580 likes | 889 Views
1956 Szolnokon. Forradalom és szabadságharc. 1944. június 2-től 11 angol-amerikai légitámadás. A németek felrobbantották a hidakat. 1944. november 4-én a szovjetek bevették a várost. 7000 lakóházból 1000 rommá vált. Az előzmények ….
E N D
1956 Szolnokon Forradalom és szabadságharc
1944. június 2-től 11 angol-amerikai légitámadás. A németek felrobbantották a hidakat. 1944. november 4-én a szovjetek bevették a várost. 7000 lakóházból 1000 rommá vált Az előzmények…
A város 1505 zsidó lakosából 799-et megöltek Auschwitzban. A lakosság kilenc tizede vidékre menekült. 1944-45 telén „kórházváros” volt. Az előzmények…
A háború után: a városi igazgatás újjászervezése • Az első polgármester: Zsemlye Ferenc, kommunista politikus • A Nemzeti Bizottság elnöke: Guba Mihály, kisgazdapárti • Polgárőrség, rendőrség megalakítása
Az 1945-ös választás szolnoki eredménye • (az országos eredmény zárójelben) • FKGP: 39,28 % (57,03 %) • MKP: 34,9 %, (16,96 %) • Szoc.dem.P: 22,65 % (22,65 %)
Az 1947-es választás szolnoki eredménye • (az országos eredmény zárójelben) • MKP: 34,26 % (22,25 %) • M.Függetl.Párt 7,05 % (13,43 %) • Szoc.dem. P: 16,35 % (14,86 %) • FKGP: 13,62 % (15,64 %)
Mit mutat a szolnokiak választása? • az ipar túlsúlyban van, • nagy a baloldali munkásmozgalmi hagyományokat őrző munkások száma.
1948: kiépül az egypártrendszer • 1950-ben a helyi közigazgatást is átszervezték: az önkormányzatokat felváltotta a tanácsi rendszer. • A valódi döntések az erősen központosított pártapparátusban születtek.
1945 … A város újjáépül • Romeltakarítás, lakóházak újjáépítése • A város fásítása • Megépül a Damjanich uszoda (1949.) • Ságvári körút (50-es évek) • A piac a mai helyére kerül.
Szolnok nehézipari központtá válik • Államosítások • A Járműjavító kiemelt támogatása • A Cukorgyár és a Papírgyár bővül • Vegyiművek: vegyipari központ (1951.) • A város a kőolaj-és földgázkutatás és kitermelés központja • A magánkisipar és kiskereskedelem visszaszorul
A lakosság gyorsan növekszik: • mert a nagyüzemek munkaerőt igényelnek • a környező falvak téeszesítése és kuláküldözése elől menekülnek ide • 1949: 37 520 fő • 1960: 48 537 fő
A kultúra is állami ellenőrzés alá kerül: • felszámolják a polgári önszerveződéssel létrejött egyleteket, szervezeteket • feloszlatják a szerzetesrendeket • csak kommunista tömegszervezet létezhet • államosítják az iskolákat • megszüntetik a hitoktatást
Az oktatás helyzete: • magas szintű iparitanuló-oktatás • 1952-57 között Közlekedési és Műszaki Egyetem működött a városban • 1949-től Kilián György Repülőhajózó Tiszti Iskola (1961-től főiskola)
Kultúra, művelődés • Folyóiratok: Tiszavidék, Jászkunság, Szolnok megyei Néplap (1952-től napilap) • 1950: Ságvári Művelődési Ház • 1949-ben államosították a színházat, 1951-től: Szigligeti Színház • 1951: a könyvtár és a múzeum kettéválik. • 1951: a Damjanich Múzeum a mai helyére költözik.
Válságban a diktatúra: • 1953: szovjet nyomásra szakít az MDP a személyi kultusszal és Rákosival. Nagy Imre lesz a miniszterelnök. • 1955 nyarán visszarendeződés (ismét szovjet nyomásra) • Nagy Imrét leváltják, decemberben a pártból is kizárják.
1956. július • Rákosit leváltják, helyére Gerő Ernőt választják, Rákosi elvbarátját. • Lengyelországban pozitív változások kezdődnek.
1956. október 6. Rajk Lászlónak és mártírtársainak újratemetése.
Egy német újságból • „Október elsején Magyarországon több mint hatszáz személyvonat állt le. A kormány elrendelte több mint ezer motoros jármű és ötszáz autóbusz leállítását is. E drasztikus rendszabályok oka: a szén- és tüzelőanyag hiány. Magyarország évek óta lappangó gazdasági válsága kezd katasztrofális alakot ölteni. Az ország ma gyakorlatilag többé-kevésbé gazdasági összeomlás előtt áll.”
Részlet a Petőfi-kör vezetőségi határozatából (okt. 22.) • „ … a párt és a kormány tárja fel nyíltan az ország gazdasági helyzetét, (…) és dolgozzon ki hazai sajátságainknak megfelelő konkrét építő programot. …Nagy Imre elvtárs vegyen részt a párt és a kormány vezetésében.…Javasoljuk Rákosi Mátyás kizárását a párt Központi Vezetőségéből, s visszahívását az Országgyűlésből és az Elnöki Tanácsból. …”
Október 23. Tüntető egyetemisták
Október 23. délután 3 óra. Tízezrek a Petőfi-szobornál
Tömeg a Parlamentnél „Nagy Imrét a vezetésbe!”
Október 23. Este fél nyolckor az épületet védő ÁVH-sok a tömegbe lőttek. A felkelők megostromolták a Rádió székházát. Éjfélkor megérkeztek a Székesfehérvárról ide vezényelt szovjet tankok.
Tüntetések, fegyveres összecsapások helyszínei Budapesten, október 23-án.
Szolnok, október 23. A közlekedésmérnöki kar diákjai késő estig tartó gyűlésen határozták el, hogy a MEFESZ-hez, az új egyetemista szövetséghez csatlakoznak. Itt kapták telefonon a hírt a pesti forradalomról. A színházba siettek, ahol félbeszakították az előadást. Az események hírére Szolnokon is kitört a forradalom.
Október 24. Budapest • Bata István honvédelmi miniszter hajnalban elrendeli a felkelés fegyveres leverését. • Megindulnak a szovjet tankok Budapest felé. • Statáriumot és kijárási tilalmat rendelnek el. • A fővárosban leáll a termelés, az iskolák zárva maradnak. • Innentől kezdve a harcok folyamatosak.
Október 24. Szovjet T-54-es tank a Szabadság híd pesti hídfőjénél.
Tüntetők vesznek körbe egy magyar harckocsit október 24-én.
Október 25. A Nyugati pályaudvar homlokzatáról levert „Rákosi-címer”
Október 25. délelőtt Szovjet tankok és békés tüntetők a Parlament előtt. Küldötteik a követeléseiket vitték be a Parlamentbe. 11 óra után tömegbe – máig tisztázatlan körülmények között – belelőnek. Ezután egy szovjet tankból sortüzet nyitnak. Legalább száz halott, több mint százötven sebesült.
Megjelennek az első szovjet tankok. A város közepén húzódó 4-es főúton Pest irányába haladnak a konvojok. Gyerekek megdobálják a tankokat: egy szovjet tiszt megsérül. A városvezetés nagygyűlést hív össze másnapra. Október 25. Szolnok
Szolnok, október 26. délelőtt • Tizenötezer fős nagygyűlés a városháza előtt. • Kálmán István, a pártbizottság első titkára felolvassa a forradalmi változásokat tartalmazó 16 pontos követelést. • Nyugalomra inti az embereket. • Lemondanak a népszerűtlen városvezetők.
A nagygyűlés után: a „szivar” – a Rendelőintézet előtt álló szovjet emlékmű ledöntése.
A szobrot végül egy traktorral húzatták le. Ledőlt a gyűlölt szimbólum.
Október 26. délután. Munkások és diákok küldöttei a megyeházán. Megválasztják a forradalmi munkástanács tagjait. Elnök: Dancsi József, a fűtőház vízműlakatosa.
A megyeháza erkélyéről bemutatkoznak a munkástanács tagjai. Kablay Lajos alezredes, helyőrségparancsnok a katonaság támogatásáról biztosítja a szolnokiakat.
Október 26.: országos helyzet • A fővárosban folyamatosak a harcok. • Az egész országban rendszeressé váltak a tüntetések. • Mindenhol leállt a munka és a tanítás. • Az MDP nem ura a helyzetnek. • A katonák egyre kevésbé engedelmeskednek feljebbvalóiknak. • Október 27-ére fegyverszünetet hirdetnek.
Nagy Imre leteszi a hivatali esküt. Rádióbeszédében reformokat ígér: pl. a beszolgáltatás eltörlését. Feloszlatja az ÁVH-t. Október 28.: győz a forradalom
A felkelők nem bíznak az új kormányban, amíg a szovjet csapatokat ki nem vonják. Az MDP Köztársaság téri székházának ostroma: az ÁVH titkos börtönét keresték. Újjászerveződnek a pártok Október 29-30.: a harcok folytatódnak …
Kablay Lajos repülőn Budapest fölé viszi a fegyvert követelő fiatalokat: nézzék meg a pusztulást. Szolnok: október 30.
A szolnoki munkástanács megszervezi a lakosság ellátását • a felesleges élelmiszert Budapestre szállíttatják • biztosítja a létfontosságú termékeket előállító üzemek működését, • rendőrökből, katonákból és egyetemista diákokból szervezett járőrökkel fenntartják a biztonságot • végrehajtják a Nagy Imre-kormány rendelkezéseit • lehetővé teszik a pártok újjáalakulását • védőőrizetbe helyezik az ÁVH tagjait.
November 1-3. • A Nagy Imre-kormány kihirdeti az ország semlegességét, • a Varsói Szerződésből való kilépést. • A szovjet csapatok vezetői többször is tárgyalnak a magyar hadsereg vezetőivel. • A szovjet csapatok éjjel-nappal özönlenek Budapest felé. • A magyar katonai vezetést Tökölön fogságba ejtik a szovjetek.