A tudás és a regionális fejlődés

1. A tudás és a regionális fejlődés Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete, Széchenyi István Egyetem, Győr

2. Globális gazdaság ismérvei • Klasszikus kapitalizmus helyett új kapitalizmus. • Elektronikus pénzpiac központi szerepe. • Multinacionális társaságok befolyása. • Árutermelés kihelyezése az első és második világba. • A nemzeti piacgazdaságok fokozódó integrációja. • Kelet-közép-európai torta-kapitalizmus. • Az információs gazdaság (tudás-gazdaság) előtérbe kerülése. • A lokális gazdaság és a kis és középvállalkozások előtérbe kerülése.

3. Globális társadalom ismérvei • A nemzetállamok helyett kultúraközpontú nemzetek. • A társadalmi egyenlőtlenség növekedése. • Új típusú társadalmi „osztályok” körvonalazódnak. • Megingott a jóléti állam, az állami funkciók átértékelése. • Észak-Amerika és Európa társadalmainak részleges integrációja. • A második világ társadalmai között nincs kohézió. • A helyi/regionális társadalmak felfedezése. • A tudás és az információ radikális felértékelődése.

4. Európa reagálása a globális kihívásra • Bangemann jelentés (1994) • Paradigmaváltás, új korszakhatár. Információs társadalom, tudásipar megfogalmazása, új szellemi korszak, tíz új alapszolgáltatás, lokális és a globális szembeállítása és összekapcsolása (konfliktus mentes együttműködés) • eEuropa, Új Gazdaság (1999) • Európai információs társadalom felépítése: 1. mindenkihez jussanak el az információk; 2. a digitális korszak technikája javítsa az életminőséget; 3. tudásgazdaság alkalmazásainak terjesztése (10 pontban foglalt feladatok) • ESDP ( Európai Területfejlesztés Perspektívái, 2000) • Kohézió és szolidaritás, perifériák felzárkózása (elérhetőség), új típusú régiók (tudásrégiók) és azok fejlesztési stratégiái, a hálózati gondolkodás (városhálózatok), a lokális értékek (környezet) védelem • Lisszaboni Nyilatkozat (2000) • Európa versenyképességének növelése, 2010 az USA elérése, szellemi erőforrások újraértékelése, ezzel kapcsolatos intézkedés rendszer (pl. Bolonai folyamat, stb.)

5. Neoklasszikus elmélet • Beruházások • Kiindulási peremfeltételek • Humán erőforrások • Technológia exogén tényező • Új növekedéselmélet • Technológia endogén tényező • (technológiai externáliák) • Költségelőnyökre épülő verseny • Egység munkaerő költség • Állami inputok ára • Cserearányok Regionális versenyképesség (Magas egy főre jutó GDP vagy egy munkaórára jutó GDP) • Tudás-alapú tényezők • Inputok (k+f infrastruktúra, k+f ráfordítások, humán tőke, kutatók száma) • Outputok (humán tőke, kutatók száma, k+f infrastruktúra, spillover-hatások, szabadalmak, termék és folyamat innovációk) • „Új gazdaságföldrajz” • Agglomerációs hatások • Urbanizáció • Szállítási költségek Méretgazdaságosság • Ágazati specializáció A regionális gazdasági növekedési modellek

6. Az európai regionális politika üzenetei Magyarország számára • Területfejlesztési törvény (1996) • Országos Területfejlesztési Koncepció (1998) • Regionális fejlesztési koncepciók és programok (1998-2001) • Nemzeti Fejlesztési Terv, Regionális Operatív Program (2003) • Országfejlesztési Terv, Nemzeti Fejlesztési Terv, Országos Területfejlesztési Koncepció (2007-2013) • Regionális közigazgatási reform? (2010 ?)

7. Egy főre jutó GDP az EU15 és a csatlakozó országok (CECC)átlagához viszonyítva, 2000

8. A tudás regionális sajátosságai hazánkban • A főváros, mint tudás és információs központ. • A tudás regionális különbségei; a „fordított lejtő” (kelet-nyugat). • Egyenetlen a tudáshordozók regionális eloszlása, strukturális hiányok és többletek. • Erőtlenek a regionális szintű intézményi együttműködések, elsődlegesek az intézményi érdekek. • Gyenge regionális szintű partnerség: felsőoktatás és gazdaság, kutatás-fejlesztés és gazdaság. • Helyi/területi szereplők megosztottsága, eszközök hiánya. • Regionális politika és a felsőoktatás/tudománypolitika nem talált egymásra, nincs kommunikáció, két gyenge érdekérvényesítő. • NFT, ROP nem kapott határozott prioritást felsőoktatás/tudomány.

9. A két lejtő

10. A tudás regionális sajátosságai hazánkban • A főváros, mint tudás és információs központ. • A tudás regionális különbségei; a „fordított lejtő” (kelet-nyugat). • Egyenetlen a tudáshordozók regionális eloszlása, strukturális hiányok és többletek. • Erőtlenek a regionális szintű intézményi együttműködések, elsődlegesek az intézményi érdekek. • Gyenge regionális szintű partnerség: felsőoktatás és gazdaság, kutatás-fejlesztés és gazdaság. • Helyi/területi szereplők megosztottsága, eszközök hiánya. • Regionális politika és a felsőoktatás/tudománypolitika nem talált egymásra, nincs kommunikáció, két gyenge érdekérvényesítő. • NFT, ROP nem kapott határozott prioritást felsőoktatás/tudomány.

11. Területi GDP és a kutatás-fejlesztés összehasonlítása régiónként, 2001 Forrás: KSH

12. A tudományos kutatás néhány jellemzője régiók szerint (tudomány doktorai, kutatóhelyek és K+F alkalmazottak, illetve ráfordítások, 2001)

13. Az 1000 lakosra jutó felsőoktatási hallgatók száma a régiókban,1990 és 2001

14. Teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók számaoktatói munkakörök szerint 1990 és 2001

15. A tudás regionális sajátosságai hazánkban • A főváros, mint tudás és információs központ. • A tudás regionális különbségei; a „fordított lejtő” (kelet-nyugat). • Egyenetlen a tudáshordozók regionális eloszlása, strukturális hiányok és többletek. • Erőtlenek a regionális szintű intézményi együttműködések, elsődlegesek az intézményi érdekek. • Gyenge regionális szintű partnerség: felsőoktatás és gazdaság, kutatás-fejlesztés és gazdaság. • Helyi/területi szereplők megosztottsága, eszközök hiánya. • Regionális politika és a felsőoktatás/tudománypolitika nem talált egymásra, nincs kommunikáció, két gyenge érdekérvényesítő. • NFT, ROP nem kapott határozott prioritást felsőoktatás/tudomány.

17. A tudás regionális sajátosságai hazánkban • A főváros, mint tudás és információs központ. • A tudás regionális különbségei; a „fordított lejtő” (kelet-nyugat). • Egyenetlen a tudáshordozók regionális eloszlása, strukturális hiányok és többletek. • Erőtlenek a regionális szintű intézményi együttműködések, elsődlegesek az intézményi érdekek. • Gyenge regionális szintű partnerség: felsőoktatás és gazdaság, kutatás-fejlesztés és gazdaság. • Helyi/területi szereplők megosztottsága, eszközök hiánya. • Regionális politika és a felsőoktatás/tudománypolitika nem talált egymásra, nincs kommunikáció, két gyenge érdekérvényesítő. • NFT, ROP nem kapott határozott prioritást felsőoktatás/tudomány.

18. Tudásalapú megújulás a magyar városhálózatban(A tudáscentrumok) 1.csoport: Szeged, Pécs, Debrecen Felsőoktatási és innovációs központok kedvező munkaerő-piaci és gazdasági paraméterek mellett 2. csoport: Miskolc, Nyíregyháza Felsőoktatási és innovációs központok kedvező munkaerő-piaci, de jóval kedvezőtlenebb gazdasági paraméterekkel 3. csoport: Győr, Székesfehérvár, Kecskemét Elsődlegesen innovációs központok megfelelő humán- és munkaerő-piaci paraméterekkel, különösen erős gazdasági potenciállal 4. csoport: Sopron, Szombathely, Veszprém, Békéscsaba, Kaposvár, Eger Magasan az átlag feletti felsőoktatási-humán, illetve társadalmi jellegű paraméterek, kedvező gazdasági és munkaerő-piaci, valamint iskolázottsági potenciállal 5. csoport: Szentendre, Szekszárd, Zalaegerszeg, Szolnok Kedvező munkaerő-piaci és társadalmi környezet mellett megjelenő átlag feletti humán- és innovációs adottságok 6. csoport: Gyöngyös, Keszthely, Gödöllő, Budaörs, Budakeszi Csak átlag közeli innovációs potenciál mellett megjelenő kiugró humánerőforrás állomány – döntően felsőoktatási orientáltság 7. csoport: 20 város (pl. Pápa, Hódmezővásárhely, Salgótarján, Tatabánya, Dunaújváros, Komárom, Mosonmagyaróvár stb.) Egységesen mérsékelten fejlett városok az átlagosnál minimálisan kedvezőbb humán és innovációs adottságokkal

19. Tudásalapú megújulás a magyar városhálózatban(A tudás félperifériái) 8. csoport: 23 város (pl. Tata, Visegrád, Hévíz, Gyula, Paks, Tiszaújváros, Balaton környéki üdülő települések stb.) Gazdasági, iskolázottsági és munkaerő-piaci szempontból kedvező adottságok, átlagos humán- és innovációs jellegű partnerekkel 9. csoport: 59 város (dunántúli kis- és középvárosok, dél-alföldi középvárosok) Átlagos gazdasági és társadalmi mutatók mellett kedvezőtlen innovációs lehetőségek, a megfelelő humán állomány hiánya 10. csoport: 59 város (kelet-magyarországi, dél-dunántúli városok) A kedvezőtlen innovációs, felsőoktatási és K+F jellegű adottságok mellé mérsékelten fejletlen gazdasági és társadalmi jellemzők párosulnak 11. csoport: 67 város (alföldi és észak-magyarországi városok) A hazai városhálózat leghátrányosabb helyzetű települései egységesen rossz fejlettségi mutatókkal, az innovációs potenciál teljes hiányával

20. Tudásalapú megújulás a városhálózatban, 2001 Forrás: saját szerkesztés

21. Quo Vadis tudás és regionális fejlődés? • Tudás-gazdaság beépítése a regionális fejlesztési programokba (Regionális Innovációs Stratégia, ROP-ok) • Tudás-régiók, tudás-polisz programjainak összeállítása. • Az intézményi együttműködések ösztönzése (közös fejlesztési programok, együttes támogatás, vállalat-egyetem, egyetem-közszolgálat, kutatás-egyetem). • Intézményi rendszer regionális átgondolása (felsőoktatás, tudomány, K+F, innovációs hálózatok, tudás központok). • Felkészülni a következő Európai Uniós tervezési időszakra (2007-2013). • Határozottabb, de együttes érdekérvényesítés itthon és külföldön (tudománypolitika, oktatáspolitika regionális dimenziói).

22. Köszönöm a figyelmet! Rechnitzer János MTA RKK NYUTI Győr, Liszt Ferenc u. 10. rechnj@rkk.hu