7.tétel: Terület és településfejlesztés 1945 és 1990 között

1. 7.tétel: Terület és településfejlesztés 1945 és 1990 között 1. A második világháború utáni újjáépítés (1945-48/49) 2. Rákosi-rendszer (1948/49-1956) 3. A Kádár-korszak terület-és településfejlesztése (1956-1989)

2. II. Világháború utáni újjáépítés Készítette: Szabó Tünde Anita

3. Tisza és Duna hidakat felrobbantották a nyersanyag-, energia- és munkaerőhiány az ipari termelés 1945 májusában a háború előtti szint alig 30%-a jóvátétel fizetése a Szovjetuniónak A Szovjetunió tulajdona  magyarországi vállalatok és ingatlanok

4. A romok eltakarítása, Újjáépítés 1946 vége  a 28 felrobbant tiszai és dunai híd felének helyreállítása 114 vasúti hídból 100 üzembe helyezése 1947 március  8220 teherautó, 8066 személygépkocsi és csaknem 15 ezer motorkerékpár A vasúti közlekedés 500 darab gőzmozdony üzembe helyezése  Truman-mozdonyok

5. Hidak helyzete háború előtt 8373 db 2,0 m-nél nagyobb közúti híd  összhossza 67 136 m volt felrobbantott hidak száma 1424 db  17%, hosszban 41% a Duna- és Tisza-hidak 100%-ban pusztultak el 1945 végéig  a felrobbantott hidak több mint a felének helyreállítása hároméves terv végére  a hidak 90%-a újjáépült, 80%-ban végleges vagy félállandó jelleggel

6. a Kossuth híd és a szolnoki Tisza-híd

7. A nagyobb nyílású hidak végleges jelleggel történő helyreállításának fő időszaka a hároméves terv és az első ötéves terv volt. Budapesten  Szabadság híd Margit híd Széchenyi Lánchíd 1950. november 7  óbudai Árpád híd 1952 ősz  Boráros téri Petőfi híd Budapest alatti Dunaszakaszon  két közös vasúti-közúti híd  dunaföldvári, melyet a közúti Hídosztály és a bajai, melyet a vasúti Hídosztály állíttatott helyre

8. Tisza-hidak közül szolnoki, a tokaji és a szegedi tiszafüredi, csongrádi és algyői hidak 1947-48. évek  szegedi Tisza-híd 1948-49. évek  vásárosnaményi híd első ötéves tervidőszakban  új utak, azokon új hidak is épültek a fejlődő közlekedés igényeinek kielégítésére megkezdődött hazánkban a feszített betonszerkezetek alkalmazása kísérleti jelleggel  szabadszállási alumínium híd

9. a pénzügyi stabilizáció megteremtése 1946. augusztus 1-én került sor Sikere  szovjet jóvátételi szállítások átütemezésével a kormány mérsékelni tudta kiadásait Amerikai kormány átadta Magyarországnak a Magyar Nemzeti Bank aranykészletét háború előtti bérszint jelentős csökkentése  jól kereső rétegek béreit 60-70%-kal, a munkásokét 30-40%-kal

10. új pénz bevezetése  forint, váltópénze a fillér szénbányák 1946. június 26-ai államosítása szénbányák államosítását 1946. december 1-én a négy legnagyobb nehézipari komplexum  a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt., a Ganz-gyárak, a Weiss Manfréd Acél-és Fémművek Rt. és a Győri Vagon- és Gépgyár, és az érdeklődő körükbe tartozó cégek állami kezelésbe vétele követte 1947. szeptember 29  a nagybankok és az általuk ellenőrzött cégek állami tulajdonba vétele egyidejűleg a régi, kétszintű bankrendszer is megszűnt

11. a Magyar Általános Hitelbankból  Beruházási Bank Pesti Magyar Kereskedelmi Bankból  Külkereskedelmi Bank a vidéki pénzintézetek jó részéből az 1949-ben létrehozott OTP  Országos takarékpénztár 1947. november 28  államosították a bauxit- és aluminiumipart mezőgazdaság kollektivizálása

12. első hároméves terv 1947. augusztus 1-én kezdődött és 1949 végére fejeződött be  célja: az újjáépítés munkáját befejezve a tervperiódus végére a mezőgazdasági termelés közelítse meg az utolsó békeév szintjét, a gyáripari termelés pedig 27%-kal haladja is meg azt  félsiker ipari termelés 1949-ben közel 40%-kal múlta felül az 1938-ast mezőgazdaság az 1938-as szintet sem tudta elérni

13. Újjáépítés a II. világháború után Széles Máté Attila

14. Magyarország(1941-44 és utána)

16. - az államok egyéni fejlődése - az európai egység felépítése

17. Marshall-terv vagy Európai Újjáépítési Program

19. Magyarország a háború után • Verseny a szavazatokért • a kommunista párt a szovjetekretámaszkodott • földosztás • A városok és az ipar újjáépítés • élelmiszerellátás

20. élelmiszer és tüzelő alacsony bérek és növekvő árak Gazdasági Főtanács megalapítása beszolgáltatásikötelezettség Magyar Köztársaság Az élet normalizálása

21. infláció megfékezése bankóprés értékálló pénz az adók növelése a kiadások visszafogása a fogyasztási cikkekből készleteket felhalmozása az ár- és bérrendszer megreformálása Forint bevezetése Intézkedések:

22. Európa szétszakadása„Vasfüggöny”A NATO és a Varsói Szerződés

23. Rákosi-rendszer (1948/49-1956) Rákosi Mátyás „Sztálin legjobb tanítványa” крокодилъ

24. A Rákosi rendszer terület és településfejlesztési törekvései Készítette: Pólin Lénárd Geográfus MScter.település fejlesztés

25. Rákosi Mátyás

26. Rákosi Mátyás A Magyarországi Tanácsköztársaság idején helyettes kereskedelmi népbiztos, majd a szociális termelés népbiztosa volt. 1945–56 között a Magyar Kommunista Párt illetve a Magyar Dolgozók Pártja főtitkára. 1952–53 között a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke.

27. Rákosi korszak • Rákosi korszak 1945-1956 • Alapjaiban formálta saját ízlésűre az országot • Sztálinista mintára építi a rendszert: személyi kultusz • Féktelen terror: ÁVH, Koncepciós perek, osztályidegen elemek eltávolítása gulag-táborba, pártellenzék pusztítása • Megalománia • Országos Tervgazdasági Tanács és az Országos Tervhivatal

28. Rákosi-címer az 1949. évi XX. törvényben elfogadott új állami jelkép

29. A Magyar Népköztársaság zászlaja, benne a „Rákosi-címerrel” (1949–1956)

30. Kommunista hatalomátvétel és megszilárdulás Utcára vitték a munkásokat skandálni Szalámi politika (57%-os többségű KGP ellen) „Kékcédulás választások” Koholt vádak Párt Betiltások SZDP beolvasztása = Magyar Dolgozók Pártja A későbbiekben munkatáborok (Recsk), Kitelepítések (Hortobágy)

32. Recski munkatábor

33. A Magyar Kommunista Párt törekvései 1945-1948 • 1945-ös földreform (nagybirtok felosztás) • Kollektivizálás és Kolhoz ("коллективное хозяйство„"közös gazdaság" • Tervgazdálkodás • Államosítás

36. Az első ötéves terv (1950-54): Erőteljes, fokozott ütemű iparfejlesztési programot írt elő. A beruházások 50%-át az iparba tervezték/ mezőgazdaságba mindössze 14%-át az iparon belül a nehéziparba irányult a beruházások 90%-a, amely a mg, a könnyűipar és az élelmiszeripar elhanyagolásához vezetett. Mo-ot a szén és acél országává akarták tenni (Gerő hirdette meg) Az ország adottságait tekintve irreális. célkitűzésnek bizonyult, és beláthatatlan következményekkel járt.

37. Kommunista átalakítás céljai Vas- és Acél Országa: Államosítani a bányaműveket illetve a vas és acél műveket Nehéz- és hadiipar teljességgel indokolatlan erőltetett fejlesztése 1949-re befejeződtek az államosítások. Állami tulajdonba vették a 10 főnél többet foglalkoztató kis üzemeket és a bérházakat is

38. Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek1950-56’

39. Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek1950-56’

40. Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek1950-56’

41. Kollektivizáció és Rekviráció Üzemeket, az áruházakat, a földbirtokokat, az iskolákat, a színházakat, a mozikat, a könyvtárakat, a műkincseket, a gyógyszertárakat, a lakóházakat, egyes helyeken a kisiparosok műhelyeit és szerszámait a pénzintézeteket és a lakóházakat, ipari, bánya- és közlekedési üzemeket.

44. „TSZ”!?

45. Szocialista Iparvárosok Decentralizált – Centralizált? Sztahanovista munkaverseny! Minőség helyett mennyiségi szemlélet! Ózd (Oxigénbefúvásos acélgyártás). Dunaújváros („Sztálinváros”) – (Vas- és acél kombinát) Budapest (Nehézipari centrum) Paks (Nehézipar és konzervipar) Tatabánya (Szénbányászat)

46. Sztahanovista munka és beszolgáltatási verseny

47. Ózdi iparvidék

48. Dunaújváros iparvidék

49. Tatabányai Szénbányászat

50. Köszönöm a figyelmet!