A NEM PSZICHOTIKUS PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEK

1. A NEM PSZICHOTIKUS PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEK Neurotikus tünetcsoportok Viselkedészavarok Személyiségzavarok Mentális retardáció A pszichés fejlődés zavarai Gyermek- és serdülőkori zavarok

2. NEUROTIKUS, STRESSZHEZ TÁRSULÓ ÉS SZOMATOFORM ZAVAROK • Fóbiák • Pánik és szorongásos zavarok • Kényszerneurózis (OCD) • Alkalmazkodási reakciók • Disszociatív (konverziós) zavarok • Szomatoform zavarok

3. VISELKEDÉSZAVAROK • Evészavarok • Alvászavarok • A szexuális működés zavarai

4. MENTÁLIS RETARDÁCIÓ • Enyhe (debilitás) • Közepes (imbecillitás) • Súlyos (idiócia)

5. A FELNŐTT SZEMÉLYISÉG VISELKEDÉS ZAVARAI • Személyiségzavarok • Kóros szokások és impulzus-kontroll zavarok • A nemi identitás zavarai • Parafiliák • Aggraváció és színlelés

6. A PSZICHÉS FEJLŐDÉS ZAVARAI • A beszéd és a nyelv fejlődési zavarai • Az iskolai teljesítmények zavarai • A fejlődés átható zavarai

7. GYERMEK- ÉS SERDÜLŐKORI ZAVAROK • Hiperkinetikus tünetcsoport • Magatartászavarok • Szociális fejlődészavarai • Tic-betegség • Dadogás, hadarás

8. A SZORONGÁSOS TÜNETCSOPORTOK KÖZÖS JELLEMZŐI • A tünetek az egyén számára ijesztőek, gyötrelmesek • A tünetek szervi okokkal nem magyarázhatók • A tünetek tartósan fennállnak vagy visszatérnek • A tünetek nem korlátozódnak külső stresszekre • A beteg realitás-tesztelése viszonylag megtartott • A tünetek akarattal nem befolyásolhatók • A tünetcsoport eredete a múltban rejtőzik

9. A SZORONGÁSOS TÜNETEK HÁTTÉRTÉNYEZŐIa beteg vélekedése: • A testi panaszok betegség jelei • A betegségét külső tényezők idézték elő • A betegsége miatt nem tud megfelelni • A betegségét nem ismerik fel • A betegségét nem tudják meggyógyítani

10. A SZORONGÁSOS TÜNETEK HÁTTÉRTÉNYEZŐIa pszichológus értelmezése • Túlkompenzáló teljesítményközpontú magatartás • Kielégítetlen függőség-igény • Irracionális szeretet-szükséglet • Szabályozatlan indulatkezelés • Inadekvát segítségkérés és várás

11. SZORONGÁSa biológus értelmezése • Erős, váratlan ingerek stressz- (vész)reakciót váltanak ki • Vészreakció: alkalmazkodó és felkészítő szimpatikus idegrendszeri izgalom a túlélés szolgálatában • Stresszor: olyan inger, esemény, mely védekező, elhárító és megküzdő-feldolgozó idegrendszeri és magatartásbeli reakciókat vált ki

12. FÓBIA (PHOBIA) • Az egyén olyan helyzetektől, tárgyaktól retteg, melyekben a fenyegetettség irreális (a lehetőséget bizonyosnak tartja: hibás értelmezés) • A szorongást kiváltó helyzetet igyekszik elkerülni • A korábbi valódi, vagy vélt veszélyes élmény szorongását a saját vagy mások hasonló élményei felidézik • A fóbiás élmények nem különböznek a mindennapi élményektől

13. A FÓBIÁK • Tériszony (agoraphobia): Nyílt téren, zárt helyen, magasban, az otthon elhagyásakor, egyedüllétben, tömegben • Szociális fóbia: közösségben való megnyilvánulás, társas kapcsolatokban • Egyszerű fóbiák: állat, sérülés, fertőzés, vér, sötét, idegenek, nyilvános WC, hegyes tárgyak, vihar

14. PÁNIK (SZORONGÁSOS) ROHAM • A normális szorongás jeleinek félreértelmezése (váratlan szívdobogás, fulladásérzés, ájulástól, megőrüléstől való félelem, szédülés, verejtékezés, remegés) • A roham ismétlődésétől való rettegés • A rohamok gyakori ismétlődése (pánik-betegség) • Rohamok között tünetmentesség

15. GENERALIZÁLT SZORONGÁS(Neurosis anxietica) • Aggodalmaskodás (kudarc, baleset, szerencsétlenség, negatív következmények biztosnak vélt bekövetkeztétől) • A belső erő és a külső támasz vélt elégtelensége • Pszichomotoros nyugtalanság • Vegetatív idegrendszeri izgalmi állapot

16. KÉNYSZERNEURÓZISObszesszív-kompulzív zavar • Kényszergondolat: akarattól független, visszatérő, szorongást keltő, énidegen képzet, a beteg az abszurditásával tisztában van, de leküzdeni képtelen: félelem a beszennyeződéstől, agresszív késztetések, kételkedés, döntésképtelenség • Kényszercselekvés: a kényszergondolatra adott túlméretezett, ismétlődő, leküzdhetetlen cselekvéssor: tisztálkodási, ellenőrzési, megszámolási, ismétlési kényszeres rituálék

17. STRESSZ-REAKCIÓK Rendkívüli fizikai vagy lelki megrázkódtatásra (katasztrófa, baleset, erőszak, egzisztenciális veszteség, haláleset) adott átmeneti, vagy tartósan megmaradó tünetcsoportok: • Heveny stressz-reakció • Poszt-traumatikus stressz zavar Szokványos megrázkódtatásokra adott túlméretezett reakció: • Alkalmazkodási zavar

18. DISSZOCIATÍV (KONVERZIÓS) ZAVAROK • Disszociatív (pszichogén) amnézia • Disszociatív fuga (poriomania) • Disszociatív identitászavar (multiplex személyiség) • Disszociatív (konverziós) pszeudoneurológiai tünetcsoportok

19. SZOMATOFORM TÜNETCSOPORTOK • Szomatizáció (neurosis hysterica, Briquet-szindróma) • Hipochondriázis • Pszichogén fájdalom-szindróma • Aggraváció (fakticiózus, Münchhausen szindróma) • Színlelés (szimuláció)

20. SZEMÉLYISÉGZAVAROK • Nem betegség, agykárosodás, pszichiátriai állapot következményei, hanem a személy állandó tulajdonsága • Már gyermek- és serdülőkorban mutatkozhatnak tünetek, de 18 éves kor előtt nem kórismézik • Normál személyiségvonások szélsőséges megnyilvánulásai, melyek mind az egyén, mind a környezete számára szenvedést okoznak

21. A SZEMÉLYISÉGZAVAR GYANÚJELEI • Kellemetlenül érzi magát, ha nincs a figyelem középpontjában • Vágyai azonnali kielégítésére törekszik, hosszú távú céljai nincsenek • Gyors, indokolatlan, szélsőséges hangulatváltások • Bizalmatlan, mert tartattól, hogy közléseit felhasználják ellene • Ismeretlen emberek társaságában feszült • Nem lép kapcsolatba, ha fél az elutasítástól • Hiányzik a radar (interperszonális kapcsolatok bemérésére) és a giroszkop (a belső miliő érzékelésére)

22. A PSZICHOPÁTIÁTÓL A SZEMÉLYISÉGZVARIG • Pinel (francia, 1806): manie sans délire • Rush (amerikai,1812): erkölcsi torzszülött • Prichard (angol, 1835): moral insanity • Birnbaum (német, 1914): szociopátia • Schneider (német, 1924): pszichopátia • Cleckley (amerikai, 1941): The mask of Sanity. A józan ész álarca. • BNO-10. (1994): személyiségzavar • DSM-IV (1994): personality disorder

23. SZEMÉLYISÉGZAVAROK KÓROKTANI FELTEVÉSEI • Genetikai: ikreknél magasabb a konkordancia • Biológiai: alacsony reaktivitású vegetatív idegrendszer, alacsony arousal szint • Minimális agyi károsodás • Kora gyermekkori fejlődés zavarai, fixálódás egyes szakaszokon (mélylélektan) • Szocializációs elégtelenség, hibás tanulási folyamat kedvezőtlen modellhatás (tanuláselmélet) • Deviáns szubkultúra (szociológia)

24. A SZEMÉLYISÉGZAVAROK OSZTÁLYOZÁSA • A-csoport: excentrikus, különc, visszahúzódó ( paranoid, szkizoid, szkizotíp) • B-csoport: eltúlzott, dramatikus érzelmek (antiszociális, határeseti, narcisztikus, hisztrionikus) • C-csoport: szorongó, meghumyászkodó (elkerülő, dependens, kényszeres)

25. A: PARANOID SZEMÉLYISÉG • Ügyel arra, hogy mások ne használják ki? • Töpreng, hogy megbízhat-e társaiban? • Legjobb, ha nem tudnak Önről, mert felhasználhatják Ön ellen? • Burkolt fenyegetést, sértegetés gyakran tapasztal? • Haragtartó, ha megbántják: • Sok embernek régi dolgok miatt nem tud megbocsátani? • Dühíti, ha kritizálják, vagy megsértik? • Partnere hűségében nem tud megbízni? Legalább három igen a kérdésekre.

26. A: SZKIZOID SZEMÉLYISÉG • Nem fontos, hogy van-e szoros kapcsolata? • Szívesebben végzi dolgát egyedül, mint másokkal? • Nincs hiányérzete, ha nincs szexuális kapcsolata? • Kevés dolog van az életben, ami örömet okoz Önnek? • Fontosnak tartja, hogy mit gondolnak Önről? • Van-e olyan érzése, hogy igazán semmi sem vidítja fel, vagy keseríti el? LEGALÁBB HÁROM IGEN.

27. A: SZKIZOTÍP SZEMÉLYISÉG • Gyakran úgy érzi, Önről beszélnek? • Másnak közömbös dolgoknak lehet az ön számára különös üzenete? • Emberek között érzi, hogy figyelik? • Volt valaha személyes élménye természetfölötti jelenségekkel? • Hisz a hatodik érzékében, hogy előrejeleni tudjon? • Van-e olyan érzése, hogy valaki van Ön körül noha senkit sem látott? • Tapasztalt-e aurát, kisugárzást az emberek körül? • Közvetlen rokonain kívül alig van, akit közel enged magához? LEGALÁBB HÁROM IGEN.

28. B: ANTISZOCIÁLIS SZEMÉLYISÉG • Bántott-e más gyerekeket? • Kezdeményezett-e verekedést? • Okozott-e szándékosan fájdalmat másoknak? • Kínzott-e állatokat? • Lopott, rabolt másoktól? • Kényszeríttet másokat szexuális kapcsolatra, játékra? • Gyújtogatott-e? • Rongált-e más tulajdonában? • Elszökött hazulról és máshol éjszakázott? • Tovább kimaradt-e, mint megengedték? • 13 éves kora előtt gyakran kerülte az iskolát? A 15 ÉVES KOR ELŐTT LEGALÁBB KÉT IGEN.

29. B:NARCISZTIKUS SZEMÉLYISÉG • Nem értékelik az Ön tehetségét, teljesítményét? • Mondják-e, hogy túl jó a véleménye magáról? • Sokat gondol hírnévre, hatalomra? • Szeretne tökéletes kapcsolatot a jövőben? • Gondjával csak a legmagasabb beosztásúhoz fordul? • Lényeges, hogy befolyásos emberek között legyen. • Fontos, hogy csodálják Önt? • Áthághat szabályokat, ha érdeke úgy kívánja? • Különleges bánásmódra tart igényt? • Saját helyzete fontosabb, mint másoké? • Nem nagyon érdeklik mások gondjai? • Gyakran irigykedik másokra? • Sok az irigye? • Kevés ember van, aki kiérdemli figyelmét? LEGALÁBB NÉGY IGEN.

30. B: BORDERLINE SZEMÉLYISÉG • Kétségbeesik, ha fontos személy elhagyná? • Kapcsolataiban sok a vihar? • Hirtelen megváltozott önmagáról a véleménye? • Sokszor változtatta váratlanul életcélját, meggyőződését? • Gyakran cselekszik eltervezés nélkül? • Tervezte, vagy megkísérelte megölni magát? • Gyakran előfordul hirtelen hangulatváltozás: • Gyakran érzi magát üresnek? • Gyakran veszti el önuralmát? • Ha mérges, megüt valakit, vagy összetör valamit? • Kis dolgok is kihozzák sodrából? LEGALÁBB NÉGY IGEN.

31. B. HISZTRIONIKUS SZEMÉLYISÉG • Szeret a figyelem középpontjába kerülni? • Sokat flörtöl? • Gyakran kikezd másokkal? • Megjelenésével, öltözködésével szereti felkelteni a figyelmet? • Gyakran csinál ügyet a saját dolgaiból? • Gyakran igazítja véleményét a mindenkori környezetéhez? • Sok olyan barátja van, aki nagyon közel áll Önhöz? LEGALÁBB NÉGY IGEN.

32. C. DEPENDENS SZEMÉLYISÉG • Napi döntésekhez tanácsra, bíztatásra szorul? • Élete fontos kérdéseiben rászorul mások segítségére? • Nehezen mond ellent, ha tudja, hogy önnek van igaza? • Nehezen kezd valamihez, ha nincs a közelben segítség? • Olyan feladatot is elvállal, ami kellemetlen? • Nem érzi jól magát, ha egyedül van? • Aggódik, hogy magára marad és nem lesz , aki gondoskodik Önről? • Ha megszakad egy kapcsolat, azonnal kell újat találnia? LEGALÁBB NÉGY IGEN

33. C. ELKERÜLŐ SZEMÉLYISÉG • Elkerüli a helyzeteket, ahol sok emberrel találkozhat? • Elkerüli azokat, akikről úgy gondolja, hogy nem fogják szeretni? • Nehezen nyílik meg közelállók számára is? • Aggódik, hogy nem fogadják be, kritizálják? • Csendes, ha új emberekkel találkozik? • Azt gondolja, nem olyan tehetséges, vonzó, mint az emberek többsége? • Fél kipróbálni új dolgokat? LEGALÁBB HÁROM IGEN.

34. C. KÉNYSZERES SZEMÉLYISÉG • Fontosak a részletek, a rend, szervezettség? • Időben és tökéletesen akar minden megcsinálni? • Ön vagy mások szerint túlzottan odaadó a munkában? • Magas követelményeket állít a jó és a rossz elkülönítésében? • Nehezen válik meg tárgyaktól? • Nem szereti azt a segítséget, ami eltér az Ön elképzelésétől? • Nehezen költ önmagára és másokra, ha van is miből? • Mondták, hogy Ön makacs, vagy merev? • Gyakran annyira biztos, hogy nem érdekli, amit mások mondanak? LEGALÁBB HÁROM IGEN.

35. KÓROS SZOKÁSOK ÉS IMPULZUS-KONTROLL ZAVAROK JELLEMZŐI • A beteg képtelen ellenállni olyan késztetéseknek, amelynek végrehajtása önmagára vagy másokra ártalmas • A cselekvés előtt fokozódó feszültség és aktiválódás (arousal) észlelhető • A cselekmény végrehajtása oldja a feszültséget, kielégülést okoz • A cselekmény után megbánás, bűntudat, önvádlás jelentkezik • Pszichózis, antiszociális személyiségzavar kizárható

36. IMPULZUSKONTROLL-ZAVAROK KLINIKAI FORMÁI • Hajtépegetés (trichotillománia) • Kóros játékszenvedély • Kleptománia (lopkodási kényszer) • Oniománia (kényszeres vásárlás) • Pirománia ( gyújtogatási kényszer) • Intermittáló explozív zavar

37. EVÉSZAVAROK • Anorexia nervosa (súlyfóbia, testképzavar, súlyhiány, amenorrea) • Bulimia nervosa (falásrohamok, súlycsökkentő mechanizmusok, testképzavar) A szexualitás elutasítása, orális regresszió, anya- gyermek kapcsolat zavara, család-patológia, az étvágy, éhség, telítettség idegrendszeri változásai.

38. A SZEXUÁLIS ÉLET ZAVARAI • Szexuális működészavarok (diszfunkciók) (vágy, izgalom, orgazmus, fájdalom, betegség) • Parafiliák (a szexuális preferencia zavarai) (fetisizmus, exhibicionizmus, voyeurizmus, pedofilia, frotteurizmus, szado-mazochizmus) • A nemi identitás zavarai (transzszexualizmus, transzvesztitizmus) • A nemi önértékelés bizonytalansága

39. A GYERMEKKOR PSZICHÉS ZAVARAI • Értelmi fogyatékosság • Beszédzavarok(dadogás, hebegés, selypítés) • Az iskolai kézségek zavarai (diszlekszia, diszgráfia) • Autizmus • Figyelemhiányos hiperaktivitás szindróma • Viselkedészavarok • Gilles de la Tourette-szindróma • Enurézis, enkoprézis