Projektellenőrzés Salamon Balázs VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht.

1. Projektellenőrzés Salamon Balázs VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht.

2. Helyszíni ellenőrzések • Jogszabályi háttér • 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet • „a 2007-2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési rendszerek kialakításáról”

3. Egyéb eljárási szabályozók • NFÜ által kiadott Interaktív Működési Kézikönyv • - Ellenőrzési Módszertani útmutató

4. A helyszíni ellenőrzés feladata I. • A helyszíni ellenőrzések során ellenőrizni kell különösen: • a) támogatási szerződéseknek megfelelő fizikai és pénzügyi előrehaladást, • b) a fizikai és pénzügyi előrehaladás összhangját, • c) a kifizetési kérelmet alátámasztó bizonylatokat • számlák, • egyéb a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylatok, • szállítólevelek, • bankkivonatok,

5. A helyszíni ellenőrzés feladata II. • d) a nyilatkozatok illetve az azt megalapozó bizonylatok összhangját, • e) a termékek/szolgáltatások igénybevételének cél és jogszerűségét, • f) a nyilvánosságra és tájékoztatásra vonatkozó közösségi szabályok betartását, • g) a közbeszerzésekre vonatkozó szabályok betartását, piaci árnak való megfelelősséget • h) a támogatás felhasználásának hatékonyságát,

6. Ellenőrzések gyakorisága I. • A 281/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet alapján • - 32. § (2) 50 millió forint feletti támogatási összegű projektek esetében legalább egyszer • - 32. § (3) 250 millió forint feletti támogatási összegű projektek esetében évente legalább egyszer és a megvalósítás zárásakor

7. Ellenőrzések gyakorisága II. • Ellenőrzési Módszertani útmutató szerint: • a helyszíni ellenőrzéseket 100 %-os mintán hajtjuk végre

8. A Váti Kht ellenőrzési rendszere • Ellenőrzési és Szabálytalanság Kezelési Iroda • Területi Irodák állományában foglalkoztatott projektellenőrök

9. Szabálytalanságkezelés

10. Szabálytalanság • A közösségi jog valamely rendelkezésének, egy gazdasági szereplő tevékenységéből vagy mulasztásából adódó bármiféle megsértése, amely az Európai Unió általános költségvetését,az általános költségvetésre rótt indokolatlan költség formájában sérti vagy sértheti. • Szabálytalanság továbbá • A közösségi jogban foglaltakon túl a nemzeti jogszabályok előírásainak, illetve a támogatási szerződésben a felek által vállalt kötelezettségeknek a megsértése amelyek eredményeképpen a Magyar Köztársaság pénzügyi érdekei sérülnek, illetve sérülhetnek.

11. Szabálytalanság-kezelés 1. Szabálytalanság gyanújának észlelése – szabálytalanság felelős értesítése A gyanú megalapozatlan: nem indít eljárást Hiba: megszüntetése iránt intézkedés 2. Szabálytalanság felelős dönt a gyanú megalapozottságáról (5 nap) 3. Megalapozott a gyanú: EMIR-ben rögzítés és szabálytalanság kivizsgálása, döntés-előkészítő javaslat Közbeszerzési jogorvoslati eljárás megindítása 4. KSZ vezető dönt Döntőbizottság elmarasztaló döntése IH döntés kérése: intézkedés vagy lezárás Döntőbizottság nemleges döntése Szabálytalansági eljárás lezárása 5. Érintettek értesítése a lezárásról

12. Szankciók • Támogatási összeg csökkentése • Elállás • Támogatási rendszerből történő kizárás (max. 5 év) • Büntető eljárás kezdeményezése

13. Követelések kezelése

14. Elállási okok korábbi tapasztalatok alapján • valótlan adatok közlése, • ellentmondásos nyilvántartások • együttműködési kötelezettség megszegése

15. Btk. 314. § Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése • A bűncselekmény 2002. április hó 1. napjával került beiktatásra a Btk-ba. • Legfőbb tényállási elem: • az Európai Közösségek költségvetésében bekövetkezett kár • Elkövetési magatartások: • valótlan tartalmú nyilatkozat tétele • hamis vagy hamisított okirat felhasználása • előírt tájékoztatási kötelezettség nem teljesítése vagy • megtévesztésre alkalmas módon hiányos teljesítése • jóváhagyott céltól eltérő felhasználás • A bűncselekmény mind szándékosan, mind gondatlanul elkövethető!

16. Btk. 288. § Jogosulatlan gazdasági előny megszerzése • Legfőbb tényállási elem: • központi költségvetésben / helyi önkormányzatok költségvetésébe / elkülönített állami pénzalapokban / külföldi állam vagy nemzetközi szervezet által céljelleggel nyújtott támogatásban okozott kár • Elkövetési magatartások: • valótlan tartalmú nyilatkozat tétele • valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okirat felhasználása • jóváhagyott céltól eltérő felhasználás • A bűncselekmény akkor befejezett, ha az elkövető a gazdasági előnyhöz hozzájutott. • A bűncselekmény csak szándékosan követhető el! • 288/A. § A Btk. 288. § nem alkalmazható, ha a bűncselekményt az Európai Közösségek által vagy nevében kezelt pénzalapokból származó támogatásokkal, illetőleg az Európai Közösségek által vagy nevében kezelt költségvetésbe történő befizetésekkel kapcsolatban követik el.

17. MIT JELENT AZ AKADÁLYMENTESSÉG? • Az akadálymentesség az épített környezet alapvető tulajdonsága kell hogy legyen. Ez teszi lehetővé, hogy az emberek részt vegyenek azokban a társadalmi és gazdasági tevékenységekben, amelyek kiszolgálására az épített környezet létesült. • Az 1997. évi LXXVIII., az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény 2.§-a alapján az épített környezet akkor akadálymentes, "ha annak kényelmes, biztonságos és önálló használata minden ember számára biztosított, ideértve azokat az egészségkárosodott egyéneket vagy ember csoportokat is, akiknek ehhez speciális létesítményekre, eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük."

18. Köszönöm figyelmüket! • Elérhetőségek: • VÁTI Kht. Pécsi Területi Iroda • 7621 Pécs, Rákóczi út 62-64. • Tel: 72/513-450 • Salamon Balázs • bsalamon@vati.hu