Az országos monitoring rendszer fejlesztése

1. Az országos monitoring rendszer fejlesztése

2. Mi a monitoring? • Egy adott tevékenység pénzügyi és fizikai nyomon követése. • Előrehaladással kapcsolatos adat és információgyűjtés a megvalósításra vonatkozóan. • Folyamat, nem egyszeri tevékenység. • Annak vizsgálata, hogy… • a tevékenység/tevékenységek előre eltervezett módon kerül(tek)-e végrehajtásra, • biztosított-e az előre meghatározott célok elérése.

3. A monitoring három fő területe (1) az értékelés (a szolgáltatások eredményeinek célokhoz viszonyítása), (2) a monitorozás (a szolgáltatások időbeli, szakmai, minőségi, pénzügyi előrehaladásának és megvalósulásának vizsgálata) (3) ellenőrzés (az erőforrások felhasználásának adminisztratív, jogi, pénzügyi szabályszerűségeit vizsgáló tevékenység).

4. Az FSZK RÉV Projekt szakmai monitoring fejlesztése a releváns, megbízható és aktuális adatok és információk gyűjtésének és értékelésének (1), valamint a szakmai monitoring (2) tevékenységnek és tartalmának kialakítására fókuszál.

5. A monitoring rendszer célja és feladata • információval szolgáljon a szolgáltatók, a szakpolitika szereplői és a jogalkotók számára a megfelelő döntéshozatalhoz, • információval szolgáljon a fejlesztési irányok meghatározásához és az intézkedések meghozatalához (helyi és országos szinten), • megalapozza a hatékony forrásfelhasználást és elosztást, • tegye lehetővé a szolgáltatások jogszerűségének, eredményességének, hatékonyságának, minőségének értékelését,

6. A monitoring rendszer célja és feladata • elősegítse a szervezetek működése során megvalósuló jó gyakorlatok azonosítását, • tegye lehetővé a szolgáltatások időbeli, szakmai előrehaladásának nyomon követését, • tegye lehetővé az eredmények célokhoz való viszonyítását, az eltérések jelzését és teremtse meg a beavatkozás lehetőségét.

7. Kinek van szüksége a monitoring rendszerre? • A szakpolitikai döntéshozóknak, hogy releváns információk birtokában hozzák meg döntéseiket. • A szolgáltatások finanszírozójának, hogy megfelelő szakmai teljesítés esetén történjen a kifizetés. • A szakmai támogató szervezetnek, hogy jó gyakorlatok azonosításával, közössé tételével, módszertan kialakításával, finomításával és megosztásával elősegítse a szolgáltatási színvonal egységesítését.

8. Kinek van szüksége a monitoring rendszerre? • Az alternatív szolgáltató szervezetek vezetőinek, hogy alapot kapjanak helyi minőségbiztosítási rendszerek fejlesztéséhez. • A szervezetben dolgozó szakembereknek, hogy képet kapjanak teljesítményük megítéléséhez és segítséget munkájukhoz.

9. A monitoring rendszer fejlesztésének pillérei • Mérési és adatelemzési módszertan kidolgozása • Az adatgyűjtést és adatelemzést segítő Szolgáltatáselemző Rendszer (SZER) kidolgozása 3. A szakmai monitoring módszertanának kidolgozása

10. Miért szükséges a mérési és adatelemzési módszertan kialakítása? Mert nem állnak rendelkezésre egységes, összehasonlítható, súlyozott adatok a szolgáltatási tevékenységekre vonatkozóan. • a megváltozott munkaképességű személyek lakóhely szerint területi eloszlása egyenlőtlen; • fogyatékosságuk, egészségi állapotuk jellemzői egyéni szinten különböznek; • a nem, a kor és az iskolai végzettség jelentősen befolyásolja a nyílt munkaerőpiacon történő elhelyezkedés esélyét;

11. Miért szükséges a mérési és adatelemzési módszertan kialakítása? • a munkaerő-piaci aktivitás és motiváció egyéni szinten jelentősen eltér; • az elhelyezkedési lehetőségek országos szinten jelentősen eltérnek; • az alternatív munkaerő-piaci szolgáltató szervezetek regionális elhelyezkedése egyenlőtlen; • a szervezetek infrastrukturális adottságai nem ismertek, vélhetően jelentősen eltérnek; • a szolgáltatást végző szakemberek kompetenciái eltérőek

12. Hogyan történik a mérési és adatelemzési módszertan kidolgozása? • Közbeszerzésen nyertes alvállalkozó végzi (Budapest Intézet). • Az alvállalkozó (is) biztosítja a foglalkozási rehabilitáció, a munkaerő-piaci és informatikai szakértelmet. • Gyűjtendő adatok körének meghatározása, amelyek az indikátorok és mutatók előállításához szükségesek. • Üzleti folyamatok meghatározása (Álláskeresők, Munkáltatók, Partnerek). • A mérési és adatelemzési módszertan kidolgozását igényfelmérés előzte meg (szakpolitikai döntéshozók, szolgáltató szervezetek, szakmai támogató szervezet, finanszírozó).

13. A mérési és adatelemzési módszertan… • tartalmazza az adatokat, számítási módot, és az értékelésre lehetőséget adó mutatókat és indikátorokat; • lehetőséget ad szervezeti szintű és országos adatelemzésre és értékelésre; • rövid, közép és hosszú távú célokat fogalmaz meg; • javaslatot dolgoz ki a szolgáltató szervezetek súlyozott értékelésére; • megalapozza az egységes, és/vagy normatív finanszírozás feltételrendszerét. • lehetőséget ad az alternatív munkaerő-piaci szolgáltató szervezetek tevékenységének objektív megítélésére.

14. Miért szükséges a Szolgáltatáselemző Rendszer fejlesztése? Mert nem áll rendelkezésre az adatgyűjtés és adatelemzés eszközéül szolgáló, országos, egységes, minden szervezet által használt informatikai rendszer.

15. Hogyan történik a Szolgáltatáselemző Rendszer fejlesztése? • Közbeszerzésen nyertes alvállalkozó végzi (Answare Kft.). • A rendszerrel szembeni elvárások a szakmai specifikációban kerültek meghatározásra. • A fejlesztés ütemekben valósul meg. • Az éles rendszer átadásának határideje 2014. április 1. • Az átadást a felhasználók oktatása, a rendszer tesztelése előzi meg. • A rendszer felhasználását e-learning rendszer fogja támogatni.

16. A Szolgáltatáselemző Rendszer… • az adatgyűjtés és adatelemzés eszköze; • ügyfélszolgálati program és dokumentációs rendszer, amely megkönnyíti az adminisztrációt; • mérési eszköz és jelentéskezelő rendszer, amely megkönnyíti az adatszolgáltatást a finanszírozó, a szakpolitikai döntéshozók, a szakmai támogató szervezet irányába; • támogatja az Egységes Szolgáltatás módszertant;

17. Miért szükséges a szakmai monitoring módszertanának kialakítása? A munkaerő-piaci szolgáltatások komplex, személyre szabott, interperszonális jellege miatt, valamint a mérési eszköz által nyert információk visszacsatolása érdekében szükséges a szolgáltatások helyszíni szakmai monitorozása.

18. Hogyan történik a szakmai monitoring módszertanának fejlesztése? • Közbeszerzésen nyertes alvállalkozó végzi. • A fejlesztést helyzetelemzés és igényfelmérés előzi meg, amely kiterjed a szolgáltató szervezetek eddigi monitorozásának tapasztalataira, a szolgáltatók által használt dokumentációs rendszerek tartalmára, mélységére, elemezhetőségére. • A monitoring eszköz tervezetének kialakítását követően megtörténik annak tesztelése.

19. Hogyan történik a szakmai monitoring módszertanának fejlesztése? • Megtörténik a TÁMOP-5.3.8-A3 pályázatban nyertes szervezetek helyszíni monitorozása. • Megtörténik a TÁMOP-5.3.8-A3 pályázatban nyertes szervezetek eseti monitorozása a helyszíni monitorozás tapasztalatai alapján. • Elkészül az átfogó monitoring jelentés.

20. A Munkacsoport szakmai fejlesztési tevékenységének eredményeképpen kidolgozásra kerül egy egységes monitoring és értékelő rendszer, amely országos szinten biztosítja az elvárt szolgáltatási színvonal nyomon követhetőségét és hosszú távú fenntartását a szolgáltató szervezetek ösztönző támogatása, szakmai fejlesztése mellett.

21. Köszönöm a figyelmet! Locherer Zoltán locherer.zoltan@fszk.hu +36-30-677-5978