A megelőző orvostan és népegészségtan tárgya

1. A megelőző orvostan és népegészségtan tárgya

2. Definíció: • A megelőző orvostan az orvostudomány azon ismeretanyagának összessége, amely elméleti alapul szolgál a lakosság, ill. meghatározott közösségek egészségének védelmét és fejlesztését, a betegség és fogyatékosság megelőzését, ill. azok manifesztációjának késleltetését célzó szakmai tevékenységekhez. • Elméleti és klinikai orvostudományok eredményeit használja fel a prevenciós stratégiák és intézkedések céljából, másrészt biostatisztikai módszerekkel és epidemiológiai kutatások segítségével az ismeretek populációs szintű érvényességét teszteli, s feltárja a betegség megelőzés lehetőségeit.

3. Népegészségtanhoz kapcsolódó tudományterületek: • Biostatisztika • Epidemiológia • Egészségügyi menedzsment • Egészségpolitika • Egészség-gazdaságtan • Jogtudomány • Szociológia • Környezet-egészségtan • Magatartástudomány

4. A népegészségügy 3 fő funkciója: • A lakosság egészségi állapotának monitorozása, a veszélyeztetett közösségek/egyének azonosítása, az egészségproblémák és prioritások meghatározása, • az egészségproblémák megoldására szolgáló népegészségügyi intézkedések kimunkálása és foganatosítása együttműködésben kormányzati és civil szervezetekkel, • annak biztosítása, hogy az egészségügyi szolgáltatások (beleértve az egészségfejlesztési és beteg-megelőzési szolgáltatásokat) megfelelőek, költséghatékonyak és mindenki számára elérhetőek legyenek.

5. A népegészségügy alapvető feladatai: • 1. a lakosság egészségi állapotának folyamatos monitorozása, az egészségproblémák és az egészséget károsító veszélyforrások azonosítása, • 2. az egészségproblémák hátterének feltárása, • 3. a lakosság tájékoztatása az egészségproblémákról és azok megelőzésének/kezelésének lehetőségeiről, • 4. a társadalom mozgósítása a problémák megoldása érdekében, partnerség kialakítása az érintett kormányzati és civil szervezetek között, • 5. egészségfejlesztési, betegségmegelőzési programok kifejlesztése,

6. 6. az egészségorientált döntéshozás és jogalkotás támogatása és érvényesítése, 7. az egészségügyi szolgáltatások tervezésének támogatása, az általános elérhetőség biztosítása, 8. a népegészségügy humán erőforrásának biztosítása és továbbképzése, 9. az egészségügyi szolgáltatások effektivitásának, hozzáférhetőségének elemzése, 10. tudományos kutatások tervezése és kivitelezése konkrét népegészségügyi problémák elemzéséhez.

9. Egészségdeterminánsok • Egészsédeterminánsok alatt azokat az alapvető tényezőket és hatásokat értjük, melyek az egyén és kiterjesztett értelemben egy közösség, egészségi állapotát meghatározzák. • Az egészségdeterminánsok kedvező befolyásolásával az egyén és a közösség egészségi állapota javítható.

10. Az egészségdeterminánsok legfőbb kategóriái: • 1. jövedelmi támogatottság (jövedelmi viszonyok) • 2. társadalmi támogatottság (szociális ellátórendszer fejlettsége) • 3. iskolázottság • 4. foglalkoztatottság és munkakörülmények (gazdasági helyzet) • 5. fizikai környezet • 6. magatartási, életmódtényezők, • 7. egészséges fejlődés (gyermekkor) biztosítottsága • 8. egészségügyi szolgáltatások fejlettsége és elérhetősége, • 9. genetikai (biológiai) tényezők • 10. kulturális sajátoságok

11. A különböző determinánsok súlya nem azonos, de általában elfogadható hogy a genetikai tényezők 15-30%-ban, az egészségügyi ellátás színvonala 10-15%-ban határozzák meg az egészségi állapotot, míg a fennmaradó 55-75%-ért a társadalmi-gazdasági státusszal és az iskolázottsággal összefüggő életmódtényezők felelősek.

12. A népegészségügy története, fejlődése

13. Bevezetés • Személyi higiéné, a kicsapongástól mentes kontrollált életvitel fontosságának hangsúlyozása az egészség megőrzése szempontjából a legkorábbi írott emlékekben is fellelhető. • Bibliai intelmek ( kézmosás, promiszkuitás kerülése) • Archeológiai leletek ,az épített környezet egészségtudatos tervezése ( egyiptomi, római építészeti emlékek) • Temetkezés • XVIII.sz. BernardinoRamazzini-a foglalkozás egészségtan első szakkönyvének szerzője • XVIII.sz.-XIX.sz. a társadalmi tényezők és az egészségi állapot összefüggései

14. Max Pettenkofer a környezeti hatások és az egészségi állapot összefüggései. • XIX.sz.-XX.sz. a hiánybetegség és a vitamin fogalma, a táplálkozás mennyiségi és minőségi kérdései, a táplálkozás és élelmezésegészségtan • A járványtan önálló tudományterületté válik Robert Koch munkássága révén. • A WHO sikerei és kudarcai…. • A nem fertőző krónikus betegségek egyre nagyobb kihívást jelentenek… • Genetikai epidemiológia, népegészségügyi genomika

15. Magyarság • Szabadon élő harcedzett nép, vándorlás • Nagy ellenálló-képesség • Bizonyított, hogy a sérültek a súlyos sebesülést és beavatkozást is túlélték • Egészség megóvás, betegség távoltartás a sámánok/ táltosok feladata volt. • Egyszerű de célravezető eljárások, beavatkozások ismerete a sebellátásban, csonttöréseknél, vagy a gyógynövényekkel való kezelésben népi gyógyászat • Szülést a bábák vezették • Betegek és öregek a vérségi családi nemzetségi gondoskodásban részesültek • Jellemző a magyarokra a víz tisztelete, víz mellé település. • Tisztálkodásra nagy gondot fordítanak • „bőrmedencés fürdőkádjaik voltak”

16. Államalapítás • Államalapítás, kereszténység felvétele • Szerzetesek Ny-ról • Ókori orvostudomány+saját gyógyítói tapasztalat • Karitatív szemlélet • Kolostorok • Átutazók, gyengélkedők, zarándokok ellátása • Betegápoló lovag és ispotályos rendek • Ispotályok • Szegények és aggok ellátására • Testi és lelki gondozás

17. Középkor • Korai időszakában még falusias városok vannak • Szabad ég alatti élet • Az egészségügy=magánügy • Fallal körülvett városok megjelenése (IV. Béla) • Az egészségügy többé nem magánügy! • A városfalon belül volt minden, egy idő után zsúfoltság, kosz és betegségek jelentek meg.

18. Középkori lepra • Járványos megbetegedések megjelenése • Lepra • Leprosoriumok a városfalon kívül. • „Szent Lázár szegényei” • A lázár és poklos településnevek lepratelepek emlékét őrzik

19. Középkori pestis • ShadowCat :„Valami szörnyűség történt a világban. Az utcákon mindenütt bűz terjengett és krétával jelölték meg a fertőzött házakat. Néhány év leforgása alatt Európa lakosságának legalább egynegyede eltűnt a föld színéről. A pestis kitörésének idején sokan úgy hitték: eljött a világvége.” • A "Nagy Dögvész" vagy "Fekete Halál" néven nevezett szörnyű járvány nagy pánikot keltve söpört végig Európán, akkoriban nem is sejtették, hogy a különböző, kereskedelmi célú hajókon behurcolt patkányokon élő bolhák által terjedt.

20. Középkori pestis • Az első megbetegedésről szóló feljegyzés 1347-ből származik, amikor is 12 olasz hajó állt be Messina kikötőjébe és "csonttá soványodott" utasok, valamint a legénység egy része holtan hevert vagy haldoklott a fedélzeten. Senki sem tudta, mi lehet az oka. A hajón nem csak emberek, hanem fekete patkányok is voltak, akik a kikötés után szétszéledtek az országban és rendes társaiknak is "átadták" a fertőzött bolhákat a keveredés során, majd feljutottak más hajókra is, amelyek tovább vitték őket új területekre, ahol ugyanez lezajlott. • PESTIS BAKTÉRIUM +BOLHA+PATKÁNY=A HALÁL KÉPLETE

21. 1351-re véget ért a Fekete Halál első rohama, a világ harmada elpusztult.1369-ben ismét visszatért meglehetős rendszerességgel, ám az utolsó nagyobb járvány (100 000 halott) 1665-ben volt. Napjainkban sem tűnt el, a XIX. században egyedül Indiában 6 millió (!) áldozatot szedett és 1995-ben újra pusztított itt. Érdekes, hogy az első "biológiai fegyvert" a világon a mongolok vetették be, amikor egy régóta ostromlott, bevehetetlennek tűnő várba hajítógéppel berepítettek egy pestis által megölt embert? A vár keresztény papjai vallásukhoz híven eltemették a szerencsétlent, ám így a kór bejutott a várfalon belülre és átterjedt rájuk, majd csakhamar elpusztított mindenkit odabent.

22. Természeti csapások • Árvíz • Sáskajárás • Aszály • Éhínség • Legyengült lakosság • 1510 Saltzman János nagyszebeni orvos alkalmazta először a vesztegzárat. • Így megvédte a várost a pestistől.

23. Szifilisz • Harcoló seregek • vérhas járvány • anyarozsmérgezés • pszichés járvány „önostorzók” • angol izzadás • szifilisz (Bakócz Tamás érsek is!)

24. Szifilisz Egyes elméletek szerint Európában a XV. században tűnt fel; Kolumbusz tengerészei hozták magukkal Amerikából. Mások ezt vitatják, ugyanis vannak olyan régészeti leletek és művészi ábrázolások korábbi időkből is, amelyek szifiliszfertőzésre utalnak, például egyiptomi fáraók múmiáin, viking leleteken látható csontelváltozások, vagy középkori katedrálisok képein látható koldusok bőrtünetei. Mindenesetre a XV. században a szifilisz kórokozójának, a Treponema pallidum baktériumnak egy rendkívül agresszív törzse jelent meg, és a betegség jelentősége nagyon megnőtt.

25. Szifilisz • A korábban ismert járványokhoz képest hihetetlenül gyorsan kifejlődő, súlyos tünetekkel - magas lázzal, szeptikus állapottal - járó betegségként jelentkezett, amely Kolumbusz hazatérése után néhány évvel már tömegeket pusztított. V. Károly császár 1495-ben a nápolyi trónért hadba indulva kénytelen volt gyorsan visszafordulni, amikor katonái egyre nagyobb számban estek áldozatául a fertőzésnek. Néhány évvel később Párizsban és Rómában szigorú szabályokat hoztak, amelyek kitiltották a prostituáltakat a városból.

26. Egészségvédő rendszabályok • Tiszta ivóvíz • Élelmiszerellátás, piacok ellenőrzése • Utcák tisztán tartása, lekövezése • Gyógyszertár • Fürdők • Városi ispotályok (medicus, physicus) • Szerződtetett városi orvos (Buda 1303!) • Képzett orvosi segítség csak gazdagoknak! • Köznép: sebészek, patikárius, fürdős, borbély, népi gyógyító • Külföldi orvosok, magyar medicusok külföldön tanultak

27. 1410-ben újraalapított óbudai egyetem • 1467-ben pozsonyi egyetem orvosi karral rendelkezett. • A képzett orvosdoktorok külföldiek.

28. 1500-as évek • 1541, a három részre szakadás után az ispotályos rendszer tönkremegy Telegdy Miklós pécsi püspök megjegyzése:”Mostan az ispotályoknak a jövedelme csak Isten tudja hova kél. Az ispotálymesterek és egyéb ragadozók osztoznak sok helyen véle s vendégeskednek belőle.” • Mohácsi csata után az egészségügyi viszonyok romlanak • A külföldi zsoldosok új betegségeket hoznak • Törökök, keleti járványok

29. 1500 körül • Pestis • Malária • Dizentéria • Tábori tífusz • Szifilisz • Egészségvédelem csak a töröktől meg nem szállt területeken! • Állami intézkedés a vesztegzárak elrendelése, járványok elhárítása • Orvoshiány! Apáczai Csere János: Magyar Enciklopédiája, amelyben magyar nyelven volt olvasható fiziológiai és orvosi ismeretek!

30. Első hazai közegészségtani kiadvány Kyr Pál: az ifjúság használatára írt 1551- ben közzétett „Sanitatisstudium”könyve. Pápai Páriz Ferenc: Pax corporis művéből amely a lakosságnak íródott „..házi cselédes gazdáknak és gazdaasszonyoknak, és az ügyefogyott szegényeknek, akiknek nincsen mindenkoron kezük ügyében értelmes orvos: kiváltképp falukon, ahol hamarább talál segédet a beteg barom, mint a beteg ember.”

31. 1700-as évek • Rákóczi szabadságharc-kuruc államvezetés-sebesült és betegellátás megszervezése • 1752 minden vármegye alkalmazzon orvost és ingyen kezelje a szegényeket, a gyógyszertárat is tartsa rendben,a gyógyszereket mérsékelt áron adja. Fizetését a vármegye adja. • Mária Terézia 1769 orvosi fakultással egészítette ki a nagyszombati egyetemet, mely később Budára, majd Pestre költözött.

32. XVIII.sz. • A karon a XIX: sz. hetvenes éveiig sebész-, szülész-, szemész-, fogászmester és bábaképzés is folyt. • 1770 Mária Terézia „generale normativum in re santis” általános egészségügyi szabályzat • A többször pusztító pestisjárványokat a század második felétől már sikerült megfékezni. • Vaccinatió hazai megszervezése Bene Ferenc és Lenhossék Mihály nevéhez fűződik. • A vaccinatióhoz a papság segítségét is kérték!

33. Trachoma • A napóleoni háborúk nyomán terjedt a trachoma, ezért 1818-ban létrehozták az országos szemorvosi ellátást.

34. Kolera • 1831-ben kitört a kolerajárvány, ahol a felvilágosítás hiánya miatt a parasztok félreértették a védelmi intézkedéseket! • Pl.: a kutak bizmutporral kezelését mérgezésnek hitték • A kolera erős hasmenéssel jár elsősorban fertőzött vízzel terjed!

35. Budapest nagyvárossá fejlődése • Külvárosokban egészségtelen életkörülmények • Zsúfoltság • Nedves, sötét lakások • Nem kiépített csatornarendszer • Nincs köztisztaság • Nincs tiszta ivóvíz • Járványveszély miatt szanálások! • 1868 Országos Közegészségügyi Tanács • 1875 Közegészségtani Tanszék és Intézet- Fodor József! (központi „észlelde” felállítása!) • „ Aki hazáját és nemzetét híven szereti, az elkövet mindent, hogy a nép egészsége javuljon.”

36. Iskolaorvosi rendszer Egészségtan tanári Tisztiorvosi Honvédorvosi képzések! 1887 törvény tette kötelezővé a csecsemők himlőoltását és a gyermekek újraoltását! 1889 Székesfővárosi Bakteriológiai és Közegészségügyi Intézet 1890 Pasteur Intézet felállítása 1901 állami feladat az elhagyott gyermekekről gondoskodni.

37. Tbc= tuberculosis • „Morbushungaricus” • 1902 első hazai tüdőbeteg szanatórium Budakeszin! Korányi Frigyes az élharcos! • A tbc eltűnt majd újra megjelent hazánkban!

38. Tbc előfordulás

39. XX. század • 1918 Spanyolnátha • 1927 Országos Közegészségügyi Intézet, közegészségügy fejlődése, csökken a csecsemőhalandóság! • 1936 kötelező a diftéria elleni védőoltás, Orvosi Kamara • 1940 tbc-s és nemibeteg gyógykezelése kötelező és bejelentés köteles • II. világháború végére az egészségügyi helyzet jelentősen romlott • 1952 rendelet- körzeti orvos rendszer, körzeti ápolónők, rendelőintézetek, iskolafogászat, gyermekgyógyászati rendelők • 1991 ÁNTSZ Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat

40. WHO

41. Az Egészségügyi Világszervezet(World Health Organization, WHO) az Egyesült Nemzetek Szervezetének egyik szervezete, a nemzetközi közegészségügy koordináló hatóságaként működik. Székhelye a svájciGenf városban található. A szervezet alapokmánya 1948. április 7-én lépett életbe, s e nap óta minden évben ez az egészségügyi világnap. A WHO a felhatalmazását és forrásait döntő mértékben a Nemzetek SzövetségeEgészségügyi Szervezetétől(Health Organization, HO) örökölte.

42. A WHO zászlaja: hasonlít az ENSZ zászlajához, azt kiegészítették Aszklépiosznak, az orvosok és a gyógyítás görög istenének pálcájával és kígyójával.

43. Szervezete: • A WHO irányító testülete a 193 tagállamból álló közgyűlés (beleértve a Cook-szigeteket is), amely minden évben ülésezik. Döntéseit és politikáját a Végrehajtó Testület valósítja meg, amely kormányok által kinevezett 32 egészségügyi szakemberből áll, évente kétszer ülésezik. 2002/2003-ban a WHO kétéves költségvetése 935,7 millió dollár volt. A WHO-nak mintegy 3500 alkalmazottja van.

44. Fő feladatai: • Világszintű iránymutatás az egészségügy területén; • Együttműködés a kormányokkal a nemzeti egészségügyi programok tervezésében, irányításában és értékelésében; • Megfelelő egészségügyi technológia, információ és szabványok kifejlesztése és átadása. • Kiterjedt segélynyújtási, kutató- és irányítási tevékenységet végez az egészségvédelem minden területén, különösen a fertőző betegségek, a járványok, a gyermekbetegségek, a szív- és keringési zavarok, a rák és az AIDS okainak feltárása, a betegségek természete, megelőzése és gyógyításuk terén.