Az államháztartási hiány és az államadósság

1. Az államháztartási hiány és az államadósság 7. gyakorlat 2009.03.24.

2. Az államháztartás egyenlege makrogazdasági értelmezésben • az elsődleges egyenleg – pénzforgalmi szemléletben mutatja az államháztartás tényleges kiadásainak és bevételeinek arányát • elsődleges kiadás: kamatkiadások nélküli kiadások • elsődleges bevétel: hitelfelvétel nélkül • elsődleges egyenleg: az államháztartás finanszírozási igényét mutatja

3. hiány eredete • elsődleges kiadások meghaladják a bevételt • korábbi hitelek kamatterhei miatt keletkezik • mindkét esetben az elsődleges egyenleget kell javítani

4. adósság/GDP alakulására ható tényezők • a gazdaság (GDP) növekedési üteme • az elsődleges hiány mértéke • az államadósság kamatlába • ha a GDP növekedési üteme nagyobb, mint a reálkamatláb, akkor • elsődleges többlet esetén az adósságráta csökken • elsődleges deficit esetén az adósságráta egy darabig nő, aztán elkezd csökkenni • ha a GDP növekedési üteme kisebb, mint a reálkamatláb, akkor • elsődleges hiány esetén az adósságráta korlátlanul nő • csak elsődleges többlet esetén érhető el az adósságráta csökkenése

5. a hiány mérésére szolgáló mutatók • statisztikai mérőszámok – konvenciókon alapul • IMF – GFS Government Finance Statistics • SNA – System of National Accounts • ESA – European System of Accounts • EDP – Excessive Deficit Procedure • közgazdasági mérőszámok • fenntartható hiány • hiány okaira mutató mérés: strukturális és ciklikus mutató • infláció hatását kifejező

6. A különféle egyenlegek • Teljes deficit: $forgalmi szemléletű összes bevétel és kiadás egyenlege • Teljes deficit: eredményszemléletben • Elsődleges egyenleg: kamatterhek, hitel- és privatizációs bevételek nélküli • GFS egyenleg – könnyen előállítható • SNA egyenleg: eredményszemléletű – nehezebben előállítható

7. A különféle egyenlegek • Operacionális egyenleg: 5. vagy 6. megtisztítva az inflációtól. Magas π esetén a nominális kamat részben a hitel reálértékének megőrzését szolgálja. Nemzetközi összehasonlításra alkalmas • Működési egyenleg • Kiterjesztett egyenleg: jegybankkal, adósságlevél-kibocsátásokkal és állami tulajdonú pénzintézetek újratőkésítésével

8. A deficit megközelítésének három egyéb módja • Musgrave: a fiskális politika funkciói • Allokációs • Elosztási • Stabilizációs – jellemzően ez nincs egyensúlyban II. A stabilizációs politika értékelésére

9. II.1. Strukturális és ciklikus hiány • csak ökonometriai elemzéssel mutatható ki • ciklikus hiány: a gazdasági ciklus alakulásától függően változó kiadások-bevételek hatása, automatizmus – gyakorlatilag a tényleges és a strukturális hiány különbsége • strukturális egyenleg: mennyi lenne az egyenleg, ha a gazdaság a potenciális kibocsátás mellett termelne – ezzel a költségvetés gazdaságra gyakorolt hatását lehet kimutatni • inflációs hatás: bevétel növekszik, mert nomináljövedelmek nőnek

10. II.2. szándékolt és automatikus hiány • Szándékolt: állami kiadások és az adóteher-változások különbsége • Automatikus: teljes és szándékolt deficit különbsége

11. Egyéb hiányelemzési szempontok • átmeneti • tartós • jövedelemi csoportok közötti átrendeződés III. korosztályok közötti átrendeződés – a fenntarthatóság elemzésére használható

12. GFS egyenleg • Tőkejellegű pénzmozgások kiszűrése • Hitellel kapcsolatos tételeket nem, privatizációs bevételeket tartalmaz • Vonal alatti tételek: finanszírozási műveletekkel kapcsolatos hitelmozgások (hitelfelvétel, $maradvány-felhasználás, adósságtörlesztés, $maradvány letéti számlára helyezése)

13. GFS egyenleg • az államháztartás adósság-pozíciójának változását mutatja az egyes egyenlegek a GDP %-ában 2009-re tervezett, államháztartás (kormányzati szektor) • elsődleges egyenleg +1,1 • GFS egyenleg – 3,1 • ESA egyenleg – 2,9

14. A hiány finanszírozásánakhárom elvi lehetősége • Új pénz kibocsátása • Tőkepiaci finanszírozás – hitelfelvétel a magánszektortól* • Külföldi hitelfelvétel és/vagy devizában denominált értékpapírok állampapírok kibocsátása (M↑, majd a hitel visszafizetésével↓)

15. A hiány finanszírozása • belső pénzpiacról • külső pénzpiacról • saját valutában • devizában • rövid és hosszú lejáratú állampapírokkal

17. konvergencia-kritériumok • árstabilitás – legalacsonyabbnál nem lehet 1,5%-kal több • 2008-ban Mo. 7,5, referencia-érték 3,2 • költségvetési hiány GDP 3, az adósság legfeljebb 60% • Mo. 5,5 illetve 66 • kamatláb 2%-kal haladhatja meg a legalacsonyabbat • Mo. 6,9, referencia-érték 6,5 • Árfolyam-stabilitás – ERM2, vagyis rögzített euró-árfolyam – még nincs

18. Állampapírpiac 2008 végén max = magyar államkötvény index max C = composite, államkötvény + diszkont kincstárjegy

19. 2009-re várható finanszírozási igény

20. általános jellemzők