Szemantika és megfigyelés

1. Szemantika és megfigyelés Az interpretációtól a nyelvi jelentésig Simonffy Zsuzsa PTE, Francia Tanszék

2. Bevezetés Módszertani kérdés: Hogyan jutunk el az interpretációtól a nyelvi jelentésig? Kiindulópont: Az interpretáció gyakorlata Nyelvi koncepció: számot kell tudni vetni az interpretáció szituáció függőségével + a nyelvi jelentés szituáció függetlenségével.  A szemantika helye a jelentés konstruálásában.

3. I. Az interpretáció kivédhetetlenségéről Interpretáció: Egyéni, szubjektív, privát, intuitív, nem hozzáférhető,  Nem megfigyelhető  nincs adat, nincs tárgy  Interpretáció ≠ jelentés

4. II. Jelentés (sens) és megnyilatkozás (énoncé-type) Megfigyelhető: A megnyilatkozás (énoncé-occurrence) + a szituáció  Hogyan? Közvetlenül: hangsor + kiváltott reakció  nem ez idézi elő a jelentést ezt indirekt módon idézi elő a megnyilatkozás  kiváltott reakció ≠ jelentés  énoncé-type ≈ jelentés (sens)  Lsd. a non-matérialité és a non-immédiateté hipotéziseket (Raccah: 2004).

5. Argumentáció  A nyelvi jelentés argumentatív természetű Anscombre–Ducrot (1983), Raccah (1991) Megjegyzés: Mivel a megnyilatkozás a szituációtól függ, minden megnyilatkozás nem lesz szükségszerűen argumentáció. Minden mondat használható egy adott szituációban olyan megnyilatkozásként, mely argumentáció.

6. Ellenvetés: Adekvát-e valamennyi szemantikai jelenség leírására az argumentáció?  Válasz: A szemantikai jelenségek maguk is elméleti koncepciótól függenek. Az interpretáció kivédhetetlenségének következménye az adatra nézve: igazolt megnyilatkozások, regisztrált társalgások, telefonbeszélgetések, szövegkorpuszok, kitalált mondatok ─ egyaránt szolgáltathatnak adatot. Korollárium

7. Egyikben sem megfigyelhető jobban a jelentés mint a másikban. Adatnak tekinthetőség feltétele: valamely szemantikai jelenség vagy probléma megragadásához közelíteni. Korollárium

8. Argumentációért felelős elemek I. Tagoló elemek Tagoló elemek: • János tengerész, de tisztességes. • A beszélő sajátos világlátása erről a foglalkozásról olyan nézőpont, amit el kell fogadni a jelentés konstruálásához. • Ade instrukciói: ellentétes orientáció + a második tag a meghatározó. • Második tag : euforikus melléknév • Első tag : csak negatív lehet

9. Argumentációért felelős elemek II. Szavak Tagoló elemek nélküli megnyilatkozások: (2) Péter fecsegő alkat. (3) Ő extrovertált/kifelé forduló/kommunikatív. • Toposzok :úgy jelennek meg mint általános és közösségileg elfogadott graduális elvek vagy szabályok a diskurzusban. • (+P,+Q;-P,-Q; +P, -Q; -P+Q;) • Hipotézis1: Ha a nézőpont nyelvi jelenség, akkor nemcsak a megnyilatkozás jellemzője, hanem a nyelvi jelentésnek (signification) is.

10. III. Jelentés (signification) és mondat (phrase) • Modell: Nézőpont szemantika (Raccah: 2002, 2006) • Megnyilatkozás (énoncé) : nemcsak a szituáció, de a mondat is ugyanúgy meghatározza. • A mondat jelentése (signification): azoknak a megszorításoknak az összessége, mellyel a nyelv nyomást gyakorol a jelentés konstruálására.

11.  Megszorítások • Megszorítás n°1: A tagoló elemek az argumentáció formájára gyakorolnak hatást. • Megszorítás n°2: Lexikalizált nézőpontok   Euforikus-diszfórikus Aforikus    tisztességes, gyáva az adott nézőpont értéke további nézőpontoktól függ gazdag

12.  A nézőpont specifikus fogalma (Raccah: 1990, Bruxelles et al.:1995) • Topikus mező: <KONCEPTUALIS MEZŐ, értékelő elv> • Elemi topikus mező: <KONCEPTUALIS MEZŐ, értékelés> • Összetett topikus mező: <KONCEPTUALIS MEZŐ, topikus mező> • Vegyünk egy összetett topikus mezőt: <KM, TM> • Van egy olyan topos, // <KM, TM>,TM //, mely reprezentálja a topikus mezőhöz kapcsolódó kanonikus szabályt.

13.  Egy lexikalizált toposz (Bruxelles et al.: 1993) • Gazdag • Konceptuális mező: VAGYON • Értékelő elv: hatalom • Topikus mező: <VAGYON, hatalom> • Ehhez kapcsolodó topos: // <VAGYON, hatalom>, hatalom//, • // +vagyon +hatalom //  Kísérlet a dédale, labyrinthe, vengeance, szavak szemantikai leírására (Simonffy: 2002, 2006).

14. IV. Konklúzió helyett: a szemantikai kísérletezés felé Az intuíció kizárásának lehetősége • A produkált ismereteket szembesíteni kellene a valósággal és ellenőrizni a leírásokat összevetve őket a nyelvhasználattal? • Empirikus tárgy: a megnyilatkozás • Teoretikus tárgy:a mondat. Leírásához használjuk fel a megnyilatkozást  Nem lehet követelmény, hogy a megszorítás definíciója valósuljon meg.

15. A nyelvi leírás eredménye még nem evidencia értékű. A hipotézisek tesztelése kísérleti eszközökkel Új ismeret vs tévedés Az empirikus, megfigyelhető tárgytól a teoretikus tárgy leírásáig: abdukció  Korrolárium

16.  Milyen legyen egy teszt? • Tisztességes minden szituációban pozitív. Tegyünk kísérletet ennek megcáfolására. • Rendelkezésünkre álló teszt a trop (túlságosan) szó leírásán alapul (Raccah:2005) • Nyelvi teszt n°1: Egy adott M pozitív nézőpontot tartalmazó melléknév egy R-el azonosítható szférán belül akkor eufórikus, ha a « túlságosan M, R számára » szemantikai anomáliához vezet. • (4) ?? Túlságosan tisztességes ahhoz, hogy megbízzunk benne.

17. Nyelvi teszt n°2 a trop(túlságosan) szóval: • Acourageux (bátor) melléknév szemantikai leírása tartalmazza a veszélytmint lexikalizált nézőpontot. Próbáljuk megcáfolni. • Vegyük a c melléknevet, melyről szeretnénk megtudni, hogy v lesz-e a topikus mezője és azt az R nyelvi elemet, mely a v mezőn valamely értéket kijelöl. Akkor lesz v lexikális, ha « túlságosan C, R számára » szemantikai anomáliához vezet.

18. Melléknév: bátor • Topikus mező: veszély • Kijelölt érték: halálugrás • (5) ??Túlságosan bátor a halálugráshoz. Pécs, 2007. nov. 16. MTA Elméleti Nyelvészet Kutatócsoport Adat és evidencia szimpózium

19. Bibliográfia • ANSCOMBRE, J.-CL. et DUCROT, O. (1983). L’argumentation dans la langue, Bruxelles, Mardaga. • BRUXELLES, S., DUCROT, O. et RACCAH, P.-Y. (1993). „Argumentation et champs topiques lexicaux”, Cahiers de praxématique, 21, 88-104. • BRUXELLES, S., DUCROT, O. et RACCAH, P.-Y. (1995). "Argumentation and the lexical topical fields"; Journal ofPragmatics, 24, 1-2, 99-114. • RACCAH, P.-Y. (1990).« Signification, sens et connaissance: une approche topique », Cahiers de linguistique française, 11, 179-198. • RACCAH, P.-Y. (1991). «Modelling argumentation and modelling with argumentation», Argumentation, 4, 447-483.

20. RACCAH, P.-Y. (2002). « Lexique et idéologie : les points de vue qui s’expriment avant qu’on ait parlé ». In Carel,(dir.), Les Facettes du dire. Hommages à Oswald Ducrot, Paris, Éditions Kimé, 241-269. • RACCAH, P.-Y. (2004). « What is an empirical theory of linguistic meaning a theory of? » In Zygmunt FRAJZYNGIER etal. (ed.). Diversity and Language Theory Studies in Language, Companion Series, John Benjamins. • RACCAH, P.-Y. (2005). « Une description de l’excessivité en sémantique des points de vue », in MÉRILLOU Catherine (dir.) Intensité, compraraison, degré 2, Travaux linguistiques du Cerlico, PUR, 171-190.

21. RACCAH, P.-Y. (2006). « Polyphonie et argumentation : des discours à la langue (et retour...) » in SIMONFFY, Zs. (dir.), L’un et le multiple, Budapest, Tinta Könyvkiadó, 120-152. • SIMONFFY, ZS. (2002). « Pour une poétique du dédale », Central European Journal of Canadian Studies, 2, 95-109. • SIMONFFY, ZS. (2006). « Y a-t-il des topoi lexicaux attachés au mot vengeance ? » in MARILLAUD, P. et GAUTHIER, R. (dir.), Vengeance et ses discours, CALS/CPST, 39-51.