ÉLETTAN-ANATÓMIA

1. ÉLETTAN-ANATÓMIA

2. Az idegrendszer A neuron: • Felépítése: - neurocyta (idegsejt) - dendrit (plazmanyúlvány) - axon (tengelyfonal) - telodendrion (végfácska) • Csoportosítása • Működése

3. Az idegrendszer felosztása A gerincvelő (medulla spinalis): • Szerkezete • Működése: - reflexközpont - ingerület szállítása - reflextevékenység: Gerincvelői reflexek: - saját v. proprioceptív reflexek - külső v. exteroceptív reflexek - vegetatív reflexek

4. Az agyvelő (encephalon) Az agyvelő részei: Nyúltvelő (medulla oblongata): · Gerincvelő közvetlen folytatása, agytörzs része · Kb. 3 cm hosszú · Hátsó részén (fossa rhomboidea): IV. agykamra alapja, az agytörzs és a kisagy között · Kisaggyal összeköttetésben van, az alsó kisagykaron keresztül

5. Nyúltvelő Életfontosságú központok helye: • Vasomotor-központ (keringés) • Légzőközpont • Hányás-, köhögés-, nyelésközpont • IX., X., XI., XII. agyidegmagok helye • felszálló és leszálló pályák helye • Piramis-pálya 85%-a a nyúltvelő alsó részén kereszteződik • extrapiramidális mozgatóközpontok

6. Híd (pons) • A nyúltvelő fölött helyezkedik el • Szintén agytörzsi rész. • Kb. 3 cm hosszú. • A kisaggyal a középső kisagykaron keresztül van összeköttetésben. Fontos területei: • Légzőközpont összehangoló része • Extrapiramidális mozgatóközpontok • VI., VII., VIII. agyidegek magjai • Átfutó pályák (fel- és leszállók) • Hátsó részén: fossa rhomboidea

7. IV. Agykamra (ventriculus quartus) • A fossa rhomboidea területén van: nyúltvelő, híd – kisagy között • Alsó határa: alsó kisagykarok • Felső határa: felső kisagykarok • Páratlan agykamra Összeköttetései: • III. agykamrával az aqueductus cerebri Sylvii-n keresztül • Agyburkok közti térrel is hátsó és oldalfali nyílásokkal Feladata: • az agykamrákban termelődik a liquor a plexus chorioideus (érgomolyag)-szerű hálózatban

8. Kisagy (cerebellum) • Két féltekéből áll, köztük vermis : féreg • Állománya: tekervények és barázdák • Kívül szürkeállomány • Belül fehérállomány • Agytörzsi részekkel kisagykarokon keresztül érintkezik (nyúltvelő, híd, középagy) • Belül: kisagyi magvak • Kéreg többrétegű, benne különböző sejttípusok vannak: - Kosársejtek - Purkinje-sejtek dendritjei - Szemcsesejtek

9. Kisagy (cerebellum) Feladata: • Mozgáskoordináció pl. járás, futás kiegészítő mozgásai (pl. kézmozgások) • Egyensúlyozás központja • Extrapiramidális mozgásközpontok vannak itt, pl. a fogazott mag

10. Középagy (mesencephalon) • Közvetlenül a híd fölött van • Hátsó felszínén 4 db ikertest van • A felső kisagykarok révén kapcsolódik a kisagyhoz • Belsejében fut a Sylvius-csatorna Részei: • Tectum (itt van a 4 db ikertest) • Tegmentum: főleg érzőpályák, extrapiramidális központ. Területén érzőpályák, itt van a nucleus ruber. • Basis: területén mozgatópályák haladnak át • Substantia nigra: a tegmentumot és a basist választja el egymástól. Extrapiramidális központ.

11. Középagy (mesencephalon) Funkciói: • Fontos extrapiramidális mozgatóközpontok (nucleus ruber és substancia nigra) • III. és IV. agyidegek magjai • Afferens és efferens pályák A nyúltvelő, a híd és a középagy az alsó agytörzset alkotja, mely területén végighúzódik a formatio retikularis.

12. Formatio reticularis Hálózatos állomány. Az egész agytörzset behálózza. Funkciói: • Testtartási reflexek helye • Alvás-ébrenlét szabályozó központja • Tudatállapot szabályozó központja • Fel- és leszálló pályák helye • Vasomotoros központ • Légzőközpont

13. Köztiagy (diencephalon) Részei: • Thalamus: • páros szerv • a III. agykamra falának határolásában vesz részt • kéreg alatti érzőközpont: minden érző pálya áthalad rajta, és át is kapcsolódik. (az ingerület erősségét képes befolyásolni) • Thalamus-magvak: egy részük extrapiramidális szerepű • Összeköttetései: hypothalamusszal, limbikus rendszerrel

14. Köztiagy (diencephalon) 2. Hypothalamus: • A két thalamus alatt elhelyezkedő páratlan agyi terület • hipofízisnyélen keresztül összeköttetésben van a thalamusszal. • III. agykamra falának egy részét alkotja Vegetatív központ: • Éhség- és jóllakottságérzet • Hőszabályozás

15. Hypothalamus Kissejtes magcsoportok: Hormonszerű anyagokat termelnek: • releasing-faktorok (serkentő) A portális keringés révén jutnak az agyalapi mirigy elülső lebenyébe. Nagysejtes magcsoportok: Valódi hormonok termelődnek: • ADH • oxytocin A hipofizisnyélen keresztül szállítódnak, a hipofízis hátsó lebenyében tárolódnak

16. III. agykamra (ventriculus tertius) • Köztiagy területén belül van. Határolásában részt vesz a thalamus, hypothalamus, a kérges test, a boltozat, és az elülső ereszték • Páratlan kamra • Itt is van plexus (érgomolyag), agyvíztermelés is Összeköttetései: • IV. agykamrával a Sylvius csatornán keresztül • Oldalkamrákkal: foramen interventriculare Monroi

17. Féltekeagy (telencephalon) • Két féltekéből áll az agy. • Tekervényei: gyrusok • Barázdái: sulcusok • A féltekéken lebenyeket különítünk el, melyekben fontos központok vannak. Koponyacsontoknak megfelelően helyezkednek el.

18. Homloklebeny (lobus frontalis) • Hátsó határa jellegzetes terület sulcus centralis. • Előtte: gyrus precentralis. Innen indul a piramis-pálya, ez az akaratlagos mozgatóközpont. Jellegzetessége a somatotópiás lokalizáció, azaz a finom mozgást végző területeknek nagyobb terület felel meg, mint a kevesebb mozgást végzőknek. • Intelligencia, magatartásszabályozás központja • Beszéd mozgatóközpontja (Broca-féle area) • Fájdalom tudatosulási központja • Tekintő központ: akaratlagos szemmozgás központja • Mélyebb területei a gyrus cinguli, mely a limbikus idegrendszer része

19. Falilebeny (lobus parietalis) • A homloklebenytől a Sulcus centralis, míg a nyakszirtlebenytől a sulcus parietooccipitalis választja el • Mögötte: gyrus postcentralis: kérgi érzőmező. Ide futnak be az érzőidegek. Ez is somatotóp lokalizációjú. • Itt van az olvasóközpont (az írás emlékképeit őrzi.)

20. Nyakszirtlebeny (lobus occipitalis): • A fali lebenytől a sulcus parietoccipitalis választja el • Látóközpont helye • A látási emlékképet is raktározza Halántéklebeny (lobus temporalis): • Hallóközpont helye • Szenzoros beszédmező helye, a beszéd megértési központja

21. Az agykéreg (cortex cerebri) • Néhány mm vastag, idegsejtekből álló szürkeállomány • 10 milliárd sejtje 6 rétegben helyezkedik el (piramissejtek, szemcsesejtek) • A sejtek között vízszintesen és függőlegesen is nagyszámú összeköttetés található • A függőleges összeköttetések a meghatározóbbak, így az általuk alkotott hatrétegű hengerek az agykéreg működési egységei

22. Fehérállomány • Idegrostok alkotják • Benne idegsejtekből álló, ún. törzsdúcok (szürke magvak) találhatók : • Farkos mag: oldalkamra határolása • Lencsemag: belső oldalán a capsula interna található, mely területén fontos pályák haladnak át (piramis-, érző-, látó-, hallópálya) • Mandula alakú mag: limbikus rendszer része

23. A nagyagy összeköttetései Comisszurális rendszerek (két félteke közötti összeköttetések): • Kérges test (corpus callosum): Részt vesz a III. agykamra és az oldalkamrák határolásában. Rostjai az agykéregben végződnek. • Elülső ereszték (comissura anterior): a kétoldali temporális lebenyt köti össze, itt található a szaglás központja • Boltozat (fornix): limbikus rendszerhez tartozik Asszociációs pályák (féltekén belüli összeköttetések): • Rövid és hosszú asszociációs pályák

24. Oldalkamrák (ventriculus lateralis) • Páros kamrák, a legnagyobbak a kamrák között • Részei: - Elülső szarv - Központi rész - Hátsó szarv - Alsó szarv • A III. agykamrával kapcsolódik • A hátsó szarvnál lévő hippocampus a limbikus rendszer fontos része • Benne agyvizet termelő plexus chorioideus található

25. Mozgató pályarendszerek Piramis pályarendszer: • Akaratlagos mozgásokat irányítja • Többször átkapcsolódik, míg az izmokhoz juttatja az ingerületet: Gyrus precentalis→capsula interna→agytörzs mozgató magvak → pl. szemmozgatás, nyelv mozgatása Nyúltvelő→gerincvelő→izmok

26. Extrapyramidális pályarendszer Akaratunktól független működésű, a törzsdúcok biztosítják a feladatait: • Járás és futás kiegészítő mozgásait • Mimikai arcizmok mozgásainak egy részét • Védekező, elhárító, támadó mozgásokat Afferens pályák→extrapiramidális mozgatóközpontok →efferens pályák→gerincvelő→izmok

27. Érző pályarendszerek Gnosztikus érzések: • Helyzetérzés • Ízületérzés • Tapintás • Elektromos érzés • Vibrációs érzés Vitális érzések: • Hőérzés • Fájdalomérzés

28. Limbikus rendszer Szerepet játszik az ösztönök, a közérzet és a hangulat kialakításában, részt vesz a hormonális és a nemi működések magasabb rendű szabályozásában. A rendszer részei: • Formatio reticularis (alsó agytörzs) • Gyrus cinguli (homloklebeny) • Corpus mamillare (hypothalamus) • Thalamus egyes magvai • Nucleus amygdalae (törzsdúc) • Hippocampus (oldalkamra hátsó szarvánál) • Fornix (boltozat)

29. Agyhártya Kívül: kemény agyhártya (dura mater), mely kettőzetét sinusoknak nevezzük, bennük vénás vér kering. Belül: lágy agyhártya (leptomeninx). Két lemeze van: • A külső arachnoidea, mely az agy- és gerincvelőt lazán veszi körül, míg • A belső lemez a pia mater hozzátapad a felszínükhöz. A két lemez közötti résben agyvíz kering.

30. Agyvíz (liquor cerebrospinalis) • Az agykamrákban lévő plexus chorioideus termeli a vérből • Fehérjét, cukrot és kevés vérsejtet tartalmaz • Mennyisége 120-200 ml • Miután az agykamrákban megtermelődik, körüláramlik az agy- és a gerincvelőn, majd a sinusok vénás vérébe szívódik vissza. Jelentősége: • Véd a mechanikai hatásoktól • Állandó hőmérsékletet biztosít • Táplálja az idegsejteket

31. Az agyvelő és gerincvelő vérellátása • Arteria vertebralis az a. subclavia ága, a foramen magnumon keresztül lép be az agyba • Arteria carotis interna a carotiscsatornán lép be az agyba A két nagy artériás rendszer között fontos anasztomózis található. A vénás vér a sinusokba ömlik, ahonnan legvégül a vena cava superior rendszerbe jut. A gerincvelő főleg az a. vertebralisból kapja a vérellátását.

32.  A reflexívek vázlata a a gerincvelő metszetén

33. A gerincvelő elhelyezkedése

34. Egyszerű (két neuronos) reflexív vázlata (patella reflex)

35.  Három neuronos reflexív vázlata (fájdalomérző reflex)

36. A fontosabb kérgi központok  a nagyagy külső felszínén

37. A testrészek képviselete az agykéreg mozgató központjaiban

38. A testrészek képviselete az agykéreg érző központjaiban

39. Az agyidegek kilépése

41. A vegetatív idegrendszer vázlatos felépülése (Teljes vonallal: paraszimpatikus idegrendszer, szaggatott vonallal: szimpatikus idegrendszer )