GLOBALIZÁCIÓ ÉS A NEMZETI IDENTITÁS KELET-KÖZÉP-EURÓPÁBAN írta: Dr. Borbély József PhD

1. A helyről, ahol élünk GLOBALIZÁCIÓ ÉS A NEMZETI IDENTITÁS KELET-KÖZÉP-EURÓPÁBANírta: Dr. Borbély József PhD Sopron, 2008

2. „Nemzetünk életét elmocsarasítják, kik nemzetük valódi, vagy vélt erényeit hangoztatják s a kíméletlen bírálatot tűrni nem akarják. A legnagyobb csapás, ami egy népet érhet, ha egyoldalú irányítással ítélőképességét tönkreteszik. Az ilyen nép elzüllik és mennél vásáribb kalandor nyúl érte, annál könnyebben odadobja magát. Nincs az a kívülről jövő veszedelem, végigdúlás, évezredes elnyomás, mely ezzel fölérne.” /Weöres Sándor: Az országhoz/

3. A TÉMA INDOKLÁSA I.- Régóta foglalkoztata „köztes-európai” tér - Zwischen-Európa múltja, úgy a nyugati Európa-résztől, mint Kelet-Európától bennünket egyaránt megkülönböztető szerkezeti és mentális különbözőség: Kelet-Közép-Európa jellegzetes arculata.- Foglakoztat e térség „hibrid”-szerkezete, és a kérdés, hogy az alapvetően nyugatias szerkezetű subrégiónk a nyugati világgazdaság fél perifériájaként milyen történelmi utat járt be. - Valamint azok a tudati-mentális sajátosságok – esetenként deformációk, identitás-zavarok-, amelyek éppen eme Janus-arcúság, „hibrid”-szerkezet és perifériás fejlődés következtében alakultak ki és rögzültek – máig jellemzően.

4. A TÉMA INDOKLÁSA II. - Célom bemutatni e félperifériás, de alapvetően nyugati mintakövető térség történelmi mozgásait, nemzedékről- nemzedékre „átöröklődő” felzárkózási törekvéseit. - Megértetni, hogy e „hibrid”-szerkezet következményeképpen is vizsgálandó térségünk társadalmai mentálisan torzultak, a politikai kultúra deformálódott, és e terület népeinek megkésett és többszörösen is problematikus etnogenezisével összefüggésben identitás-zavarok is jellemzőek.

5. Az alábbi kérdésekre kerestem a választ: Az európai centrum társadalmai, döntéshozói felismerik-e, hogy e leszakadt, és válságból-válságba sodródó övezet - ahonnét a huszadik században a két világháborúvá szélesedett konfliktus is kiindult -, konszolidálása a Nyugatnak is elemi érdeke? E félperifériás övezet milyen színvonalon, milyen minőségben képes a korszakonkénti csatlakozási-felzárkózási kísérletét végrehajtani a poszt-szovjet korszak után, a huszonegyedik század elején? Kérdéseim:

6. Kérdéseim II: • Korunk globális kihívásaira e történelmileg hátrányos helyzetű övezet képes-e adekvát válaszokat adni? • A világunkban a globalizációval párhuzamosan a partikularizáció, a fragmentálódás is jelen van, vizsgált térségünk a centripetális erőtér nyomására inkább hasadozik. Mi következhet ebből?

7. EURÓPA HÁROM TÖRTÉNETI ALRÉGIÓJÁRÓL • Europa Occidentalis latin-keresztény háttere /római katolikus egyház/: kiformálója Nyugat szellemi arculatának • Kelet-Európa bizánci keresztény /ortodox / meghatározottsága • Közöttük kiformálódik az újkor kezdetére a köztes-európai alrégió • Köztes-Európa történelmi útjáról: A Karoling- Európa abszorbeálja az övezet törzsterületét. Az újkor kezdetére mégis Nyugat perifériája már e térség. Okai: -Európa késő-középkori gazdasági válsága (1300-1450)? -A válság áthárítása e köztes-térségre a „második jobbágyság” színterére. Vagy történelmi katasztrófák? Válaszunk: mindkettő valóságos ok

8. A NYUGATI CIVILIZÁCIÓ KELETI HATÁRA/Samuel P. Huntington után/Gondolatok Nyugat-és Kelet-Európa expanziójárólKöztes-európai társadalmak „hibrid”-szerkezetei és néhány modell-változat Forrás: Samuel P. Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása (258.old.) Európa könyvkiadó, Budapest (1998)

9. A MEGKÉSETT ÉS PROBLEMATIKUS NEMZETÁLLAMI KIFEJLÉS ÉS KÖVETKEZMÉNYEI • a térség máig tartó kiegyensúlyozatlanságai, identitás-zavarai • területi viták okai: a megszületendő nemzetek közötti határok bizonytalansága • a kelet-európai kis-államok „mizériái”-ról • az antidemokratikus nacionalizmus • a kontraszelektív kiválasztódás • a „Haza és Haladás” egymás ellen; a népi-urbánus ellentétről

10. Az Osztrák-Magyar-Monarchia államalkotó nemzetei 1910 Forrás:Köztes-Európa 1763-1993 – Térképgyűjtemény – szerk.: Pándi LajosBudapest: Osiris; 1997. 803 p. A „kiegyensúlyozhatatlan kiegyensúlyozási kísérlete”: Egy hamis konstrukció foglyai: „túlfeszült lényeglátók és hamis realisták” a Kárpát-medencében

11. A POLITIKAI KELET-EURÓPA A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN Térségünk a Szovjetúnió befolyási övezetében: - első etap, csatlóssorba- taszítás - második etap: szovjetesítés Területi problémák Európában a II. világháború küszöbén: Forrás:Köztes-Európa 1763-1993 – Térképgyűjtemény – szerk.: Pándi LajosBudapest: Osiris; 1997. 803 p.

12. AZ ÁLLAMSZOCIALISTA INTEGRÁCIÓS KÍSÉRLETRŐL • a szovjet-orosz államszocialista integrációról • katonai-politikai együttműködés lényege • a gazdasági integráció rövid értékelése: rendszer-inkompatibilitás • 1988-1990-es időszak: alternatívák-keresése Kelet-Közép-Európában • húsz év után mire jutottunk?

13. KELET-KÖZÉP-EURÓPA ÖRÖKSÉGE ÉS KIHÍVÁSAI • a hagyományos felzárkózás a nyugati társadalmi-gazdasági modellhez • releváns válasz korunk globális kihívásaira • globalizáció-ökológiai válság • migrációs kihívás • Köztes-Európa ökológiailag is sérülékeny térség. Okai és lehetséges következményei. • korunk társadalmai: „rizikó-társadalmak” • Köztes-Európa társadalmai: bizalomhiányos, anómiás közösségek • viták a nemzetállamról, térségünk állami szerepvállalása a múltbéli modernizációs periódusokban

14. EURÓPAI MIGRÁCIÓS MÉRLEG Forrás: www.uni-miskolc.hu/~ecomojud/021030.ppt

15. A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI MIGRÁCIÓRÓL • néhány adalék Köztes-Európa migrációs történetéből • A „megkésett iparosodó” – kelet-közép-európai vándorok Forrás: www.uni-miskolc.hu/~ecomojud/021030.ppt

16. KIVÁNDORLÁS A TÖRTÉNELMI MAGYARORSZÁGRÓL Forrás: Frisnyák Sándor(1992): Magyarország történeti földrajza, Tankönykiadó, Bp.

17. GLOB ÁLIS KIHÍVÁS: ERŐTELJES MIGRÁCIÓS- ÉS MENEKÜLT NYOMÁS • a tömeges migrációnak következménye lesz a gazdaságban és a társadalmak tudati-mentális állapotában Forrás: Bevándorlás Magyarországra (2006.) Szerkesztette: Tóth Pál Péter – Lucidus kiadó, Bp.

18. ÖSSZEFOGLALÁS: • bemutattam Kelet-Közép-Európa történelmi útját • Kelet-Közép-Európa politikai kultúrájának deformálódását: a térségünket jellemző tudati-mentális zavarokat • történelmi példákkal szolgáltam a térség „mizériáihoz” • felhívtam a figyelmet a lappangó, alig hangsúlyozott, bár alapvető mentális problémákra; úgy mint a térség „elitjének”, döntéshozóinak kontraproduktív kiválasztódására • a „túlfeszült lényeglátó” – „hamis realista” ellentét kontinuitására • bizonyítani kívántam, hogy a történelmi eredetű anomáliákat a szovjet-orosz befolyás évtizedei jegelték, de nem oldották

19. ÖSSZEFOGLALÁS II. • bizonyítottam, hogy e labilis, nem szerves fejlődésű térség társadalmai dupla feladatot kaptak: a felzárkózás hagyományos feladatát a centrum-régióhoz, ugyanakkor releváns válasz adását a globális kihívásokra • jeleztem, hogy a felzárkózási kísérlet egy olyan időszakban történik, amikor a nyugati modernitás válságjelei is egyre nyilvánvalóbbak • bizonyítottam, hogy a térség társadalmai bizalomdeficites, anómiás társadalmak, s ez a gazdasági versenyképességüket is rontja

20. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK • A munkám alapvetése, hogy az elmúlt századvégi hatalmi-politikai változásokkal megnyílott lehetőség, az újabb felzárkózási kísérlet esélyét növeli, ha ez az általunk jellemzett szubrégiós történelmi sajátosságokfigyelembevételével történik. • Erre tekintettel a múlt századvég kelet-európai forgatókönyvei alapján végrehajtott „rendszerváltozások” korrekciója elengedhetetlen és elodázhatatlan. • A térség országai többségének csatlakozását a nyugati védelmi-katonai tömörüléshez, és az EU-hoz nem lebecsülve, üdvös lenne alrégiónk önszerveződése, a térség integrációja, a hatékonyabb érdekérvényesítés reményében is.

21. KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!