INNOAXIS projekt Farkas Jenő Zsolt Szabadka 2010. november 16.

1. Mezőgazdaság a szerb határ mentén INNOAXIS projekt Farkas Jenő Zsolt Szabadka 2010. november 16.

2. Az 1990 utáni magyar agrárfejlődés néhány jellemzője • Magyarországon 1945 után már a 3. tulajdon- és birtokrendezésen van túl az agrárágazat. • 1990 után a mezőgazdaság bocsátotta ki a legtöbb foglalkoztatottat, mély válságba került, az állattenyésztés termelési volumene jelentősen csökkent. • Hazánk Európai Uniós csatlakozásának kulcskérdése volt a mezőgazdaság felkészítése, és a kedvező csatlakozási feltételek elérése. • A magyar vidékfejlesztési programok eredményeinek hiánya, leszakadó vidéki térségek. • Új kihívások: globális klímaváltozás lokális hatásai, változó agrártámogatások, kereskedelmi liberalizáció

3. Agrártámogatási keretek • 1992 multifunkcionális mezőgazdaság • Jelentése: A mezőgazdaságnak a fenntartható mezőgazdálkodáson és a vidékfejlesztésen belül többféle célja és funkciója van. • 2003 KAP reform – vidékfejlesztés mint az agrárpolitika II. pillére • 2008 Budget Health Check további reformokra van szükség környezeti, gazdasági és társadalmi fenntarthatóság a vidéki területek versenyképességének javítása • Aktuális feladatok és kérdések Magyarország szempontjából: • a KAP reformjának támogatása, • a hazai álláspont és stratégiai irányok kialakítása, • a kialakítandó vidékfejlesztési politikának melyek legyenek a célterületei? • milyen fejlesztési prioritásokat rendeljünk az egyes vidéki tértípusok mellé?

4. A magyar vidéki területek

5. Bács-Kiskun megye mezőgazdasága 1990 után • A terület agrárfejlődése eltért az ország többi területétől. • A kárpótlás következményeként a földtulajdon és a földhasználat szétvált. • Speciális eleme a térség 1990 utáni agrárfejlődésének, hogy a Kiskunsági Nemzeti Park az agrárszektor meghatározó földtulajdonosa és egyben gazdálkodója lett. • Tájökológiai diverzitás megőrzése, de instabil a földhasználat. • 1990 után 50 000 fővel csökkent a mezőgazdasági foglalkoztatottak száma. • Kialakult egy jelentős számú ún. családi gazdálkodói réteg. • A családi gazdaságok megye agrárfejlesztésének gazdasági-társadalmi alapját képezhetik a jövőben. • A gazdálkodók száma stabilizálódott, a probléma az elöregedés. • A termelési specializációk megőrzése részben sikerült.

6. Védett területek a vizsgált térségben

7. A magyar mezőgazdaság és a táj Nyilvános vita, 2010. okt. 20., Szeged

8. Földhasználat 2006

9. Felszínborítás változások hazánkban 1990-2000 között

10. Felszínborítás változások 1990-2006 között

11. Talajvízszint változása 1960-2000 között

12. Agrárnépsűrűség 2009

13. Termelési specializációk

14. Az agrártámogatási rendszer kritikája lokális szinten • A speciális támogatások ellenére sem sikerült az elmúlt években a fiatal gazdálkodók számát növelni. • A földhasználati változások gyakran „ellentmondásban vannak” a környezeti, gazdasági és társadalmi folyamatokkal. • 2004 után a szőlőültetvény kivágási támogatások lettek a Duna-Tisza közi Homokhátságon a meghatározók. • A szántóterületek 85 %-án jelenleg ún. „GOF” növényeket termelnek. • Az állattenyésztés volumene 1990 óta mintegy 60 %-kal csökkent, oka részben a szigorúbb szabályozás. agrártámogatások fenntarthatóság Hiányoznak a lokális célok és eszközök!

15. Együttműködés lehetőségei és problémái a mezőgazdaságban • Azonos természeti feltételekből következő együttműködési lehetőségek: • Agrár-környezetgazdálkodás • Homokhátság alatti vízbázis megőrzése és védelme • Technológia transzfer lehetősége • Jelentős különbségek a gazdasági és társadalmi feltételrendszerben: • Agrártámogatási rendszer különbözősége • Ellenérdekeltség (mint 2002-ben Görögo. és Portugália a magyar mezőgazdaság értékelésekor) • Árukapcsolatok nehézkessége

16. Javaslatok • A fenntartható (harmonikus) vidékfejlesztésének feladatai és irányai a térségben: • környezeti kihívások kezelésére kidolgozott adaptációs stratégia • komplex társadalmi és gazdasági problémákat érintő vidékfejlesztési stratégia – fő iránya a gazdaság diverzifikációja és a népesség megtartása. Főbb fejlesztési területek: • A multifunkcionális mezőgazdaság elemeinek kiterjesztése. • Az agrártermelésre épülő környezet- és élelmiszeripar. • Kiegészítő vidéki turizmus.

17. Köszönöm a figyelmet!