IV. Szenvedélybetegek lelkigondozása

1. IV. Szenvedélybetegek lelkigondozása Teológiai nézőpont Bereczki Sándor

2. Római Katolikus Egyház véleménye „Szabó János…. a magyar katolikus egyházban elsőként foglalkozott hivatásszerűen a drogfüggőkkel. Ő súlyos szeretetsérülteknek nevezte a drogosokat… II. János Pál pápa pedig az emberi méltóság elvesztésének veszélyeire hívta fel a figyelmet.” (Bodnár Dániel, Vigilia,2008.7.14.),

3. Római Katolikus karizmatikusok véleménye „A kábítószer bűn. Két okból. Először, mert lassú öngyilkosság. Senkinek sincs joga pusztán az élvezet kedvéért tönkre tenni saját szervezetét. Másodszor mert mágia. Elváltozott tudatállapotot idéz elő, ami ismeretlen szellemi befolyások előtt nyitja meg az emberi lelket.” (A Magyar Katolikus Karizmatikus Megújulás Hírlevele, 2010.III.szám)

4. Freud a bűnről A pszichológia nagy igazságokat fedezett fel kutatásai során, de mint tudomány nem áll közös alapon a teológiával. Sigmund Freud tagadta azt, hogy az ember bűnös és problémáinak gyökere a bűnre lenne visszavezethető.

5. Freud a bűnről (folyt.) Az összes bűnt csak egy kóros érzéssé redukálja. Ez azt jelentené, hogy az ember nem igazán felelős tetteiért? A teológia viszont azt hangsúlyozza, hogy az ember eredendően bűnös és felelős a cselekedeteiért.

6. A Kék Kereszt A Magyar Kékkereszt Egyesület célja az alkoholizmusban és más szenvedély-betegségekben szenvedők, lelki és testi gyógyulást keresők segítése úgy, hogy a keresztyén hitben Isten szabadító erejét megismerjék.

7. Carl Jung felfogása A híres svájci pszichiáter, aki az AA* egyik alapítójának, Bill Wilsonnak alkoholizáló barátját kezelte, azt vallotta, hogy „…az alkoholizmusnak csak szellemi vagy vallásos élmény vethet véget – vagyis őszinte megtérés.

8. Carl Jung felfogása (folyt.) Wilsont voltaképpen Jung e felfogása vezette el a szellemi kijózanodáshoz.” (Reader’s Digest válogatás: A lélek és az értelem ABC-je, 1997. 198. o.) (*Anonim Alkoholisták)

9. Egy pszichiáter véleménye „A megtérésélmény pedig még súlyos személyiségzavarok esetén is képes fordulatot hozni a személyiség motivációs rendszerében. A vallásos szemlélet általában hangsúlyozza a személyes felelősség, szabad választás szerepét.

10. Egy pszichiáter véleménye (folyt.) Az önpusztítás, drogozás ebből a szempontból nem betegség, hanem bűn, mely azonban a vallásos eszmerendszerben jól kezelhető. ” (Dr. Rácz József: A drogfogyasztó magatartás, Medicina, Budapest, 1988. 137. o.)

11. A Biblia az alkoholról és egyéb szerekről A Biblia általában Isten ajándékaként beszél a borról. Pl.: Gyógyszer ként is használták. „Ezután ne csak vizet igyál, hanem - gyomrodra és gyakori gyengélkedésedre való tekintettel - élj egy kevés borral is.” (1Tim. 5,23)

12. A Biblia az alkoholról és egyéb szerekről (folyt.) A Biblia ugyanakkor óv a bor veszélyeitől. Méregnek is nevezi. „Ne nézd a bort, hogyan vöröslik, hogyan gyöngyözik a pohárban. Bizony simán lecsúszik az! De végül megcsíp, mint a kígyó, megmar, mint a vipera.” (Péld. 23,31)

13. Noé esete A Biblia ír Noé lerészegedéséről. Nem vált alkoholistává, de éktelen állapotba került. „Noé elkezdte a földet művelni, és szőlőt ültetett. Egyszer bort ivott, megrészege-dett, és mezítelenre vetkőzött a sátrában. (1 Móz. 9, 20-21)

14. Lót és lányai Lót részeg állapotában kiszolgáltatottá vált, lányai vérfertőzésbe vitték. „Gyere, itassuk le apánkat borral, háljunk vele, és támasszunk apánktól utódot. Leitatták tehát az apjukat borral még azon az éjszakán, és bement a nagyobbik, és az apjával hált.” (1 Móz. 19,32-33)

15. Kép webhelye • or-zse.hu • Teljes méretű kép - Azonos méretx nagyobb • Előfordulhat, hogy a képet szerzői jogok védik.

16. A Biblia az alkoholról és egyéb szerekről (folyt.) A mirha borhoz keverve kábító hatású. Jézus a megváltással járó szenvedés elöl nem menekült, tiszta tudattal vállalta, ezért utasította vissza a kábítószert, mellyel megkínálták. „…mirhás bort adtak neki; de ő nem fogadta el.” (Márk 15,23)

17. A mirhafák száraz, sziklás hegyoldalakon 3 m magasra nőnek meg. • Kép webhelye • archiv.magyarszo.com • Teljes méretű kép - Azonos méretx nagyobb • Előfordulhat, hogy a képet szerzői jogok védik.

18. A Biblia az alkoholról és egyéb szerekről (folyt.) A pogány kultuszok prófétái tudatmódosító szereket használtak, melytől tudati állapotuk megváltozott. Így ismeretlen szellemi befolyás alá kerültek. A sámánok tevékenységében is fontos kellékek voltak a „házilag” előállított tudatmódosító szerek, melyek víziókat, hallucinációkat váltottak ki.

19. A Biblia az alkoholról és egyéb szerekről (folyt.) Feltehető, hogy a Baál-papok tudatmódosító szereket is használtak „…elkezdtek hangosan kiabálni és az ő szokásuk szerint késekkel és borotvákkal metélték magokat, míg csak ki nem csordult a vérök. Mikor pedig a dél elmúlt, prófétálni kezdtek egész az esteli áldozatig; de akkor sem lett se szó, se felelet, se meghallgattatás.”(1 Kir. 18,28-29)

20. A Biblia az alkoholról és egyéb szerekről (folyt.) A sört is ismerték Babilóniában és Egyiptomban, amelyet a Misna szerint (Peszah III,1) húsvétkor tilos volt inni, a Bibliában szerepel egy szó, a „sekar” (héb.) mint alkohol tartalmú ital, valószínűen a sörre vonatkozik.

21. A Biblia a józanságot hangsúlyozza • A részegség kerülése már az Ószövetségben etikai követelmény volt. A részegség nyomasztó teher, elítélt állapot (Ésaiás 5,11), a bálványimádás kísérő jelensége (Ámós 2,8) és annak képe (Hóseás 4,11). S aki egészen Istennek szenteli magát (nazir), annak teljesen tartózkodnia kell a szeszes italoktól (4 Mózes 6,3).

22. A Biblia a józanságot hangsúlyozza (folyt.) Az Újszövetség hasonló értelemben gondolkodik a józanságról. Feltétele a bűn elleni küzdelemnek (1 Kor. 15,34), elengedhetetlen a Sátán elleni harcban (1 Pét. 5,8), ugyanakkor a világosság gyermekeihez illő magatartást jellemzi (1 Thessz. 5,5 kk.)

23. A Biblia a józanságot hangsúlyozza (folyt.) Pál tanításában a pneuma és a részegség egymást kizáró fogalmak. „Ne részegeskedjetek, mert a borral léhaság jár együtt, hanem teljetek meg Lélekkel.” (Efézus 5,18)

24. Betegség vagy bűn? A teológia a részegeskedést, a drogozást, a szerencsejátékot bűnnek ítéli. „Mert mindenki saját kívánságától vonzva és csalogatva esik kísértésbe. Azután a kívánság megfoganva bűnt szül, a bűn pedig kiteljesedve halált nemz.” (Jak. 1,14-15)

25. A halálba vezető út

26. Milyen kivezető út található a szenvedélybetegségből? 1. A megtérés – újjászületés – szocializáció – megszentelődés 2. Ördögűzés • A kísértés lévő ember lelkigondozása • Megcsúszott ember lelkigondozása • Megkötözött ember lelkigondozása • Megszállott ember szabadulása 3. A komplex rehabilitáció

27. 1. A megtérés – bibliai szóhasználat 1. שׁוּב„Súb” (héber) /„túb”(arám): megfordul, odafordul (Istenhez!) „De még most is így szól az Úr: Térjetek meg hozzám teljes szívetek szerint; böjtöléssel is, sírással is, kesergéssel is. És szíveteket szaggassátok meg, ne ruháitokat, úgy térjetek meg az Úrhoz, a ti Istenetekhez; mert könyörülő és irgalmas ő; késedelmes a haragra és nagy kegyelmű, és bánkódik a gonosz miatt. (Jóel 2,12-13)

28. A megtérés – bibliai szóhasználat (folyt.) 2. ἐπιστρέφω [episztrefó] (görög): megfordul, odafordul vagyis elfordulás a bűntől, és odafordulás a megfeszített és feltámadott Krisztushoz, Akit az Atya küldött. „Bánjátok meg (μετανοέω [metanoeó]) azért és térjetek meg (ἐπιστρέφω [episztrefó]), hogy eltöröltessenek a ti bűneitek, hogy így eljöjjenek a felüdülés idei az Úrnak színétől.” (Apostolok cs. 3,19-20)

29. A megtérés – bibliai szóhasználat (folyt.) 3. μετανοέω [metanoeó]: „A magamról alkotott eddigi véleményem teljes megváltoztatása.” Erkölcsi megfordulás. „Térjetek meg, mert elközelített a mennyeknek országa.” (Máté 3,2)

30. A megtérés – bibliai szóhasználat (folyt.) Paenitentiam agite (Vulgata): „tartsatok bűnbánatot!” (lásd: Máté 3,2) Tut Buße (Luther) „tartsatok bűnbánatot!” A megtérés magyar nyelven két irányú fogalom (valahonnan valahová való megérkezés)

31. Megtérés A megtérés nem csupán a meggyőző bizonyságtételen alapszik, hanem a kijelentésen. Csak az tér meg valóságosan, akinek az Úr kijelenti magát. Sault sem tudta meggyőzni az emberi szó, csak az Úr kijelentése.

32. Megtérés (folyt.) „De mikor az Istennek tetszett, ki elválasztott engem az én anyám méhétől fogva és elhívott az ő kegyelme által, Hogy kijelentse az ő Fiát én bennem, hogy hirdessem őt a pogányok között: azonnal nem tanácskoztam testtel és vérrel.” (Galata 1,15-16)

33. Megtérés (folyt.) A bűnből, a kárhozat állapotából, a világból, az ördög hatalmából való megtérés, önmagában nem mindig hozza magával a fizikai vagy pszichiátriai betegségekből való gyógyulást is. Például: ha megtér egy tüdőbeteg, nem biztos, hogy a betegsége is elmúlik. Mindenestre új módon fog viszonyulni a betegségéhez.

34. Megtérés (folyt.) Ha egy szenvedélybeteg megtér, nem valószínű, hogy a szenvedélybetegségből is azonnal teljesen felépül. Általában háromféle változásra számíthatunk: • Rövid távú változás (1- 6 hónap) • Hosszú tává változás (1-7 év) • Élethosszig tartó szabadulás (teljes absztinencia)

35. Megtérés (folyt.) Nem zárjuk ki a teljes szabadulás lehetőségét, az Úrnak van hatalma a szenvedélybetegségből is megszabadítani. Néhány bibliai példát gondolunk át ezzel kapcsolatban.

36. Megtérés (folyt.) Péter és Pál apostol is ír alkoholisták szabadu-lásáról: „Ne tévelyegjetek: sem paráznák, sem bálványimádók, sem házasságtörők, sem bujál-kodók, sem fajtalanok, sem tolvajok, sem nye-részkedők, sem részegesek, sem rágalma-zók, sem harácsolók nem fogják örökölni Isten or-szágát. Pedig ilyenek voltak közületek néme-lyek: de megmosattatok, megszentelődtetek, és meg is igazultatok az Úr Jézus Krisztus nevében és a mi Istenünk Lelke által.” (1 Kor. 6,9-11)

37. Megtérés (folyt.) „Bizony, elég volt abból, hogy a múltban a pogányok szokása szerint kicsapongásokban, kívánságokban, részegeskedésekben, dorbézo-lásokban, tivornyázásokban és szentségtelen bálványimádásokban éltetek. Azért haragusznak rátok, sőt káromolják Istent, mert nem rohantok velük együtt a kicsapon-gásnak ugyanabba a posványába.” (1 Pét. 4,3-4)

38. Megtérés (folyt.) A megtérés egyszeri esemény az életünkben, de mindenkor például szolgálhat. A kierőszakolt „megtérés”, az érzelmek felajzásával kiváltott „megtérés” kárt okoz az egyénben. Lehet, hogy Isten országának a közelében marad, de oly módon, hogy kívül marad Isten országának erőterén. Nem következik be nála az újjászületés.

39. Megtérés (folyt.) Ha egy sikerorientált lelkigondozó „bekínál” egy szenvedélybeteget „olcsó” kegyelemmel, „olcsó”’ megtéréssel, akkor az azt hiszi, hogy a megtérés olyan mint egy „varázsszer”, mellyel könnyen bármit is elérhet. Úgy gondolja, hogy mond egy imádságot, és attól minden megváltozik.

40. Megtérés (folyt.) Ha megkérdezünk egy szenvedélybeteget, hogy miért akar megtérni, gyakran az a válasza, hogy könnyebb legyen az élete. Megnyugodjon. Öröme legyen. Ne igyak stb. Önmagában az absztinencia kevés. Azért kell megtérnie, hogy Jézus Krisztussal közössége legyen, és elnyerje az üdvösséget, az örök életet.

41. Megtérés (folyt.) Egy szenvedélybeteg esetében „az olcsó megtérés” végzetes lehet. A hamarosan bekövetkező kudarcokat úgy éli meg, hogy neki semmi sem sikerül, sem a leállás, sem a megtérés. Csalódottan hátat fordít az evangéliumnak. Ha újra megtérésre hívjuk, üldözöttnek érzi magát.

42. Megtérés (folyt.) A Szentlélek támaszt vágyat a szenvedély-betegben, hogy felkészüljön és megtérjen. Mi ne sürgessük őt, hanem imádkozzuk azért, hogy bűnbánatra jusson, és az Úr jelentse ki magát neki. Amikor megérik, komoly döntést tud hozni. Még egy egészséges embernek is nehéz lépés a megtérés, nem szólva egy beteg emberről!

43. Megtérés (folyt.) Az egyén felelős a megtéréséért. (Ám az is kegyelemből van!) A megtéréskor a bűnbánatra jutott bűnöst az Atya Krisztus golgotai áldozatában való hite alapján bűnbocsánatban és megtisztulásban részesíti.

44. Megtérés (folyt.) „Ezek azok, a kik jöttek a nagy nyomorúságból, és megmosták az ő ruháikat, és megfehérítették ruháikat a Bárány vérében.” (Jelenések 7,14) Így szabadul ki az Ördög igézetéből. Lezárul a múltja.

45. A megtérés és az újjászületés úgy összetartozik, mint a pénz két oldala • Kép webhelye • 1apro.hu • Teljes méretű kép - Azonos méretx nagyobb • Előfordulhat, hogy a képet szerzői jogok védik.

46. Újjászületés Az Úrral való közösség a megtéréssel és újjá-születéssel kezdődik el. E kettő elválaszt-hatatlanul összetartozik. Mi tehát az újjászületés? A megtérőt a Szentlélek új életre szüli újjá. Abban a pillanatban, amelyben megbántuk bűneinket, és élő hittel Jézus Krisztushoz fordulunk, a Szentlélek által újjászületünk.

47. Újjászületés (folyt.) • „Valakik pedig befogadák őt, hatalmat ada azoknak, hogy Isten fiaivá legyenek, azoknak, a kik az ő nevében hisznek; • A kik nem vérből, sem a testnek akaratából, sem a férfiúnak indulatjából, hanem Istentől születtek.” (János 1,12-13)

48. Félút • Megtörténhet az, hogy a szenvedély-beteg csak fél utat tesz meg, „megtér”, de nem születik újjá. Egy ilyen negatív példát találunk az Újszövetségében, Simon, a varázsló esetét. Hitre jutott, megkeresztelkedett, de nem született újjá. (L. Apostolok cs. 8)

49. Félút (folyt) • Ha a szenvedélybeteg csak a „megtérésig” jut el, de nem születik újjá, és életében nem lesz Jézus Krisztus Úr, erő nélkül marad, nem fejlődik, nem jár a megszentelődés útján.

50. Félút (folyt) Ha a szenvedélybeteg megtérése nem jár együtt újjászületéssel, akkor vele is az történhet, amit Jézus mond az üresen maradt, kitakarított, felékesített, de gazda nélküli házról: