Iskolai rendszerű szakképzés, felnőttképzés, munkaerő-piaci képzés

1. Iskolai rendszerű szakképzés, felnőttképzés, munkaerő-piaci képzés Gázipari Alágazati Párbeszéd Bizottság Szakképzési konferencia Balatonszemes 2010. szeptember 20.

2. „Crash Course In Brain Surgery”* (Budgie) *”Gyorstalpaló tanfolyam az agysebészeten”

3. Téma • I. A képzések és a főbb munkaerő-piaci jellemzők kapcsolatáról • II. Munkaerő-piaci esélyek és növelésük • III. Képzések és munkaerő-piaci képzések • IV. A munkaügyi központ egyéb szolgáltatásai

4. Munkaerő-piac • A munkaerő-kereslet és kínálat adott állapota, egymáshoz való viszonya. A piacgazdaság fontos alkotóeleme, amely a munkaerő keresletének és kínálatának mennyiségi összetétel és terület szerinti viszonyát, összefüggéseit, eltéréseit és változásait jelenti. A gazdaság adott fejlődési szakaszában a munkaerőpiacon túlkínálat, túlkereslet illetve viszonylagos egyensúly alakulhat ki.

5. Munkaerő, munkaerőforrás • A gazdaságban működő és más munkáltatók humán erőforrása, termelési tényezője, amely olyan szellemi és fizikai képességek összességét jelenti, amely alkalmassá teszi a munkavégzésre. A munkavállalási korú népesség mellett a munkaerőforrásba tartoznak a munkavállalási kornál fiatalabb, illetve idősebb aktív keresők.

6. Munkaerő-piaci egyensúly 1. • Keresleti oldal:Munkáltatók igényei:Gazdaság, közszféra, civil szféra – elvárt képesítések és kompetenciák • Kínálati oldal:Aktív munkaerő (munkaviszonyban állók, pályakezdők és más álláskeresők) – választott (adott) képesítések, kompetenciák és képességek • A közös nevező:Szakképzettség és más kompetenciák LLL (!)

7. Munkanélküliség • „Hiányállapot”, nem megfelelő egyensúly; • Fejlett piacgazdasággal együtt jár ( 6-10% körüli átlag) • Közvetlen személyiség zavaró hatások:- életmód, negatív stressz, önbizalom csökkenése, függőségek erősödése, szorongás kialakulása, pszichoszomatikus problémák, motiváció csökkenése…

8. Szerkezeti (strukturális) munkanélküliség • A munkanélküliség ebben a vállfajában a munkaerő kínálata és kereslete elsősorban összetételében nem felel megegymásnak. Oka, hogy a munkaerő szakmai kínálata nem képes igazodni a kereslet dinamikus változásaihoz. Ez az egyensúlyhiány jelentkezhet a különböző szakmák, foglalkozások, földrajzi területek között.

9. Globális vagy keresletelégtelenségi munkanélküliség • A munkanélküliségnek ez a fajtája abból eredően lép fel, ha összességében lényegesen kevesebb a munkahely, mint amennyi munkavállalási szándékú munkaerőforrás számára elegendő lenne az adott időszakban és gazdasági környezetben. Komoly társadalmi problémát főképp a globális munkanélküliség okoz, amely rendszerint a gazdasági recesszió és a nagy létszámleépítések velejárója. A kedvezőtlen gazdasági és társadalmi hatásokhoz még számos szociológiai és lélektani negatívum is társul, mint a depresszió, a képességek elvesztése, a lakosság szociális átrétegződése, tömegek elszegényedése.

10. Munkaerő-piaci egyensúly 2. Egyensúly* megteremtése: 1. Az iskolai rendszerű, az iskolarendszeren kívüli és a munkaerő-piaci képzések helye a hazai felnőttképzés rendszerében; 2. A munkaerő-piaci képzési gyakorlata és tapasztalatai,eredmények és fejlesztendő területek terén; 3. Közös cél, feladat : *A képzések összhangja a munkaerő-piaccal.

11. Pályakezdők munkaerő-piaci helyzete Iskola befejezése Regisztráció Továbbtanulás Álláskeresés Vállalkozás Átképzés, pályakorrekció, kiegészítő képzés

12. Munkaerő-piaci esélyek és növelésük

13. A munkaerő-piaci esélyekre ható főbb tényezők • Iskolai végzettség • Szakmai végzettség • Képességek, kompetenciák • Személyes tulajdonságok • Egyéb munkavállalói készségek

14. Képzettségi szint • Az iskolai végzettség illetve a szakmai képzettség szintjének a meghatározását jelenti.Négy képzettségi szintet különböztetünk meg: • 1. Alsó fokú oktatás keretében megszerzett képzettség Ha tanfolyami képzés keretében valamilyen szakképzettséget szerzett a munkavállaló már a 2. képzettségi szintbe tartozik. • 2. A középfokú oktatás keretében szakmunkásképzés, szakiskolai képzés által megszerzett képzettség, • 3. Középfokú oktatás keretében gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban megszerzett képzettség, amely magasabb színvonalú általános ismeretet ad, mint a 2. képzettségi szint, • 4. A felsőfokú oktatás keretében egyetemen, főiskolán megszerzett képzettség.

15. Képességek, kompetenciák (készségek) • Az egyén adottságai, élete során kialakult és megszerzett képességeinek összessége. pl. Alapkompetenciák: írás, olvasás, számolás, szövegértés, tanulási készség; Általános műveltség és kultúra, szociális és kommunikációs kompetenciák; Munkakompetenciák: rugalmasság, kreativitás, döntéshozatali képesség, gépjárművezetés, gépkezelés, informatikai készségek, idegen nyelvek, vállalkozói készségek, felelősségtudat, stressztűrő-képesség…

16. Élethosszig (egész életen át) tartó tanulás/tanácsadás (LLL/G: Lifelong Learning/Guidance) Az életünk során végrehajtott valamennyi olyan tevékenység, amelynek célja az egyéni, állampolgári, társadalmi és/vagy foglalkoztatással kapcsolatos tudás, ismeret és szakértelem, képesség elsajátítása, tökéletesítése és (munkaerő-piaci) hasznosítása.

17. Szakképzés • A)Iskolai rendszerű szakképzések: • Szakiskolák, • Szakközépiskolák; • Szakképző iskolák; • TISZK-ek; • Felsőfokú szakképzések; • B)Iskolarendszeren kívüli képzések: • Felnőttképzések;

18. Iskolai rendszerű szakképzés • A közoktatás keretében a közoktatási és a szakképzési törvényben meghatározott szakképző iskolában, illetőleg a felsőoktatási törvényben meghatározott felsőoktatási intézményben folyó szakképzés. Résztvevői a szakképzést folytató intézménnyel tanulói, illetőleg hallgatói jogviszonyban állnak.[1993.évi LXXVI. törvény a szakképzésről]

19. Iskolai rendszerű képzés sajátosságai, előnyei • Életkori sajátosságok (könnyebb tanulás); • Kiváló személyi és tárgyi feltételek; • Oktatás mellett markáns nevelési, személyiségfejlesztő, szocializációs tevékenység; • Közösségi, tanórán kívüli sokrétű egyéb (művelődési, kulturális rendezvények, ünnepélyek, klub, sport, fakultáció, kirándulás, üzemlátogatás, nyári tábor versenyek stb.) tevékenységek szerepe; • Koordináltabb (de: még messze nem megfelelő) • Beiskolázások módjai meghatározottak, speciálisak; • A tanuló számára ingyenes;

20. Iskolarendszeren kívüli képzés • Olyan képzés, amelynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban. [2001.évi CI. törvény a felnőttképzésről] • Hatósági • Szakképzés • Nyelvi • Általános célú (iskolai szerepek bizonyos „pótlása” is.)

21. Felnőttképzés sajátosságai, előnyei • Rugalmas, jól, könnyen alkalmazkodó rendszer; • Felnőttek motiváltabbak, mint a tizenévesek; • Homogén célcsoportok képezhetők; • Folyamatos lehetőség (LLL); • Nincsenek közismereti tárgyak (csak szakképzés elmélete és gyakorlata • NEM „GYORSTALPALÓ” képzések!;

22. Iskolai rendszerű képzések és felnőttképzés 1. A szakmai képzések hatékonyságát meghatározó néhány (releváns) tényező: • a) A szakmai motiváltság; • b) A tanulók életkori sajátosságai; • c) A tanulás vállalása; • d) Az előrehaladás mérésének szerepe;

23. Iskolai rendszerű képzések és felnőttképzés 2. e) Közismereti tárgyak tanulásának szükségessége; f) Nevelési szerep a képzés ideje alatt; g) A szakmai gyakorlat; h) Báziskompetenciák (számolási, olvasási, szövegértési képességek, íráskészség, tanulási képesség) adottsága.

24. Iskolai rendszerű képzések és felnőttképzés 3. Az iskolai rendszerű szakmai képzések hatékonyságát meghatározó néhány (releváns) tényező: • a) A szakmai motiváltság: gyakorta gyenge; • b) A tanulók életkori sajátosságai: magatartási nehézségek, kevés szorgalom; • c) A tanulás vállalása: legtöbbször éretlen, és/vagy nem önkéntes;

25. Iskolai rendszerű képzések és felnőttképzés 4. • d) Az előrehaladás mérésének szerepe: fokozott; • e) Közismereti tárgyak tanulásának szükségessége: vitathatatlanul fontos; • f) Nevelési szerep a képzés ideje alatt: elengedhetetlen; • g) Szakmai gyakorlat: az iskolában kezdődik; • h) Báziskompetenciák adottsága: gyakran súlyos hiányosság.

26. Iskolai rendszerű képzések és felnőttképzés 5. Az iskolarendszeren kívüli szakmai (felnőtt)képzések hatékonyságát meghatározó néhány (releváns) tényező: • a) A szakmai motiváltság: gyakorta igen erős; • b) A tanulók életkori sajátosságai: fegyelmezettség, sokszor szorgalmas résztvevők; • c) A tanulás vállalása: legtöbbször önkéntes (!);

27. Iskolai rendszerű képzések és felnőttképzés 6. • d) Az előrehaladás mérésének szerepe: nem igényel súlyozást; • e) Közismereti tárgyak tanulásának szükségessége: nincs; • f) Nevelési szerep a képzés ideje alatt: (a képzési célt illetően) nem releváns; • g) Szakmai gyakorlat: néha tökéletes, csak a „papír” hiányzik; • h) Báziskompetenciák adottsága: már kiforrottabbak.

28. Iskolai rendszerű képzések és felnőttképzés 7. Végeredményben: A képzés hatékonysága felnőttképzésben nagyobb lehet – a szakképzésre fordítható óraszám ezért akár alacsonyabb is lehet, mint az iskolában: Az iskolai szakképzés és felnőttképzés egymást kiegészítik! (LLL)

29. A szakképzésre általában hátrányosan ható főbb tényezők 1. • A releváns hatékonysági tényezők (ld. előző diákon), sajátosságokból adódó alacsony képzési hatékonyság; • Normatív rendszer okozta gazdasági- költségvetési szemlélet a beiskolázások során – a szakmaiság helyett; • Sok, azonos profilú képző hely (szétaprózottság); • Instabil gazdasági helyzet;

30. A szakképzésre hátrányosan ható főbb tényezők 2. • Formális, hiányos és gyenge szervezettségű partnerkapcsolatok; • Pályaorientáció, pályaválasztás fejletlensége, megalapozatlan döntések; • Képzési tanácsadási rendszer hiánya, üzleti érdekű, a képző érdekeinek megfelelő, nem személyre szabott tanácsok; • Humán műveltség és diploma szerzés túldimenzionálása;

31. A szakképzésre hátrányosan ható főbb tényezők 3. • Gyakorlati képzési kapacitások korlátozottsága; • Hatékony ösztönző rendszer hiánya; • Társadalmi elfogadottság gyengülése (a „szakma becsülete”); • Átfogó szakmai monitoring tevékenység esetlegessége, hiánya; • Munkáltatói igények alulreprezentáltsága.

32. A felnőttképzés általános szakmai elismertségének főbb akadályai • Hagyományos iskolai szerepek (nevelés, báziskészségek fejlesztése, művelődés, közösség-formálás, társadalmi (munka) és sporttevékenység, személyiségfejlesztés stb.) hiánya, illetve az • iskolák részéről ennek féltése; • Nem elfogadott, tévesen ismert képzési szerepek; • Képzési idő szemlélet; • Profitorientált működés túlzott hangsúlya; • Szervezetlen, gyenge minőségű képzők jelenléte; • Rendszer-redundancia hatások.

33. Felnőttképzés szerepe a szakképzésben és a versenyképesség fenntartásában • Új szakképesítések, kompetenciák, képességek kialakítása; • Továbbképzések; • Ismeretfelújító képzések; • Ráépülő képzések; • Komplex képzések; • Célcsoportos képzések; • Koordináltabb, rugalmasabb és mérhető hatékonyságú munkaerő-piaci képzések;

34. A 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről (Fktv. ≠ Ftv.) Létrehozta: A Magyar Köztársaság Országgyűlése ( Jelentősebb módosítások: 2007. január 1-)

35. Felnőttképzési intézmények • Fktv. szerinti felnőttek iskolarendszeren kívüli képzések • Nyilvántartási kötelezettség (nyilvántartási feltételek) • Felnőttképzési tevékenység • Képzés • Szolgáltatás • Intézmények és programok akkreditációi

36. Munkaerő-piaci képzés 1. • Munkaerő-piaci képzés: A munkanélküliek és munkanélküliséggel veszélyeztetettek - preventív, - kiegészítő, - tovább- és - átképzése afoglalkoztatásuk (beleértve az önfoglalkoztatást is) elősegítésére (= foglalkoztatást elősegítő képzések).

37. Munkaerő-piaci képzés 2. (tágabb értelemben:) • Minden olyan képzés, amely az egyén munkaerő-piaci esélyein javít = • Σ képzés (LLL)

38. Munkaerő-piaci képzés 3. • Iskolarendszeren kívüli • Fktv. hatálya alá tartozó • Akkreditált intézmény által folytatott • Munkaügyi központok által támogatott Szakmai támogatás: képzési irányok, szakmai koordináció, képzési tanácsadás, pályakorrekció Anyagi támogatás: képzés finanszírozása (képzési kts.+ vizsgadíj), járulékos támogatások (keresetpótló juttatás, útiköltség, szállás stb. )

39. Munkaerő-piaci képzések 4. • Munkaerő-piaci esélyek növelése: • Első szakképesítés megszerzésével • Meglévő szakképesítés szinten tartásával • Újabb szakképesítés megszerzésével • Vállalkozóvá válás lehetőségének megteremtésével • Szakmát kiegészítő képesítések, kompetenciák megszerzésével (gépkezelői (számítógép, irodagép, könnyűgép, pénztárgép stb.), nyelvi, gépjárművezetői, személyiségfejlesztő, vezetői stb.)

40. Foglalkoztatást elősegítő képzések formái • Ajánlott • Elfogadott • Preventív • HHH • ÚMFT TÁMOP/Központi programok („Lépj egyet előre”, „Út a munkához”, „Új pálya” )

41. Munkaerő-piaci képzések hatásai 1. Közvetlen eredmények: • Olyan felnőttképzések, amelyek célja az álláskeresők munkaerő-piaci esélyeinek javítása. • Lehetséges alkalmazotti státuszok körének szélesítése és/vagy • Vállalkozóvá válás megteremtése új képesítések, kompetenciák megszerzése révén;

42. Munkaerő-piaci képzések hatásai 2. Járulékos (közvetett) eredmények: • Aktivizálás; • Életminőség javítása; • Közösségi hatás; • LLL elfogadása; • Társadalmi-gazdasági makro-hatások.

43. Pályakezdőkkel kapcsolatos képzési feladatok • Az álláskereső pályakezdők helyzetének ismerete, felmérések, elemzések és visszacsatolásuk; • A pályakezdők, mint képzési célcsoport; • A pályakezdőkkel kapcsolatos képzési tanácsadás különleges szerepe; • Pályakezdők elhelyezése a képzés után; • Pályakezdőkkel kapcsolatos egyéb feladatok • Iskolai rendszerhez kapcsolódó • Felsőoktatáshoz kapcsolódó • Pályaválasztási tanácsadás, pályaválasztási napok

44. Szakképzés-fejlesztés munkaerő-piaci koherenciája 1. Rendszerváltás szakképzési helyzete: • Az évtizedes hagyományokkal bíró szakképzés iránti szükséglet gyakorlatilag megszűnt; • A nagyüzemi virágzó szakképzési korszak véget ért; • Az iskolai rendszerű képzések helyzete bizonytalanná vált – a gimnáziumi képzések„túl”-értékelődtek; • A felsőoktatás túldimenzionálttá vált; • Jellemző a pályaválasztás helyett a továbbtanulási „kényszer” (ld. mint a kényszervállalkozások); • A vállalati tanműhelyi képzések visszaszorultak, előtérbe kerültek az iskolai tanműhelyek;

45. Szakképzés-fejlesztés munkaerő-piaci koherenciája 2. Jelenleg: • A szakképzésben a gazdálkodó szervezetek szerepefelértékelődött; • A gazdaság fokozottan vesz részt a szakképzés-irányításban is: - helykeresés - minisztériumok „versenye”, kompetenciái; • A kis- és középvállalkozások lehetőségei és az szvk szerinti gyakorlati tananyag koherenciája: - Gyakorlati képző-helyek közötti koordináció szükségessége;

46. Szakképzés-fejlesztés munkaerő-piaci koherenciája 3. • Szvk. teljesülése valamint személyi és tárgyi feltételek összehangolt biztosítása: - Iskolai elméleti képzés; • Iskolai tanműhelyi képzések (Tanműhely = taniroda, tankonyha, tanétterem, tanbolt, tangazdaság, tanpince, laboratórium, stb.); • Gazdálkodó szerveteknél folyó gyakorlati képzések: - órarend szerinti- gyakorlati órák; - komplex gyakorlatok;

47. Partnerkapcsolatok fejlesztése • Iskolák; • TISZK-ek; • Iskolafenntartók; • Szakképzés-irányítás; • Gazdálkodók; • RMK-k; • RFKB-k; • RFÜ-ek; • Kamarák; • Civil szervezetek (stb.)

48. A képzésre jelentkezés folyamata (A képzések személyre szabott kiválasztásának szempontjai) Igények, információk Képzési tanácsadás Képzési lehetőségek Képzés kiválasztása Jelentkezés

49. Képzési tanácsadás folyamata Személyes adottságok, végzettségek, készségek Munkaerő-piaciinformációk Képzési lehetőségek(általános és konkrét) Jogosultságok, Követelmények Javaslat a képzési programra és a képzés formájára(képzés kiválasztása) Cél: a munkaerő-piaci esélyek javulása

50. Munkaerő-piaci információk 1. • Hiányszakmák • Túltelített szakmák • Munkáltatói információk, partneri igények • Vállalkozási lehetőségek • Munkaerő-piaci programok • Kapcsolódó támogatási lehetőségek számbavétele