230 likes | 339 Views
Rendezetlen rendszerek számítógépes szimulációja a Monte Carlo módszerrel. Dr Jedlovszky Pál ELTE TTK. RENDEZETLEN RENDSZEREK SZÁMÍTÓGÉPES SZIMULÁCIÓJA. molekuláris dinamika (MD) Monte Carlo (MC). A MONTE CARLO MÓDSZER STATISZTIKUS MECHANIKAI ALAPJAI.
E N D
Rendezetlen rendszerek számítógépes szimulációja a Monte Carlo módszerrel Dr Jedlovszky Pál ELTE TTK
A MONTE CARLO MÓDSZER STATISZTIKUS MECHANIKAI ALAPJAI Egy adott mikroállapot megvalósulásának valószínűsége kanonikus (N,V,T) sokaságon: ahol QNVT a kanonikus állapotösszeg: A rendszer szabadenergiája:
A mikroállapot teljes energiája E(qN,pN)felbontható: A kinetikus tag felírható K(pN) = Spi2/2m alakban, így az állapotösszegből leválasztható Csak a qN helykoordinátáktól illetve az U(qN) potenciális energiajáruléktólfüggő tagokkal kell számolnunk.
Monte Carlo szimuláció: • N részecskéből álló rendszer jellemzése 3N helykoordinátával • - minden mikroállapot megfelel a 3N dimenziós konfigurációs tér 1-1 pontjának - egy adott mikroállapot megvalósulásának valószínűsége: - valamely M mennyiség makroszkopikusan mérhető értéke:
Monte Carlo szimuláció: statisztikus mintavétel A mikroállapotok sokaságát a mintába kerülő néhány mikroállapottal közelítjük, ezen mikroállapotokon (mintakonfiguráción) számítjuk <M>-et Minta reprezentativitásának problémája Megoldás:súlyozott mintavétel Egy-egy mikroállapotot vegyünk w(qN) valószínűséggel (súllyal) a mintába:
Legyen Ekkor ahol k a mintakonfigurációk száma. Az egyenletes mintavételezést és Boltzmann faktorral súlyozott átlagolást Boltzmann faktorral súlyozott mintavételezéssel és súlyozatlan átlagolással helyettesítettük. Más w(qN) súlyozás szerinti mintavétel: irányított (biased) mintavételezés
A MONTE CARLO SZIMULÁCIÓS TECHNIKA N részecske V térfogatú (kocka, tégla, prizma ... alakú) dobozba periodikus határfeltételek biztosítása véletlenszerűen kiválasztott részecske véletlenszerű elmozdítása (transzláció és rotáció, esetleg torziós forgatás) konfigurációs energia U(qN) számítása
Új konfiguráció elfogadásáról döntés: - ha DU = Uúj-Urégi 0 elfogadjuk • ha DU = Uúj-Urégi> 0 exp(-DU/kBT) valószínűséggel elfogadjuk • 1-exp(-DU/kBT) valószínűséggel elvetjük Miután beállt az egyensúly: mintavétel
A konfigurációs energia számítása: - modellrendszer: feltételezett potenciálok használata - a használt potenciálmodelleket a modell számított tulajdonságainak a kísérleti adatokkal való egyezése validálja - közelítő feltevések: ● klasszikus fizika érvényessége ● potenciális energia páronként additív: U = S uij ● potenciálfüggvény alakja (általában Lennard-Jones + Coulomb):
Rendszer korlátozott méretéből fakadó problémák: periodikus határfeltételek:
Korlát: távolságfüggvények csak R/2-ig értelmezhetők
Elektrosztatikus kölcsönhatás hosszútávú járulékának számítása: - Periodikus határfeltételek miatt a szimulációs dobozba beírható gömb R sugarán túl távolságfüggvények nem számolhatók - Probléma: a Coulomb energia gömbön túli járulékának figyelembe vétele ● egyszerű levágás ● Ewald-összegzés ● reakciótér-korrekció
SZIMULÁCIÓ ÁLLANDÓ NYOMÁSON Izoterm-izobár (N,P,T) sokaságnál a konfigurációs teret a qN helykoordináták és a rendszer V térfogata feszíti ki. Egy adott mikroállapot megvalósulásának valószínűsége: ahol az sN skálázott (dimenziómentes) koordináták:
súlyozott mintavételezés: egyes konfigurációk (mikroállapotok) mintába kerülésének valószínűsége a "pszeudo" Boltzmann-faktorral arányos
Eljárás: véletlen mozgatások: ● hagyományos részecskemozgatás ● térfogatváltoztatási lépések a mozdítások elfogadásának valószínűsége:
SZIMULÁCIÓ ÁLLANDÓ KÉMIAI POTENCIÁL MELLETT Nagykanonikus (m,V,T) sokaságon a vizsgált rendszer az N részecskeszám változásával a különböző dimenziójú qN konfigurációs terek között is mozoghat. Ekkor az egyes mikroállapotok megvalósulásának valószínűsége (a pszeudo Boltzmann-faktor): ahol
Eljárás: véletlen mozgatások: ● hagyományos részecskemozgatás ● részecskehozzáadási lépések ● részecskeelvételi lépések a mozdítások elfogadásának valószínűsége:
FÁZISEGYENSÚLYOK SZIMULÁCIÓJA A GIBBS MONTE CARLO MÓDSZER
- két független rendszer egyidejű szimulációja - háromféle mozdítástípus: ● részecskemozgatás rendszeren belül TI = TII ● térfogatcsere a rendszerek között PI = PII ● részecskecsere a rendszerek között μI = μII Elfogadási kritérium: a rendszerek közötti részecske- illetve térfogatcsere elfogadásáról a két rendszer változásához tartozó pszeudo Boltzmann-faktorok szorzata alapján döntünk, figyelembe véve a fázisegyensúly termodinamikai feltételeit