190 likes | 349 Views
4. Előadás: FEDEZET. 2007. október 25. 1, Költségek. Termelési költség: tőke és munka ráfordítás értékben kifejezve. Fajlagos költség: egy egység termékre v. szolgáltatásra jutó költség. Költségek csoportosítása:
E N D
4. Előadás: FEDEZET 2007. október 25.
1, Költségek Termelési költség: tőke és munka ráfordítás értékben kifejezve. Fajlagos költség: egy egység termékre v. szolgáltatásra jutó költség. Költségek csoportosítása: költségnemek szerint: (anyagköltség, bérköltség, bér járulékok, anyagjellegű szolg, ÉCS, egyéb..) termelésben történő elszámolás szerint (közvetlen-egy termékre egyértelműen elszámolható és közvetett-üzemi és vállalati ált.ktg) termelés volumenéhez való viszony szerint - viszonylag állandó ktg. (reagálási fok r=0) - változó -proporcionálisan (arányosan) vált. r=1, progresszíven („arány felett”) vált. 0<r<1 és degresszíven („arány alatt”) vált. r>1
Teljes költség számítás: + közvetlen anyag ktg + közvetlen bérktg + közvetlen bérek járulékai + gyártási külön költség (egyéb, jellemzők alapján felosztott közvetlen ktg-k) . előállítás közvetlen önköltsége +üzemi általános ktg . szűkített önköltség +vállalati ált. ktg. +elkülönített ktg . teljes önköltség Részköltség számítás: + közvetlen anyag ktg + közvetlen bér ktg + közvetlen bérek járulékai + egyéb közvetlen felosztható közvetlen önktg + fedezet . Eladási ár Költségkalkuláció=önköltségszámításkalkuláció felépítése:
ÁKF struktúra Értékesítés nettó árbevétele Értékesítés közvetlen költségei Fedezeti összeg ÁK(F)N struktúra + Értékesítés nettó árbevétele - Értékesítés közvetlen költségei = Fedezeti összeg - Értékesítés közvetett költségei = Nyereség
költségek felosztása: • pótlékoló kalkulációval: költségek egy részét különböző vetítési alapok alapján osztják szét. • Pótlékkulcs=Felosztandó költség/Vetítési alap
Természetes mennyiségben kifejezett Darabszám (például: gyártott/értékesített mennyiség, kontírozások száma) Idő (például: naptári időszak, gyártási idő, gépóra, munkaóra) Kiterjedés (például: hosszúság, terület, térfogat) Tömeg (például: felhasznált tömeg, megmozgatott tömeg, elállított tömeg) Egyéb fizikai paraméter (például: kWh, km, kalória) Értékben kifejezett Költségérték (például: közvetlen bérköltség, közvetlen anyagköltség, elállítási költség) Bekerülési érték (például: beérkezett anyagok értéke, készletnövekedés értéke) Felhasználás értéke (például: értékesítési árbevétel, hitelnyújtás) Készletérték (például: anyagkészlet, gyártásközi készlet, késztermékkészlet, gépállomány) Elszámoló érték (például: elszámolóár) Pótlékkulcsok vetítési alapjai
2, Árak • Ár: egy termék vagy szolgáltatás tulajdonjogának megszerzéséért kért pénzmennyiség. Az árképzés módjai: • Költség-bázisú: • a termék önköltségének kiszámítása után, az elvárt nyereség százalékával megnövelve határozzák meg az árat. (a haszonkulcs elve alapján: a termék önköltsége + elvárt nyereség) (ha az adott termék nem igényel sok beruházást) • Nyereség-bázisú: a tervezett haszon elve alapján: (ha a termék előállítását jelentős beruházás előzte meg) • Kereslet-bázisú: az elismert érték elve alapján (vevő által) • Versenytárs-bázisú: igazodó árképzés a versenytársakéhoz • Ajánlati ár jellegű árképzés: A vállalkozás a megbízás elnyerése érdekében alámegy a versenytársak árainak
A termékek ráfordításait meg kell téríteni árban + a piac által elismert reális haszonban. • Ha a vállalat monopol helyzetben van, ő diktálja az árakat. • Ha a versenypiaci feltételek között a vállalat méreténél fogva nem képes befolyásolni az árat, akkor alkalmazkodnia kell hozzá. A fő kérdés ebben az esetben az, hogy milyen mennyiséget érdemes a piacra dobnia ahhoz, hogy nyereséget realizáljon. (ehhez fedezetszámítás szükséges) • A fedezetszámítás fix és változó költségekkel, valamint a termelési mennyiséggel operálva határozza meg a becsült értékesítési árbevételre támaszkodva a fedezeti pontot, azaz azt a termelési szintet, ahol a bevétel megegyezik az összköltséggel. A fedezeti pont megadja azt a minimálisan gyártandó mennyiséget, amelytől fölfelé haladva az érvényesíthető ér a változó költségeken kívül fedezetet nyújt a fix költségekre és a nyereségreis.
3, Fedezetszámítás Fedezeti pont = (kritikus mennyiség) Fedezeti ár = Fedezeti hányad = Fedezeti összeg= Árbevétel - Változó költségek= =Állandó költség + Nyereség
Fedezeti árbevétel = FC/PM = fedezeti ár*mennyiség PM = fedezeti ráta, egységnyi árbevételből mekkora a fedezet aránya • PM = [(p-AVC)/p]*100 Fajlagos fedezet = egységár – egységre jutó változó költség • p - ár • AVC - átlagos változó költség • FC - fix költség
Fedezeti pont (F) ábrázolása Árbevétel Összktg. Ft Változó ktg (AVC) F Fix ktg (FC) Q (db) Qkrit
Fedezetszámítás(példa) • Egy jégkrémgyártó cég reklámköltsége 10 millió Ft, eladásösztönzésre 5mFt-ot költ. A gyártás állandó költsége 4 millió Ft, az egységre jutó anyag- és bérköltség 15 Ft. A jégkrém-rúd eladási ára 45 Ft/darab. • Qkrit=(10000000+5000000+4000000)/45-15= 633333 db • Fedezeti összeg=(10000000+5000000+4000000)/(45-15)/45= 28498575Ft
4, Költségektervezése • Bázisadatok korrekciójából kiinduló • Normákra, normatívákra alapozott • Nulla bázisú • Fedezeti költségszámítás • Költségváltozási tényező
Költségtervezés /I. • Bázisadatok korrekciójából kiinduló elmúlt időszak tényszámai - nem ismétlődő költségek + elmaradt, de indokolt költségek (árváltozás és egyéb változás hatása) • Normákra, normatívákra alapozott normák meghatározása termelési mennyiség meghatározása (általában közvetlen vagy változó költségek tervezéséhez)
Költségtervezés /II. • Nulla bázisú általános költségek tervezésének javítása teljesítményszint meghatározása erőforrásszükséglet meghatározása minimális költségszint meghatározása • Fedezeti költségszámítás vállalkozás teljes tevékenységének vizsgálata globális fedezeti összeg megállapítása
Költségtervezés /III. • Költségváltozási tényező alkalmazása közvetett költségek tervezése költséghelyenkénti tervezés • Reagálási fok (r) a költségváltozás és a költségjellemző változásának aránya • Költségjellemző természetes mértékegységben megtervezhető mutatószám, amelynek alakulása a vonatkozó költségcsoport nagyságára döntő befolyást gyakorol
5, A fedezetszámítás gyakorlati alkalmazásai • Termelés – tervezésben (termelendő mennyiség, termékösszetétel tervezése) • Gyártmányfejlesztésnél • Piaci árversenyben (meddig csökkenthető az ár?)
Eszköz: rangsorolás • Fedezeti hányad szerint hasonló költségszerkezetű termékek rangsorolása • Egy gépórára jutó fedezeti összeg alapján gép vagy gépcsoport szűkkeresztmetszete esetén • Egységnyi alapanyag felhasználásra jutó fedezeti összeg alapján a felhasználható alapanyag mennyisége korlátozott • Egy normaóra felhasználásra jutó fedezeti összeg alapján a rendelkezésre álló munkaerő jelent gyártási korlátot