Az önkormányzati gazdálkodás időszerű kérdései

1. Az önkormányzati gazdálkodás időszerű kérdései Szittáné Bilanics Erzsébet

2. A magyar önkormányzati rendszer • Jelenleg több, mint 3100 helyi önkormányzat; • 173 többcélú kistérségi társulás • forrásorientált szabályozás;

3. A finanszírozás jelenlegi rendszere

4. Főbb bevételek • saját bevételek (helyi adó, illeték, intézményi bevétel, kamat, bírság, stb.), • átengedett bevételek (SZJA, gépjárműadó, luxusadó), • állami hozzájárulások, támogatások, • átvett pénzeszközök (felhalmozási, működési) • hitel.

5. Önkormányzati bevételek Önkormányzatok éves bevétele: 3 200 mrd forint Ebből: - állami támogatás, 1 259 mrd forint hozzájárulás - helyi adó bevétel 542 mrd forint

6. 1991-2010. között a helyi adó bevételek alakulása

7. Helyi adó jelentősebb tételei: • Iparűzési adó • Építményadó

8. Állami támogatások • Normatív : szabad -, kötött felhasználású • Központosított előirányzatok (kötött), • Működőképességet segítő támogatások, • Hazai fejlesztési támogatások (pl. metró, cél, vis maior).

9. Önkormányzatok pénzellátása: nettó finanszírozás • Jogszabályban rögzített finanszírozási rendszer • Nettó finanszírozás: a helyi önkormányzatok által az adóhatóságok felé fizetendő közterheiket a rendszer közvetlenül teljesíti a hatóságok felé, az összeg nem kerül kiutalásra az önkormányzatoknak.

10. Az önkormányzatok eladósodása számokban

11. A hitel és kötvényállomány 2005-2010. közötti alakulása

12. Kötvényállomány • Az adósságállomány meghatározó része. • Felhasználási célok: • fejlesztési elképzelések megvalósításához, • saját forrás kiváltásához, tartalék képzés, • jövőbeni beruházások saját forrásához, • folyószámlahitelek kiváltásához (kedvezőbb kamatfeltételek). • A 2010-es beszámoló adatok alapján • az előző évhez képest jelentősen nőtt, +23%, • az új kötvénykibocsátások, • a devizaárfolyamok változásának hatása.

13. Adósságállomány településtípusonkénti bontásban

14. Adósságállomány változás jellemzői (1) • A 2010. évre 220 mrd forint adósságállomány növekedés • A állománynövekedésnél jelentős az árfolyamváltozások hatása. • Nagyarányú növekedés: • a főváros és kerületeinél (hitelfelvételek, kötvénykibocsátások aránya nőtt) • a megyei önkormányzatoknál a kötvény kibocsátás erősödött • a megyei jogú városoknál.

15. Adósságállomány változás jellemzői (2) • A városoknál • az adósságállományuk (kötvényállomány) kis mértékben csökkent. • összességében az adósságállomány nagysága még mindig itt a legmeghatározóbb. • A kisebb lélekszámú községeknél, nagyközségeknél • egyre több esetben döntenek adósságot keletkezető kötelezettségvállalásról (fejlesztések és a működtetés biztosítása érdekében)

16. Az adósságállomány következő évekre vetített törlesztő részletei

17. Szállítói tartozások .

18. Szállítói kötelezettségvállalás A 2009. és 2010. évi beszámolók adatai alapján a szállítói tartozásállomány • egy év alatt 13 mrd forinttal nőtt (önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások), • legnagyobb összegű, 10 mrd forintos a növekedés a városok esetében • a községek esetében több mint 5 mrd forint összegű növekedése.

19. Bankbetétek és számlapénzek összesen (forrás: önkormányzati beszámolók) • 2009 527,4 mrd forint • 2010 394,5 mrd forint Változás az előző évhez képest 74,9%

20. Az önkormányzati eladósodást előidéző tényezők • nem kellően megfontolt gazdasági döntések (hitelfelvétel, kötvénykibocsátás, szükségtelen, vagy nem fenntartható fejlesztések), • jelentős önként vállalt feladatellátás • nem racionális intézményrendszer fenntartás

21. A működési gondok kezelése(jelenleg) • Szolidaritáson alapuló központi támogatások (jövedelemkülönbség mérséklése, „ÖNHIKI”); • Az önkormányzati működés racionalizálása, társult feladatellátás; • Adósságrendezési eljárás: csak végső esetben (fizetésképtelenség).

22. Új, induló adósságrendezési eljárások 1996. óta

23. Adósságrendezési eljárás A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény • célja: fizetőképesség helyreállítása, hitelezők kifizetése, a kötelező feladatok ellátásának biztosítása mellett; • a legfőbb ok: jellemzően fejlesztésből adódó fizetési problémák; • a legtöbb eljárást az önkormányzatok saját maguk ellen kezdeményezték, és • többségük egyezséggel zárult;

24. Az önkormányzatok vagyoni helyzete

25. A helyi önkormányzati vagyonállomány alakulása 1991-2010.

26. Hogyan váltak tulajdonossá az önkormányzatok? a törvény (Ötv.) erejénél fogva, vagyonátadó bizottságok útján, államigazgatási eljárás keretében, állami vállalatok átalakulásakor részvény, üzletrészjuttatás, kincstári vagyonból részesültek.

27. Önkormányzati fejlesztések forrása • Saját bevétel • Központi támogatás • Uniós támogatás

28. Önkormányzatok ellenőrzése • Belső ellenőrzés; • Külső ellenőrzés: • Állami Számvevőszék, • Magyar Államkincstár, • EU-s támogatásokat ellenőrző szervezetek, • könyvvizsgálat. • A legnagyobb gond: a rendszeres, átfogó ellenőrzés nem megoldott!

29. Hogyan tovább?

30. Beavatkozás szükségességének oka (1) • A hazai önkormányzati szektor kiadási szintje meglehetősen nagy (kiadása kb. GDP 12%-a), így az egyensúlytalanság makrogazdasági szinten is érzékelhető. • Az önkormányzatok esetében • nagyfokú gazdálkodási önállóság, • a kontroll és felügyelet gyenge, • gyakori fegyelmezetlen gazdálkodás.

31. Beavatkozás szükségességének oka(2) • Jelenlegi hitelfelvételi korlát nem jelent érdemi korlátozást. • vezetőség felelősségének hiánya, • korlát megsértése esetén a szankciók hiánya • Az önkormányzatok működésének fenntartása érdekében igényelt hitelfelvételekhez • a jelenlegi hitelpiacon kedvezőtlen konstrukciók • önkormányzati hitelképesség megszűnése

32. Az önkormányzati rendszer megújításának célrendszere • feladatelosztás újragondolása, • új feladatfinanszírozási rendszer kialakítása, • a társulási rendszer átgondolása, • az adósságállomány radikális csökkentése, • a gazdálkodás ellenőrzésének szigorítása

33. Az új önkormányzati törvény

34. Az önkormányzati szabályozás várható elemei • Minden helyi közösséget megillet az önkormányzás joga. • Az önkormányzati feladatokat a törvény csak általánosságban határozza meg, azok részletezése az ágazati-szakmai törvényekben történik.

35. Az önkormányzati szabályozás várható elemei Helyi önkormányzati feladatok • településfejlesztési feladatok ellátása, • településrendezési (pl. a helyi építésügyi szabályozás megalkotása), feladatok ellátása • településüzemeltetés (a köztemetők fenntartása; a közvilágítás; a helyi közutak; a közterületek fenntartása),

36. Az önkormányzati szabályozás várható elemei Helyi önkormányzati feladatok • az egészségügy területén az alapellátás (pl. járó beteg ellátás, megelőző, szűrő, gondozó tevékenység, köztisztaság ellátása) • óvodai ellátás,

37. Az önkormányzati szabályozás várható elemei Helyi önkormányzati feladatok • a kultúra területén (múzeumok, levéltárak, könyvtárak, közművelődési, mozi, színház) intézmények fenntartása • a szociális (bölcsődei) ellátás, • lakásgazdálkodás,

38. Az önkormányzati szabályozás várható elemei Helyi önkormányzati feladatok • helyi környezetvédelem, vízgazdálkodás, vízkár-elhárítás, közösségi közlekedés, közbiztonsággal összefüggő feladatok biztosítása • közfoglalkoztatás • helyi adóügyek • sport-, ifjúsági feladatok • nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos feladatok

39. Az önkormányzati szabályozás várható elemei A helyi önkormányzatok közös hivatalt (járáson belül) hozhatnak létre, azonban minden településen biztosítani kell • a feladatok ellátását, valamint • a nem helyben történő ügyintézéshez az iratok átvételét, • a központi költségvetés csak a gazdaságosnak ítélt létszámig finanszírozza.

40. változó feladatok változó finanszírozási rendszer

41. Az önkormányzati szabályozás várható elemei A települési önkormányzatok által ellátott feladatokhoz központi támogatás biztosítása a feladatfinanszírozás keretein belül történik

42. Az önkormányzati szabályozás várható elemei A feladatfinanszírozási rendszer célja: • a települési önkormányzatok állam által meghatározott kötelező feladatainak • szakmai jogszabályok által megállapított feltételek szerinti ellátásához • fedezet biztosítása.

43. A költségvetési támogatás folyamata A kiadási igényt az önkormányzat elkészíti A MÁK felülvizsgálja A kijelölt minisztériumok jóváhagyják A felelős tárcák a költségvetési törvénybe beépítik

44. Fejlesztések • a kötelező önkormányzati feladatok ellátásához szükséges vagyon biztosítása • az önkormányzatok felelős döntéshozatalának erősítése • a kihasználatlan kapacitásokat teremtő, a későbbiekben fenntarthatatlan presztízsberuházások megszüntetése • szükségelteket figyelembe vevő támogatási rendszer kialakítása, amely lehet központi, vagy területi szintű (decentralizált) is. • a megyei önkormányzatok döntési hatáskörének megteremtése a területfejlesztési források körében

45. Társulások Az önkormányzatoknál és a társulásoknál a jelenlegi munkaszervezetek helyett az egyesített önkormányzati hivatal szervezeti egységeként szükséges biztosítani az igazgatási feladatok ellátását.

46. Egyesített önkormányzati hivatal • A hivatalok struktúráját az önkormányzat határozza meg, de a finanszírozás a feladatfinanszírozásban csak a feladatellátáshoz minimálisan szükséges létszámot támogatja • Az önkormányzati munka jelentősen csökken, de járási szinten az államigazgatási feladatok ellátáshoz szakemberek szükségesek

47. Adósságkezelés • a kötelezettségvállalási szabályok szigorítása (hitelfelvételi korlát, kötvény kibocsátás feltételei), • a már adósságrendezés alatt álló települések pénzügyi kezelése, • a jövőben kialakuló adósságrendezési eljárás szabályai, végrehajtási folyamata.

48. Saját bevételek A helyi adó kivetését szabályozó külön törvény, minden adónem kivethető, amit az állam nem vet ki.

49. Adósság keletkeztetés • A hitel felvétel működési célra nem megengedett, hisz a feladatfinanszírozás ezt nem teszi indokolttá. • A fejlesztési hitel felvétele kormányzati szerv engedélyéhez kötött.

50. Átláthatóság • önkormányzatok költségvetése bármikor átlátható legyen • az állam saját forrásból olyan egységes pénzügyi informatikai rendszer működtet, • használata valamennyi önkormányzat számára kötelező.