Asthma bronchiale

1. Asthma bronchiale Atopiás betegségek

2. A LÉGUTAK ANATÓMIAI ÉS ÉLETTANI SAJÁTOSSÁGAI GYERMEKKORBAN • Kis méretek • Kis lumenek könnyen • Gyenge porcos váz alakul ki szűkület • Fokozott oedemásodási hajlam • Fokozott váladékképződési hajlam • Mellüreg könnyen deformálódik  térf. Holttér • Bordák lefutása vízszintes • Fülkürt rövid, kevésbé zárt • Hangrés, subglottikus rés szűk

3. Obstructiv bronchitis csecsemőn Okai: • vírusinfekciók • dohányzás a családban • broncho-pulmonális dysplasia • hörgőfejlődési rendellenességek • veleszületett szívhibák • cysztás fibrózis, stb.

4. Atopiás betegségek • Allergiás rhinitis • Asthma bronchiale • Ételallergia • Gyógyszer allergia • Atopiás dermatitis Megfigyelés: több hurut, fertőzés  kevesebb atopia Jóléti betegség !

8. „Atópiás” alkat, genetika Reagin = IgE ellenanyag kialakulása: 1, Antigén + T ly cyta sensibilizálódás T helper  B ly cyta / IgE termel / Th 1: „normál” gyulladásos reakció T helper Th 2: atopia Az allergia kialakulása

9. Rhinitis allergica • Orrfolyás - serosus • Tüsszögés • Gyakran conjunctivitissel jár

10. Rhinitisben használt gyógyszerek hatása a tünetekre

11. Az asthma bronchiale • Az asthma a légutak krónikus gyulladásos megbetegedése; a folyamat létrehozatalában számos sejt és sejtelem játszik szerepet. • A légutak hiperraktivitásának növekedése, • ismétlődő nehézlégzéses epizódok, • légszomj, • mellkasi szorító érzés • köhögés - leggyakrabban éjjel vagy korán reggel • A kiterjedt, de mértékében változó légáramlási zavar spontán vagy kezelés hatására megszűnik.

12. Az asthma pathomechanismusa

13. A bronchusok változása asztmás rohamban

14. Tünetek • száraz köhögés, különösen éjszaka vagy testi megeröltetés után • sípoló légzés, kapkodó légvétel • mellkasi feszülés, légszomj • A tünetek gyakrabban lépnek fel rohamszerűen, ritkábban állandósulnak. Az asztmás roham súlyossága a köhögéstől, az enyhe zihálástól az életveszélyes fulladásig terjedhet. • A hörgőrendszer a tünetmentes időszakban is gyulladásban van.

15. A téma jelentősége • A régebben gyermekek között ritka légúti obstruktív megbetegedések az elmúlt évtizedekben rendkívül gyakoriakká váltak! • 30 év alatt Magyarországon megtízszereződött az asztmás gyermekek száma!

16. Az asthma bronchiale oka • Az elmúlt 10 évben számos kromoszómán találtak olyan lokuszokat, amelyek az obstruktív megbetegedések különböző megjelenési formáiért, összetevőiért felelősek. • Igazolódott, a méhen belül is szenzibilizálódhatnak azok a magzatok, akiknél a családi genetikai háttér ezt elősegíti. • Világossá vált az is, hogy a T helper 1-es típusú sejtek és a T helper 2-es típusú sejtek egyensúlyzavara, mégpedig a Th2 túlsúly, jellemző az atópiás asztmás megbetegedésben szenvedőkre. • Utóbbi években a döntően toleranciáért felelős Th3-as sejtek fontossága is evidenssé vált.

17. Higienia elmélet • A családnagyságnak is jelentős szerepe van az obstruktív betegségek kialakulásában, kisebb gyermekek immunrendszere az idősebb testvéreik által hazahozott, infekció kapcsán jelentősen változik. • Legkevésbé az első gyermeket érinti ez a hatás. • Az ún. higiéniai elmélet azt mondja, hogy ezeken az infekciókon kívül azok a behatások, amelyek a tradicionálisabb életmóddal függenek össze, pl. azok az endotoxinok, amelyeket az állattartó falusi családokban bőven lehet találni, hozzájárulnak csecsemő- és kisdedkorban a bakteriális-virális védekezést elősegítő és az atópia ellen ható helyzet kialakulásához.

18. Az aszthmás roham kiváltói Penészgombák Állatok Toll Pollen Ételek Por Cigarettafüst 1

19. Légúti allergének CsoportPélda • Pollenek • fa éger, nyírfa, mogyoró, oliva • fű angol perje, tarackfű, réti komócsin • gyom parlagfű, utifű, üröm • Penészgombák Aspergillus, Cladospora, Alternaria • Állati szőr, macska, kutya, nyúl, tengeri malac, testváladék hörcsög • Madártoll papagáj, galamb, csirke • Házipor atka Dermatophagoides pteronyssinus, Dermatophagoides farinae

20. Pollenek elektronmikroszkópos képe Poratka Macskaszőr Parlagfű

21. FŰ, POR • A gabonaféleségek és egyéb füvek a gyomnövények után leggyakrabban szerepelnek a mi klímánk mellett, és elsősorban májustól-júliusig fejtik ki hatásukat. • Kiemelt jelentősége van a házipor atkának, amely az ágyak matracaiban és általában a párnázott, kárpitozott bútorokban, szőnyegekben él; az elpusztult atkák azok, amelyeknek a testanyaga, ill. ürüléke tartalmazza főképpen az allergéneket.

22. A poratka elektronmikroszkopikus képe

23. Az inhalációs therapia

24. A légzőizmok erősítési lehetőségei

25. Egyéb lehetőségek • „Asthma porszívó” • Ultrahangos porlasztó (izotóniás só + gyógyszer bevihető) • Párásító • Sópipa • Sóbarlang terápia, barlang, tenger • Úszás • Folyamatos csúcsáramlás-mérés, gyógyszer használat megtanulása

26. Az allergénszegény környezet • A magas rizikójú csecsemő anyatejes táplálást kapjon! • Semmilyen más erős antigenitású táplálékot ne kapjon! • Anyatej híján vagy annak elégtelen mennyisége esetén ezeket a csecsemőket az első félévben hidrolizált tápszerekkel kell táplálni! • Fontos a lakásban az atka, svábbogár, hobbyállat, penészgomba allergének alacsony szinten tartása, • A kültéri allergénexpozíció csökkentése.

27. Az allergénszegény környezet • Az agresszív pollenekben dús hónapokban születettek rizikója valamivel magasabb a légúti allergiákra, mint az év többi részében születetteké. • Az anyai dohányzás pedig (mint az életstílus eleme) a csecsemő további életét tekintve legalább kétszeres rizikófaktort jelent • Szinte lehetetlen a légszennyezők és a "banális" légúti, elsősorban vírusfertőzések elkerülése.

29. Asthmás gyermek anamnesise A./ A tünetekre vonatkozó adatok: • Köhögés éjjel, nappal vagy ébredéskor; száraz vagy nedves, perzisztáló vagy epizódikus, milyen kiváltó tényezőknek van szerepe. • Zihálás éjjel, nappal vagy ébredéskor; fizikai erőfeszítés hatására lép fel; milyen gyakori és milyen súlyos. • Nehéz légzés, nehezített légzés, mellkasi szorítottság érzése; éjjel, nappal vagy ébredéskor; sírásra, illetve nevetésre jelentkeznek a panaszok. • Fizikai terhelés hatására létrejövő asthma (exercise induced asthma, EIA) a nehézlégzés csak hosszabb futásnál lép fel vagy normál aktivitásnál is, korlátozza-e a gyermek életmódját. • Bronchodilatátor szükséglet éjjel, nappal vagy ébredéskor; fizikai terhelés előtt vagy után szükséges. • A beállított therápia, előzőekben szedett gyógyszerek és azok hatásossága, allergén elimináció, sportolás

30. Anamnesis2 • B./ Az akut rohamok gyakorisága és súlyossága: Milyen gyakran lépnek fel rohamok. Mennyi ideig tartanak a rohamok, és milyen kezelést • C./ Az asthma következményei: Iskolai hiányzás mértéke. Nem megtervezett orvosi vizitek szükségessége. Kórházi sürgősségi ellátás szükségessége. • Kórházi kezelés bentfekvőként.

31. Anamnesis 3 • D./ Életminőség Orvosi tényezők: Az asthmás rohamok közötti időben észlelhető tünetek, az asthmás rohamok, a gyógyszer szükséglet és a C. pont alatt felsorolt következmények hatása az életminőségre. Nem orvosi tényezők: Psychológiai (félelem szorongás) problémák, korlátozott társadalmi aktivitás, hobbi állat tartásának lehetetlensége, családon belüli zavaró interakciók, neveléssel iskolával összefüggő problémák, továbbtanulási lehetőség, iskolai hiányzás; sport, testedzés, táborozás

32. Az asthma bronchiale prognózisa • A gyermekkori asthmások kétharmada a pubertásban panaszmentessé válik, • Fiatal felnőttkorban recidivák fordulhatnak elő, így végeredményben a gyermekkorban kezdődő asthmások kb. felének felnőttkorban is van panasza. • A túlnyomó többségük gyógyszerekkel jól befolyásolható, inkább enyhe megbetegedésben szenved, • Az összes beteg kb. egyhetede mérsékelt perzisztáló, ill. súlyos perzisztáló asthmás. • A jelenleg rendelkezésre álló gyógyszerek és eljárások segítségével az asthmás betegek rohamait jelentősen lehet csökkenteni, a rohamgyakoriságot kedvezően befolyásolni. • A páciensek életminősége határozottan javul.

33. Asthma-kliens gondozási terve • Partnerség • Szülői félelmek feltárása (ki a felelős a betegség kialakulásáért, meggyógyítható-e stb) • Beteg/ szülő oktatása • Betegség természetének megértetése: a légutak gyulladtak, a szűk keresztmetszet a légzést nehezíti, különleges szenzitizáció allergénre, füstre, porra, hidegre, spraykre • A tünetek folyamatos kontrollja, flowmeter használata, előírásszerű gyógyszerhasználat és napló vezetés szükséges, betegség kezelhető • Inhalálás helyes módjának ellenőrzése • Rohamot kiváltó/provokáló tényezők kerülése • Egészséges életmód és környezet • Kezdődő tünetek esetén orvosi tanács

34. Asthmás kliens gondozási terve 2. • Adott rosszullét monitorizálása (légzésszám, pulzus, roham kezdete, alkalmazott gyógyszerek, beadás ideje, adagja), napló áttekintés, aktuális problémák (lelki, gyógyszer, környezet, sport, túlféltés, testvérkonfliktus, étkezés, nyaralás, folyadék fogyasztás, szoba párásítás, dohányzás) • .Önsegítő csoportok, gyermeki együttműködés • http:://www.meddean.luc.edu/MedEd/medicine/Allergy/Asthma/asthrp.html

35. On-line oktató anyaghttp://www.asthma.hu/gyasztma/index.html

36. On-line oktató anyag gyerekeknekhttp://www.asthma.hu/szimbi/index.html