INNOAXIS

1. INNOAXIS IPA HUSRB/0901/2.1.3 APPLICATION ID: HU-SRB/0901/213/028 PROJECT TITLE: The borderline as an axis of innovation LEAD BENEFICIARY: Centre for Regional Studies of Hungarian Academy of Sciences, Pécs, Alföldi Tudományos Intézet, Kecskemét PROJECT PARTNER: Regional Scientific Organisation (Regionális Tudományi Társaság) Szabadka Associated Partner: Mórahalom Város Önkormányzata A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

2. INNOAXIS A magyar-szerb határmenti térség környezeti-ágazati stratégiájának megalapozása Dr. Kovács András Donát Geográfus PhD, szociológus - tudományos munkatárs MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézet - Kecskemét www.rkk.hu A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

3. INNOAXIS A projekt fő célja: A szerb-magyar határmenti térség hosszú távú fenntartható fejlődése az együttműködési lehetőségek kihasználásával. Beavatkozási terület: Nyugat és Észak Bácskai, valamint észak Bánáti Körzet Szerbiában, Szeged, Kistelek, Mórahalom, Kiskunmajsa, Kiskunhalas, Jánoshalma, Bácsalmás és Baja kistérségek Tevékenység: Határmenti fejlesztési operatív program elkészítése a meglévő fejlesztési tervekre alapozva. 2 fő aktivitás: • Meglévő tervek elemzése és aktualizálása • Humán és gazdasági operatív programok kidolgozása A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

4. INNOAXIS Módszertan: • Meglévő tervek analizálása • A vonatkozó irodalom elemzése • Statisztikai adatbázis készítése a vonatkozó területről • Interjúk készítése a döntéshozókkal • Hálózat és partnerség építése • Programalkotás workshopok keretében Feldolgozandó területek: • Agrárium, élelmiszeripar • Ipar, szolgáltatások, IT • Közlekedés, infrastruktúra • Oktatás, ifjúságpolitika • Turisztika, rekreáció • Környezetvédelem • Szociális kérdések • Kultúra Média A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

5. INNOAXISA magyar-szerb határmenti térség környezeti-ágazati stratégiájának megalapozása - kiindulópontok • A vizsgált szerb-magyar határ menti térség (projektterület) komplex fenntarthatóságának szempontjából elsődleges kritérium az érintett tájak és településkörnyezeti rendszerek megóvása, valamint a környezetvédelmi tevékenységek intézményi és civil szférában történő összehangolása és felzárkóztatása. • A vizsgált térség egyik legfőbb potenciálja a meglévő „vidéki-környezeti“erőforrásaiban rejlik. • Az érintett határ menti övezet ugyan nem tartozik a környezetszennyeződéssel vészesen súlytott térségek sorába, de!... • Nagy területi különbségek alakultak ki szinte valamennyi környezetvédelmi tevékenység terén. • Sürgetővé vált egy területileg összehangolt, környezetgazdálkodási rendszer kialakítása. • A környezetgazdálkodás problémáinak megnyugtató megoldása feltétlenül országhatáron átnyúló egyeztetéseket és kooperációkat követel. A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

6. INNOAXIS • A környezetvédelem az Európai Unió egyik kiemelt politikája. Alapelvei nem csupán a tagországok, de a leendő csatlakozásra várók – így Szerbia – számára is mértékadók. A határ menti térség jövőjét illetően – a stratégiai elgondolások megfogalmazásakor – azt feltételezzük, hogy a környezetvédelmi jogharmonizációt Szerbia a következő években állami szinten felvállalja, így egy jelentős akadály szűnik meg a két ország határ menti területeinek együttműködésében is. • A jogharmonizáció elmaradása súlyos következményekkel járna; a térség komplex fenntarthatóságát és az érintett térség együttműködési lehetőségeit vészesen csökkentené. • A csatlakozást megelőző években Magyarország szinte teljes egészében harmonizálta környezetvédelmi jogát az uniós szabályokhoz. Az alapos környezetpolitikai előkészületi fázisra Szerbia (illetve külön kezelve a Vajdaság Autonóm Tartomány részeit) esetében is különös szükség van! A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

7. INNOAXIS Az érintett határ menti térség környezetvédelmi fejlesztései szempontjából legfontosabb EU irányelvek: • Hulladék keretirányelv (75/442/EGK) • A levegő minőségi keretirányelv (96/62/EK) • A hulladéklerakókról szóló irányelv (99/31/EK) • Víz keretirányelv (280/2004/EK) • A környezeti zajról szóló irányelv (2002/49/EC) • Az integrált szennyezés-megelőzés és ellenőrzés irányelv – IPPC direktíva • (96/61/EEC) • A környezeti hatásvizsgálatról szóló irányelv (97/11/EC) • A környezeti információhoz jutás szabadságáról szóló irányelv (90/313/EGK) • Élőhely direktíva (92/43/EEC). Az EU-taggá válás Szerbia – így a vajdasági települések - számára további új feladatokat és lehetőségeket jelent, így többek között: • Az EU környezetpolitikájának megismerése • Intézményfejlesztés • Beruházási programok • A környezeti jelentések rendszerének fejlesztése • A lakosság környezeti tudatosságának növelése • A környezeti információkhoz való hozzájutás biztosítása • A NATURA 2000 hálózat fejlesztése • Bekapcsolódás az európai környezetvédelmi régiók együttműködésébe • Az EU esedékes Környezeti Akcióprogramjának (KAP) megvalósítása • Az Európai Környezeti Ügynökség (EEA) programjaiban való aktív részvétel A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

8. INNOAXIS • A Szerbia Köztársaságban jelenleg érvényben lévő Nemzeti Környezetvédelmi Stratégia alapvetően már az EU-s irányelveknek megfelelően, mintegy előkészítő jelleggel tematizálja és programozza az ország átfogó környezetvédelmi céljait. Ugyanakkor a területi szintű – regionális, tartományi, illetve községi szintű – környezeti stratégiai tervezés ehhez még csak részben idomul, ezért számos ponton hiányoznak azok az elvi és konkrét jogi szabályozók, amelyek segítségével a szerbiai határ menti térség rövidtávon közös környezetpolitikát tudna kialakítani a már tagállami (magyarországi) területekkel. Ez az „időeltolódás” okozza a környezeti szektorban feltételezhető együttműködési nehézségeket, illetve a határ mentén felmerülő – környezeti stratégiaalkotással kapcsolatos nehézségeket és dilemmákat is. A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

9. INNOAXIS • A térség jövőbeni környezeti fejlesztési lehetőségeit illetően számos támpontot nyújtatnak az érintett magyarországi megyékben, kistérségekben készült átfogó fejlesztési stratégiák, illetve a nagyobb városok és kistérségeik specifikus fejlesztési dokumentumai (Csongrád megye környezetvédelmi programja, Bács-Kiskun megye agrár-környezetvédelmi cselekvési programja, Öko-Baja város stratégia, Szegedi kistérség környezetvédelmi program). Ezek a legtöbb esetben sok általánosságot tartalmaznak, mégis mértékadó ­– a térségre vonatkozó - elképzeléseket is bemutatnak a környezetvédelem különböző ágazataiban. A szerbiai térséget érintő legfontosabb, konkrét fejlesztési elemeket is felsorakoztató alapdokumentum,a Dujmovics F -Nagy I. - Romelics J. által összeállított: „Az észak vajdasági határmenti községek környezetvédelmi stratégiája” c. kutatási kézirat. • A helyzetfeltáró elemzések jórészt ezen dokumentumokban leírt, korábban feltárt problémakataszterekre épülnek, a stratégiai célok alapvetően az ezekben a területi dokumentumokban megjelölt feladatokra alapozva fogalmazódtak meg. A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

10. INNOAXISKörnyezeti szempontú SWOT elemzés ERŐSSÉGEK •  A térségben számos környezeti erőforrás, természeti és kulturális érték található. • A térség természeti, éghajlati, termőhelyi adottságai jók. • A térségben stratégiai vízkészletek találhatók. • A térségben az alternatív energiahordozók kiaknázási lehetőségei nagyok. • A térségben több közép- és felsőfokú oktatási intézmény profiljában benne van a környezetvédelem, és a hozzá kapcsolódó szakértelmet nyújtó képzések (agrár-vidékfejlesztés). • A térségben olyan szakmai műhelyek és szervezetek tevékenykednek, amelyek munkája az együttműködések terén széles körben hasznosítható GYENGESÉGEK  A térség vízháztartása ingadozó és sérülékeny • A hulladékgazdálkodás, a vízgazdálkodás, a szennyvízkezelés és a természeti tájak megőrzése terén számos megoldatlan probléma már régóta várat magára. • Az átgondolatlan területhasználat jelentős környezeti terhelést okoz az érzékeny területeken. • Az országhatár elválasztó hatása megnehezíti az értékek védelmét, és csökkenti a közös környezetvédelmi programok hatékonyságát. • Az érintett területre készített környezetvédelmi tervek szakmai minősége változó, a tervek egymással nincsenek összhangban, végrehajtásuk lassan halad, monitorozásuk általában elmarad. • A társadalom környezeti tudatossága közepesen gyenge, esetleges. Lehetőségek •  A magyar tapasztalatokra építő környezetpolitika szerbiai kialakítása – a modellértékű tapasztalatok adaptációja és közös továbbfejlesztése - a szerbiai településeken felgyorsíthatja a környezetvédelmi tevékenységek kibontakozását. • A térség jelentős kiterjedésű, agrár-környezetgazdálkodásra alkalmas területein a környezettudatos szemléletű gazdálkodás széleskörű skálája valósítható meg. • A természeti értékek kiváló lehetőséget biztosítanak az ökoturizmus és a környezeti nevelés számára. • A Magyarországon már elindult környezettudatosságot megalapozó képzési, nevelési szisztémák a szerb fél részére is átadhatók • A térség adottságai alapján lehetőség van a megújuló erőforrások intenzívebb felhasználására Veszélyek • Tájak degradációja • Szárazodás, súlyos aszályok • Árvíz és belvízkárok kockázata • Az infrastruktúra hiányosságainak fennmaradása (pl. úthálózatban, közműhálózatban, térségi szilárd- és folyékony hulladékkezelő telepekben) súlyos, visszafordíthatatlan környezeti károkat okozhat • A vízkészletek túlzott felhasználása és minőségromlásának veszélye. • Az általános társadalmi előítélet és a bizalmatlanság késleltetheti a környezetgazdálkodás, az agrár-környezetvédelem új irányait. • A megfelelő környezeti szabályozások elmaradása lelassíthatja a vajdasági települések fejlődését.

11. INNOAXIS Legfőbb stratégiai cél A KÖRNYEZETTUDATOSSÁGRA ÉPÜLŐ FENNTARTHATÓ KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS KIALAKÍTÁSA, VALAMINT A JAVULÓ KÖRNYEZETMINŐSÉG BIZTOSÍTÁSA A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSEK SEGÍTSÉGÉVEL PRIORITÁSOK • Együttműködések az erőforrásvédelem és a korszerű hulladékgazdálkodás terén (ivóvízvédelem, hulladékkezelés felzárkóztatása) • Vízgazdálkodási együttműködések kialakítása és megújítása • A környezettudatosság fokozása, tudatformálás, oktatási képzési metódusok átadása a szerbiai településeknek – know how transfer, információs háttér bővítése • Alternatív energiahasznosítás - a megújuló energiaforrások használatának elterjesztése, környezetkímélő „tiszta” termelési és fűtési technológiák elterjedésének ösztönzése, közös beruházások segítségével. • Fenntartható tájgazdálkodás előmozdítása valamint vonzó rekreációs és ökogazdálkodói környezet biztosítása a vizsgált határterületen • Élhetőbb települési környezet kialakítása A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

12. INNOAXIS I. Együttműködések az erőforrásvédelem és a korszerű hulladékgazdálkodás terén (ivóvízvédelem, hulladékkezelés felzárkóztatása) • I.1. Együttműködések az egészséges ivóvíz biztosítása terén • I.2. Együttműködések a korszerű hulladékgazdálkodás terén II. Vízgazdálkodási együttműködések kialakítása és megújítása • Önálló térségi vízkészlet-gazdálkodási terv létrehozása az EU Víz Keretirányelvével összhangban III. A környezettudatosság fokozása, tudatformálás, oktatásiképzési metódusok átadása a szerbiai településeknek – know how transfer, információs háttér bővítése • III.1. A környezeti nevelés erősítése az oktatásban – ökoiskolai típusú képzések meghonosítása a Vajdaságban • III.2. A határ menti területre vonatkozó térségi környezeti infotár és internetes weboldal kialakítása. • III.3. Környezeti monitoring-rendszer kialakítása • III.4. Nyilvánosság és a társadalmi részvétel biztosítása a környezeti ügyekben • III.5. Társadalmi környezetvédelmi partnerségi koncepció elkészítése A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

13. INNOAXIS  IV. Alternatív energiahasznosítás - a megújuló energiaforrások használatának elterjesztése, környezetkímélő „tiszta” termelési és fűtési technológiák elterjedésének ösztönzése, közös beruházások segítségével. • Megújuló energiaforrások hasznosítása – önellátó lokális rendszerek kiépítése • A biomassza energetikai célú hasznosítása • A „tiszta” termelési technológiák térhódításának erősítése („ipari ökoszisztémák”). • Szelektíven gyűjtött hulladék fogadására alkalmas feldolgozó háttéripar kiépítésének támogatása • A környezeti ipar letelepedésének ösztönzése (pl: szoláris elemek, háztartási szélgenerátorok gyártása) V. Fenntartható tájgazdálkodás előmozdítása valamint ökogazdálkodói és rekreációs környezet biztosítása a vizsgált határterületen • V.1. Az erdősültség növelése • V.2. Degradált tájak, külterületek rehabilitációja • V.3. Mezőgazdasági termőterületek optimális hasznosítása, az ökogazdálkodás formáinak elterjesztése • V.4. Természeti-környezeti, ökológiai típusú együttműködési lehetőségek kidolgozása • V.5. Egyedi tájértékek kataszterezése VI. Élhetőbb települési környezet kialakítása • VI.1. A zöldfelületek fejlesztése • VI.2. Allergén pollenek elleni védekezés • VI.3. A környezetbarát közlekedésszervezés – kerékpárút-hálózat fejlesztés • VI.4. Helyi építészeti örökség védelme A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

14. INNOAXIS ÖSSZEGZÉS • A térség felzárkózásának, fejlődésének egyik feltétele a korszerű környezetgazdálkodás megteremtése és a környezetminőség területi kiegyenlítődésének biztosítása. • Ösztönözni kell a helyi környezetkímélő termelési formák, fogyasztási szokások és az alternatív környezeti technológiák terjedését, motiválni kell a termelőket és magukat a társadalmi közösségeket is a fokozatosan szigorodó környezeti normák maradéktalan betartására, a szűkössé vált erőforrásokkal való ésszerű, takarékos gazdálkodásra. • A Térségspecifikus környezeti szemléletű fejlesztések által válhat a térség agrár-környezetvédelmi és ökoturisztikai célterületté, valamint a települések élhetőbbé tételével őrizheti meg társadalmát is. • A megnevezett prioritások és programok kizárólag egy olyan optimista szcenárió esetében valósíthatók meg, amely esetén a jövőben létrejön az országok megegyezésén alapuló környezetvédelmi törvények harmonizációja, valamint Szerbia részéről is megtörténik az EU-s környezeti alapelvek elfogadása, az Unióban használatos joggyakorlat bevezetése, a környezeti szabályozási előírások betartása és a környezeti demokrácia érvényre jutása. A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

15. INNOAXIS  Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Dr. Kovács András Donát MTA RKK ATI, Kecskemét kovacsa@rkk.hu www.rkk.hu A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.