Közös katalogizálás Magyarországon

1. Közös katalogizálás Magyarországon

2. Közös katalogizálás lényege • A könyvtárak ugyanazt a dokumentumot csak egyszer katalogizálják (a könyvtár amely elsőként katalogizál, a többiek átveszik a rekordokat) • Olyan adatbázis jön létre, amelyben ugyanarról a dokumentumról ugyanolyan rekord áll rendelkezésre; a rekordokból megállapítható, hogy melyik könyvtárban található a dokumentum

3. A közös katalogizálás értelme • Résztvevő könyvtáraknak kevesebbet kell dolgozniuk • A rekordok azonos tartalmúak • A résztvevő könyvtárakból meg lehet állapítani, hogy megtalálható-e a keresett dokumentum, és ha igen hol • A katalogizálás külső forrásai többek által jobban kihasználhatóak • A rendszer az állománygyarapítás egyeztetésére is használható

4. Akik jól járnak • Az olvasó a fő nyertes: • Az általa használt könyvtár katalógusa „kitágul”, ellátása sokat javul • Nem kell könyvtáranként eltérő bibliográfiai leírási stílusokhoz és besorolási adatokhoz alkalmazkodnia • A résztvevő könyvtárak: • A munka mennyisége kevesebb • Az eredmény minősége jobb

5. A közös katalogizálás kezdetei • A közös katalogizálás őse a Kongresszusi Könyvtár (Library of Congress, Egyesült Államok) Nemzeti Állománygyarapítási és Katalogizálási Programja (NPAC) • Nem volt valójában közös katalogizálási program • Óriási gyűjtemény katalogizálásával létrejövő katalógustételeket osztotta el az igénylők között, először katalóguscédula formában, majd géppel olvasható formában • Sokan használtak egy tételt, de azt mindig egyetlen könyvtár hozta létre • Az igazi kezdet az online közös katalogizálás kezdete volt az OCLC-nél • Máig is a világ legnagyobb közös katalogizálási rendszere • Itt már kialakult a munkamenet: egy dokumentumot csak egyszer katalogizálnak

6. A közös katalogizálás modelljei 1. Centralizált modell: • Közös (központi) adatbázisban katalogizálnak a könyvtárak • A dokumentum rekordját megtalálja a közös adatbázisban  a könyvtár kódját vagy állományadatait a rekordhoz kapcsolja • Ha nem találja, létrehozza a rekordot • A könyvtár saját adatbázist nem épít – a központi adatbázist használja saját katalógusaként 2. Centralizált modell – letöltéssel: • A könyvtár letöltheti a rekordokat, amelyeket ő hozott létre a központi adatbázisban, vagy amelyhez hozzáírta állományadatait

7. A közös katalogizálás modelljei 3. „Félig decentralizált” modell – letöltéssel és feltöltéssel • Van központi adatbázis • A könyvtár nem találta meg a dokumentumot  saját rendszerében létrehozza a rekordot  feltölti a központi adatbázisba, állományadataival együtt • Egységesített besorolási adatok közös kezelésének hiánya  ugyanaz a „hozzáférési pont” különböző esetekben eltérő formában jelenik meg a központi adatbázisban 4.Decentralizált modell – virtuális közös adatbázis • Nincs központi adatbázis • A keresés közös keresőfelületen, virtuálisan egyszerre (lánc-kereséssel) történik a hálózaton az összes résztvevő adatbázisában • Valakinél megtalálja a rekordot  letölti saját adatbázisába • Azonos szabályok, azonos besorolási adatok

8. A közös katalogizálás modelljei 5. Decentralizált modell + utólagosan készülő központi adatbázis • A résztvevők adatbázisainak kezdő állományát és növekményét egy központi adatbázisba viszik be • Központi adatbázis és a tulajdonos-könyvtár rekordjai között kapcsolat jön létre  lehetővé teszi a központi katalógusban végzett keresés eredménye alapján a tulajdonos könyvtár állományadatainak megjelenítését • Rekordok feltöltésekor duplumellenőrzés, ha az illető bibliográfiai rekord már megvolt a központi adatbázisban, csak a kapcsolat jön létre, a bibliográfiai rekordot nem kettőzik meg az adatbázisban

9. Közös katalogizálás Magyarországon • A közös katalogizálás előfutára a 80-as években létrejött Nemzeti Periodika Adatbázis • Hazai könyvtárakban található külföldi időszaki kiadványok központi katalógusa • Könyvtárak adatbevitelére épült • A központi adatbázis online elérhető, abból katalógus-rekordokat lehet letölteni • Az első, valóban közös katalogizálási vállalkozás a Magyar Műszaki Könyvtárak Osztott Katalogizálási Rendszere, az OSZKÁR • Fejlesztése 1990-ben indult • Egyetlen adatbázis közös katalógusként és a résztvevők katalógusaiként • Központi könyvtára az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár (OMIKK) keretében működő Országos Műszaki Könyvtár (OMK)

10. 1992-re a rendszer indulásra kész • Azonban ekkorra a résztvevő könyvtárak már beszerezték integrált rendszerük szoftverét • A megoldás megbukott, a résztvevők saját adatbázist akartak • Az OMIKK 1993-1994-ben áttért az ALEPH-re • Az OSZKÁR a virtuális közös adatbázisra épülő modellt választotta • Gyakorlati megoldása 1997-ig húzódott, ma már működik • A többi közös katalogizálási kezdeményezés felsőoktatási intézmények részvételével alakult • Inkább rekordcsere, mint közös katalogizálás • Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár katalógus-rekord szolgáltatási tevékenysége • Magyar Nemzeti Bibliográfia rekordjainak online és CD-ROM-os hozzáférhetővé tétele

11. A magyar közös katalogizálás távolabbi céljai • Periodikák központi kezelése • Kották, zenei anyagok feldolgozása • Régi könyvek feldolgozása • Képi anyagok, térképek feldolgozása • Elektronikus dokumentumok feldolgozása (CD-ROM, elektronikus folyóiratok) • Internet források feldolgozása • Átfogó információkereső-nyelvi szótár • On-line feldolgozás szolgáltatása

12. Magyar közös katalogizálási rendszerek: MOKKA, VOCAL, OSZK • A MOKKA mellett két másik program is létrehozta a maga közös katalogizálási rendszerét • A Corvina integrált rendszert használó könyvtárak VOCAL rendszere 1999 óta működik • 21 könyvtár részvételével, ebből csak 8 végez feltöltést • Az OSZK 2001-ben hozta létre Amicus rendszerét • 3 könyvtár közös katalógusa és egyben közös integrált könyvtári rendszere (OSZK, Könyvtártörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtár, Magyar Nemzeti Múzeum Központi Könyvtár)

13. Magyar Országos Közös Katalógus Története • Dr. Mader Béla (József Attila Tudományegyetem Egyetemi Könyvtárának igazgatója) kezdeményezte 15 magyar könyvtár közös katalogizálási rendszerének létrehozását • A könyvtárak között volt a nemzeti könyvtár, egyetemi könyvtárak, tudományos és szakkönyvtárak és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár • A kiinduló koncepció: központi adatbázisra alapozott és nem virtuális közös katalógus • Elkészült a rendszer terve  megalakult a Magyar Országos Közös Katalógus Egyesület (MOKKA) • Tendert írt ki a rendszer létrehozásához és működéséhez szükséges szoftverre • Késedelem a kezdésnél: a szoftver-cég nem szállította le a szoftvert  más céggel kötött szerződést (debis ITS Dataware Kft.) • A MOKKA 2001-be megkezdte működését • 2002-ben a MOKKA fejlesztése és üzemeltetése az OSZK alá került • A MOKKA egyesület ezután a tagkönyvtárak érdekeinek képviseletével, a fejlesztés és a működés szakmai segítésével és ellenőrzésével foglalkozik

14. A MOKKA tagkönyvtárai • Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási EgyetemEgyetemi Központi Könyvtár – BKÁE • Budapesti Corvinus Egyetem Entz Ferenc Könyvtár és Levéltár - BCE EFKL • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemOrszágos Műszaki Információs Központ és Könyvtár - BME OMIKK • Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár – DENK • Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár – ELTE • Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár – FSZEK • Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára – MTAK • Miskolci Egyetem - Könyvtár, Levéltár, Múzeum – ME • Országgyűlési Könyvtár – OGYK • Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum – OPKM • Országos Széchényi Könyvtár – OSZK • Pécsi Tudományegyetem Könyvtára – PTE • Semmelweis Egyetem Központi Könyvtár – SEKK • Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár – SZTE • Szent István Egyetem - Gödöllői Tudományos Könyvtár - GATE

15. A rendszer felépítése és működése A MOKKA adatbázis feltöltése és katalogizálás a MOKKA útján

16. Célok • A könyvtárak használói az ország bármely, hálózati kapcsolattal rendelkező könyvtárából meg tudják állapítani, hogy az illető könyvtárban nem található dokumentum, mely könyvtárban hozzáférhető • Azonos dokumentumot az országban csak egyszer katalogizáljanak, a dokumentumot beszerző más könyvtárak a katalógustétel másolásával és kiegészítésével váltsák fel a saját katalogizálást • A katalógusok legyenek egységesebbek, az olvasók és könyvtárosok által könnyebben használhatóak • Az adatbázis nyújtson segítséget a magyar könyvtárak retrospektív katalóguskonverziójához

17. Az adatbázis létrehozása, fejlesztése és használata • A MOKKA tagkönyvtárainak katalógus-adatbázisait feltöltik a központi adatbázisba • Minden dokumentum bibliográfiai rekordja csak egyszer kerül be az adatbázisba, a többi könyvtár lelőhelykódja, rekordazonosítója és egyes adatai „hozzáíródnak” a bibliográfiai rekordhoz • Folyamatos katalogizálás során a könyvtár keres az adatbázisban • Ha megtalálja letölti, hozzáírja helyi adatait és szerkeszti a rekordot • Majd lelőhely-kódját és helyi adatait visszatölti a központi adatbázisba • Az olvasó keres az adatbázisban  dönt az igénybe venni kívánt könyvtárról és a dokumentum igénybevételének módjáról • A központi adatbázisból átléphet a megfelelő könyvtár adatbázisába • A MOKKA adatbázisban bárki kereshet, a nem MOKKA tagkönyvtárak is letölthetnek rekordokat

18. A jövőről • A tagkönyvtárak száma 100-ra növekszik • Együttesen rendelkeznek a Magyarországon található dokumentumok csaknem 100%-ával  a központi katalógus-funkció betöltése teljessé válik • A MOKKA kiterjed a periodikák adataira is • Megindul a könyvtárközi dokumentumszolgáltatás ügykezelése a MOKKA útján

19. A mokka adatbázis hozzáférései • http://webpac.mokka.hu:8080/WebPac/CorvinaWeb • http://www.mokka.hu/corvina/opac/wpac.cgi

20. Köszönjük a figyelmet!