hogy ezek az állatok egyedülálló formagazdagsággal és színezettel rendelkeznek. Ebből próbáltak ízelítőt adni e preparátumokból és élő állatokból álló gyűjteménnyel, amely igazi különlegességeket is tartalmaz.