A szakmai orientációs képzés lehetőségei és korlátai a gimnáziumi oktatásban

1. A szakmai orientációs képzés lehetőségei és korlátai a gimnáziumi oktatásban Barcsay Ágnes, 2008

2. A gimnáziumi képzésre vonatkozó jelenlegi szabályozók: 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról A Kormány 243/2003. (XII.17.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet. az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 17/2004. (V.20) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról Iskolák Pedagógiai programja, helyi tanterve

3. A szabályozás tartalmi elemei • A gimnáziumok a tanulók érdeklődésének, felkészültségének, továbbtanulási szándékának figyelembevételével a tanulói terhelhetőség határain belül szabadon oktathatnak olyan akkreditált tantárgyakat, amelyek valamilyen szakma felé orientálják a tanulókat. Ez az óraszám az általános gimnáziumi tanterv mellett + heti 3 óra • Az érettségi felkészítés keretében emelt és középszintű felkészítő foglalkozásokra jelentkezhetnek a tanulók a középiskola 11-12. évfolyamán Barcsay Ágnes, 2008

4. A kialakult gyakorlat A heti plusz órákat ma az iskolák természetesen felhasználják: a hagyományos tantárgyakból (matematika, idegen nyelv, magyar, biológia stb.) magasabb óraszámot biztosítanak a tanulók számára. (Specializációs vagy tagozatos rendszer)

5. Lehetőség • A 14 éves tanulók gyakran nem tudják még eldönteni, hogy milyen szakmát tanuljanak, de bizonyos tantárgyak, tantárgycsoportok, szakterületek iránt nagyobb érdeklődést tanúsítanak – azonban nem olyan erős ez az elkötelezettségük, hogy szakközépiskolai oktatásban vegyenek részt • Olyan tantárgyak oktatására is használhatják az iskolák az említett időkeretet, amelyik valamilyen szakma alapismereteit fedi le • Ezáltal a tanulók az általános gimnáziumi tanterv mellett bizonyos szakmai területhez köthető plusz ismeretekhez jutnak, érdeklődési körüknek megfelelő témakörökkel foglalkoznak

6. Akkreditált vizsgatárgyak Ezekből a szakmai jellegű tantárgyakból érettségi vizsgát tehet. Feltétel: OH és fenntartói jóváhagyás, Pedagógiai programba való beillesztés, illetve a vizsgatárgy helyi tantervben rögzített követelményeinek teljesítése Példa az említett tantárgyakra • Belügyi-rendészeti ismeretek (rendőri pálya) • Utazás és turizmus (idegenforgalmi álláslehetőségek) • Katonai alapismeretek (katonai pálya) • Vendéglátó- idegenforgalmi alapismeretek • Közgazdasági alapismeretek stb.

7. Távlati lehetőségek Az akkreditált szakmai jellegű tantárgyakat tanító gimnáziumok együttműködési megállapodása egy-egy TISZK-kel vagy Felsőoktatási intézménnyel

8. Integráció • Mindenkinek jobb ha olyan ismereteket tanul amelyek érdeklődési köréhez kötődnek • Ma a romák 5 %-a tesz érettségit, a felsőoktatásban 1,2%-uk tanul • A roma tanulók továbbjutási esélyei az átlagnál lényegesen rosszabbak, különösen a gimnáziumokban, illetve az érettségit nyújtó szakképzés intézményeiben. A középiskolai végzettség, több adat alapján is a roma népesség mintegy egytizedét képes mozgósítani, részben saját, lehetséges életcélként, részben gyerekei lehetséges jövőjeként. Minden bizonnyal ez az egytized az, akikre a sikeres roma integrációs programokat építeni lehet • E tények arra hívják fel a figyelmet, hogy a romák munkaerő-piaci és oktatási reintegrációjában a középiskolákban célirányos roma szakmai programokat szükséges szervezni a roma fiatalok számára, amelyek révén továbbtanulási illetve elhelyezkedési esélyeiket növeljük. • Iskolánkban mintegy 12 roma tanuló van (527-ből), ez a tanulók 2,3 %-a, tanulmányi eredményességük alapján kis esélyük van arra, hogy a felsőfokú diplomát szerezzenek. Mellettük ugyanilyen számú a nem magyar anyanyelvű külföldről betelepült tanulók száma (vietnámi, thaiföldi, mongol, grúz)

9. Hátránykompenzáció- lehetőségteremtéssel A középiskolák roma tanulói körében is az első évfolyamon a legmagasabb a lemorzsolódás. Ebben az iskolatípusban különösen a gimnáziumban, a képzési cél, a tantárgyi ismeretanyag, az iskola manifeszt és „rejtett tanterve” a legtávolabb áll a roma tanulók számára természetes kulturális közeg értékeitől és normáitól. Ezekben az iskolákban az egyébként a tanulásban motiváltabb roma tanulók minden bizonnyal a kulturális tőkebeli hiányaik miatti kudarcok következtében morzsolódnak le. Ez az ezekbe az iskolatípusokba járó roma tanulók számára szervezett, kulturális tőke „pótló” ismeretközlési formák jelentőségére hívja fel a figyelmet. Az említett tantárgyak érettségi vizsgái a gyakorlatias ismeretek miatt, illetve a közvetlenül (megfogható módon) tárulkozó munkalehetőségek miatt vonzóbbak lehetnek a romák számára.

10. Köszönöm a figyelmet! Edényi László Zrínyi Miklós Gimnázium www.zmg.hu