„El ne felejtkezzél azokról, a melyeket láttak a te szemeid!”

1. „El ne felejtkezzél azokról, a melyeket láttak a te szemeid!” „Ismertesd meg azokat a te fiaiddal és fiaidnak fiaival!” (5Móz.4:9)

2. „Nem kell félnünk a jövőtől, hacsak el nem feledkezünk az útról, amelyen az Úr vezetett bennünket, és tanításairól, amelyet múltunk történelmén keresztül kaptunk.”

3. Egy megváltozott élet WILLIAM MILLER

4. William Miller (1782. február 13. - 1849. december 20.) Hívő baptista családban született. Nagyapja (Phelps) és és nagybátyja Elihu Miller Low Hamptonban baptista lelkészek voltak. Nagy élvezetet jelentett a hitetlen barátoknak, mikor Miller utánozta ájtatosságukat. Komikus komolysággal imitálta rokonai szavát, hangját, mozdulatait, még az iránta tanúsított fájdalmat is. Phelps, nagyapja azonban soha nem adta fel a reményt: „Ne szomorkodjatok nagyon William miatt - vigasztalta az anyját - Istennek még terve van vele.” (George R. Knight: Hogy el ne feledjük! 10.o.) Ami leginkább megbotránkoztatta: a keresztények élete és hitvallása közötti ellentét, melynek hatására először az egyháztól fordult el, aztán deista lett.

5. Katonaévek (1813-1815) Nem a kereszténység válthatja ki az emberből a legjobbat, hanem a törvény és a rend talaján álló amerikanizmus. 47-en azzal a feltétellel vonultak be, hogy alatta szolgáljanak. „1813-ban kapitány lettem az Egyesült Államok hadseregében, és a hadseregnél maradtam egészen a békekötésig. Eközben sok minden történt, ami gyengítette a deista nézetek helyességébe vetett hitemet.” (Szilvási József: A nagy adventmozgalom 6.o.)

6. Plattsburgi csata (1814. szeptember 11.) - Az angolok 15.000 fős gyalogos hadsereggel sorakoztak fel, a tavon pedig kisebb létszámú, de jól felszerelt tengerészség állt készen. Az amerikai sereg 5.500 katonából állt. „Megelégedéssel tölt el, hogy harcolhatok. Tudom nem vagyok gyáva… Embereim közül hármat sebesített meg egy lövedék, ami tőlem alig 60cm-re robbant fel.” (C. Mervyl Maxvell: Mondd el a világnak! 11.o.)

7. Deizmus és cáfolata Isten megteremtette a világot, majd az ok és okozat változhatatlan törvénye szerint bocsátotta útjára. Az embernek ezekkel a törvényekkel kell összhangban élni. „a gép forog az alkotó pihen” (Madách: Az ember tragédiája) Az imádság, a megváltásba vetett hit - babonaság. Halál utáni élet ígérete: „Kis idő múlva Spencerhez hasonlóan én sem leszek már. Ez nagyon súlyos gondolat.” (George R. Knight: Hogy el ne feledjük! 11.o.) Az ember természete és jelleme alapvetően jó és egyenes: „Minél többet olvasok, annál félelmetesebben romlottnak tűnik az ember jelleme. Nem látok egyetlen tiszta pontot sem a történelemben. A világ hódítói, a történelem hősei kétségtelenül démonok voltak emberi formában…Kezdek nagyon bizalmatlanul viszonyulni az emberekhez.” (uo.) Az Isten kivonult a történelemből (ok okozat törvénye) „Olyan meglepő az eredmény ilyen ellenséggel szemben, hogy úgy tűnik nekem: ez az embernél egy sokkal hatalmasabb erő műve.” (uo.)

8. Poultneyből visszaköltözött Low Hamptonba. Édesapja halála után kifizette gyerekkori házára a jelzálogot, hogy édesanyja adósság nélkül élhessen ott, ő pedig egy 80 ha területen telepedett le a közelben.

9. Elkezdett gyülekezetbe járni, akkor amikor kedve volt hozzá. 1816 május - A hadseregben a durva beszédhez szokott és rájött, hogy a harmadik parancsolat - „Isten nevét hiába fel ne vedd!” - neki szól. „1816 májusában bűntudatra ébredtem - írta később - és ó, milyen rémület töltötte el a lelkemet! Még enni is elfelejtettem. A menny oly nemesnek tűnt előttem a földhöz képest. Októberig tartott ez az állapot, mikor Isten megnyitotta a szememet. (George R. Knight: Hogy el ne feledjük! 12.o.)

10. Elkezdett gyülekezetbe járni, akkor amikor kedve volt hozzá. • „ - Hiányoltunk az istentiszteletről múlt vasárnap - mondta az édesanyja kedvesen. • Nem várhatja el, anyám, hogy ott legyek, amikor a bácsikám sincs ott! • Ugyan miért nem, édes fiam? • Ahogy a diakónusok felolvassák a prédikációt… • Biztos vagyok benne, hogy a lehető legjobban próbálják végezni a dolgukat. • Anyám, miért nem engedik meg, hogy a bácsikám távollétében • inkább én olvassak fel?” (Mervyl Maxvell: Mondd el a világnak! 12.o.)

11. 1816. Szeptember 15. „Hirtelen elmémbe vésődött és megelevenedett előttem az Úr jelleme. Úgy éreztem lennie kell egy Lénynek, aki olyan jó és együtt érző, hogy maga szerez engesztelést bűneinkre, és így maga szabadít meg bennünket bűneinktől és azok büntetésétől. Azonnal éreztem, milyen szeretetreméltó lehet ez a Lény, és elgondoltam, hogy egy ilyen Lénynek a karjaiba kell vetnem magam, és bíznom kell benne. De felmerült bennem a kérdés: Hogyan lehet igazolni, hogy létezik egy ilyen Lény? Úgy láttam a Biblián kívül sehol sem találok bizonyítékot egy ilyen Megváltó létezéséről.” (Szilvási József: A nagy adventmozgalom 6.o.) „a Szentírás lett minden örömöm, Jézusban pedig barátra leltem.” (George R. Knight: Hogy el ne feledjük! 12.o.)

12. Az Ige tanulásának fontossága „A Bibliát kell prédikálnod, mindent a Bibliából kell bizonyítanod, a Bibliáról kell beszélned, a Bibliából kell intened az embereket, a Bibliával kell imádkoznod, szeretned kell a Bibliát, és tegyél meg minden tőled telhetőt, hogy másokkal is megszerettesd a Bibliát!” (George R. Knight: Hogy el ne feledjük! 13.o.)

13. „Ha valamit érthetetlennek találok - magyarázta -, összevetem azt minden párhuzamos szakasszal. Cruden (Alexander Cruden, XVIII. Sz. -i Bibliakommentár szerzője) segítségével megvizsgálok minden Igét, ahol is bármelyik szóban forgó kifejezés szerepel. Megfigyelem, milyen szerepe van a szónak az adott helyen, és ha ez a meglátásom beleillik a párhuzamos igeszakaszokba, akkor elhárult az akadály a megértés elől.” (u.o.)

14. Miller felfedezése „Úgy éreztem, abban az erőfeszítésemben, hogy megértsem, amit Isten az Ő kegyelméből feltár nekünk, nincs jogom mellőzni a próféciai időről szóló részeket.” (George R. Knight: Hogy el ne feledjük! 14.o.) „Ha meg tudjuk határozni a kezdőpontját egy ilyen próféciának, akkor elvezet bennünket a lehetséges beteljesüléshez. Mivel Isten nem hiába adta ezt a kijelentést, úgy vélem, hogy így eljutunk ahhoz az időhöz, amikor magabiztosan tekinthetünk Krisztus eljövetele elé.” (u.o.) 25 éven belül itt a vég? Erre figyelmeztetni kell másokat is! Lelkében egy hang visszhangzott: Menj, és mond el a világnak! Öt évig mégis tétlen maradt, amit így magyarázott: „Nehogy valamilyen oknál fogva tévedjek és másokat is félrevezessek.” (Mervyl Maxvell: Mondd el a világnak! 13.o.)

15. „Mondtam Istennek, hogy nem vagyok hozzászokva a nyilvános beszédhez, és amúgy sincsenek olyan adottságaim, hogy le tudjam kötni a hallgatóság figyelmét.” 1832-ben az egyik szombaton, amikor az íróasztalánál ülve egy bibliai tanításról elmélkedett éppen, hirtelen teljes bizonyossággal érezte, hogy neki személyesen kell az Úrért tevékenykednie. Rettenetes lelki gyötrelemmel kiáltotta, hogy nem képes rá. „Miért nem?” – érkezett a válasz. Erre elismételte már sokszor hangoztatott kifogásait. Végül olyan nagy nyomás nehezedett rá, hogy megígérte Istennek, ha elhívják valahova, hogy az Úr eljöveteléről beszéljen, akkor teljesíti kötelességét. Erre leheletnyi megkönnyebbülést érzett. Végül is Miller akkor már 50 éves volt, és még soha senki nem jött hozzá azt kérve, hogy erről a témáról beszéljen. Felszabadultnak érezte magát, mígnem mintegy félóra elteltével megkapta azt a bizonyos meghívást. A bosszúság villámként cikázott benne az Úrnak tett ígérete miatt. Válasz nélkül kiviharzott a házból. Miután körülbelül egy órán át küzdött magával és Istennel, végül beleegyezett, hogy másnap prédikáljon.” (George R. Knight: Hogy el ne feledjük! 18.o.)