Belügyminisztérium

1. Belügyminisztérium Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény

2. Helyzetértékelés I. • az 1990-ben elfogadott önkormányzati törvény a rendszerváltoztatás egyik alappilléreként megteremtette a helyi hatalomgyakorlás kereteit • a helyi önkormányzatok alapjellemzői • demokratikus működés • nagyfokú önállóság • széles feladat- és hatásköri rendszer  • az önkormányzati feladat- hatásköröket megállapító ágazati törvények fokozatosan születtek meg • az önkormányzati rendszer a megalakulását követő években lendületesen fejlődött, jelentősen javultak az állampolgárok életkörülményei

3. Helyzetértékelés II. • a kezdeti fejlődés megtorpant, egyre több diszfunkció jelentkezett • előkerültek a rendszer belső ellentmondásai • elaprózódott településszerkezet • erőtlen középszint • mérethatékonysági problémák • alacsony társulási hajlam • bonyolult finanszírozási rendszer • az önkormányzatok működését nehezítő „külső” körülmények • alacsony hatékonyságú közfeladat ellátás • az állami szerepvállalás tisztázatlansága • elmaradt ágazati reformok • romló gazdasági feltételek

4. Az önkormányzati rendszer megújításának célrendszere • az átalakítás elkerülhetetlen, a feltételek adottak • az átalakítás az új Alaptörvényre épülve az államrendszer más elemeivel összhangban történik • célok • az alapértékek megőrzése • korszerű keretek a megújuló ágazati feladatok befogadására • az állam és az önkormányzatok közötti új feladatmegosztás • az önkormányzatok önfenntartó képességének erősítése • stabil, kiszámítható, biztos gazdasági alapok megteremtése

5. Az önkormányzati rendszer korszerűsítése része az államrendszer megújításának • a teljes közjogi rendszer átfogó megújítása az Alaptörvény alapján; • a nagy ellátórendszerek reformja Az önkormányzati működéshez szorosan kapcsolódó, fontosabb törvények: • Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. tv. –szabályozza az önkormányzatok adósságot keletkeztető ügyleteit. • a területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCVIII. tv. határozza meg a megyei önkormányzatok területfejlesztési és területrendezési feladatai 2012.január 1-től: - az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. tv. – az államháztartás alrendszereire vonatkozó egységes szemlélet, keretjellegű; a költségvetési rendelet megalkotására, elfogadására, vonatkozó szabályok; tervezési, gazdálkodási, beszámolási feladatok szabályai; likviditási terv, számlavezetési, zárszámadási szabályok, kezesség- és garanciavállalás, követelések szabályai. A helyi nemzetiségi önkormányzatok önálló költségvetést készítenek (önálló beszámolás) - a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. tv. – a helyi önkormányzatok vagyona is a nemzeti vagyon részre; amennyiben törvény önkormányzat feladatát más önkormányzat vagy állam feladataként állapítja meg, a vagyonnak a feladatot átvevő részére történő tulajdonba adása ingyenesen történik; az önkormányzati vagyon definiálása (törzsvagyon, üzleti vagyon); nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű önkormányzati vagyonelem; átlátható szervezet fogalma; a tulajdonjog átruházás szabályai.

6. A helyi önkormányzás általános szabályai • minden településen önálló helyi önkormányzat működik • a helyi önkormányzatok a helyi közügyeket demokratikus módon, széles nyilvánosságot teremtve intézik • az önkormányzatok a helyi közösség erejére támaszkodva feltárják lehetőségeiket, erőforrásaikat hasznosítják • az állampolgárok tevékenyen közreműködnek a közösségre háruló terhek megoldásában • érvényesül a jóhiszemű joggyakorlás és a kölcsönös együttműködés elve

7. Feladat- és hatáskörök telepítésének elvei Önkormányzati feladat- és hatáskörök • kötelező – törvény határozhat meg • fakultatív – saját bevétel vagy erre a célra biztosított külön forrás terhére • differenciált telepítés kötelezettsége • ágazati törvényekben • meg kell határozni a szakmai szabályokat, tárgyi, személyi feltételeket • az önkormányzati törvény az ellátandó feladatköröket tartalmazza, a konkrét hatáskör telepítés az ágazati törvények feladata Államigazgatási feladat- és hatáskörök • polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke valamint a jegyző törvény vagy kormányrendelet alapján láthat el államigazgatási hatósági hatáskört • a honvédelem és a katasztrófa-elhárítás országos államigazgatási feladatainak helyi irányításában és végrehajtásában való részvétel

8. Önkormányzati feladat – és hatáskörök I. A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: 1. településfejlesztés, településrendezés; 2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása); 3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése; 4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; 5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása); 6. óvodai ellátás; 7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása; 8. szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások; 9. lakás- és helyiséggazdálkodás; 10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;

9. Önkormányzati feladat – és hatáskörök II. 11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, ivóvízellátás, szennyvízelvezetés, -kezelés és -ártalmatlanítás (csatornaszolgáltatás); 12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás; 13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok; 14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is; 15. sport, ifjúsági ügyek; 16. nemzetiségi ügyek; 17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában; 18. helyi közösségi közlekedés biztosítása; 19. hulladékgazdálkodás; 20. távhőszolgáltatás.

10. Települési önkormányzatok A községi önkormányzat kötelesellátni mindazokat a törvényben meghatározott feladatokat, amelyek a helyi lakosság alapvető létfeltételeit, az ehhez szükséges közszolgáltatások közvetlen igénybevételének lehetőségeit biztosítják. A járásszékhely városi, valamintvárosi önkormányzat – törvényben meghatározottak szerint-olyan közszolgáltatásokat lát el, melyeket saját területén és vonzáskörzetében, vagy a járás egész területén gazdaságosan, hatékonyan és a szakmai szabályok előírásainak megfelelően képes biztosítani. A megyei jogú város – törvényben meghatározottak szerint -azokat a közszolgáltatásokat is biztosítja, melyek saját területén túl a megye egészére vagy nagy részére kiterjednek. A főváros és kerületei alkotják Budapest kétszintű önkormányzati rendszerét. - A fővárosi önkormányzat elláthatja a települési és a területi önkormányzat feladat- és hatásköreit is.

11. A fővárosi önkormányzat feladatai I. • a főváros egészét érintő, illetve országos szerepköréhez kapcsolódó feladatokat lát el; • a fővárosi önkormányzat feladata különösen: 1. törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott kiemelt forgalmú vagy országos közúti közlekedésben fontos szerepet játszó főútvonalak, sugár- és gyűrűirányú közutak, kiemelt tömegközlekedési csomópontok, kiemelt közparkok és közterek kezelése, fejlesztése, üzemeltetése, valamint ezeken a területeken a közterület-felügyelet működtetése, illetve a főváros teljes területén a forgalomtechnikai kezelői és üzemeltetői feladatok ellátása, forgalomszervezés; 2. a kerületek határain átnyúló településrendezés, terület- és településfejlesztés; 3. településtisztaság (közutak locsolása, síkosság-mentesítés); 4. szociális ellátások biztosítása; 5. állategészségügyi feladatok; 6. az érintett kerületek véleményének kikérésével közutak, közparkok, közterek elnevezése; 7. saját tulajdonú lakás- és helyiséggazdálkodás; 8. fővárosi szintű sport és szabadidősport; 9. közvilágítás biztosítása, köztemetők fenntartása, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása;

12. A fővárosi önkormányzat feladatai II. 10. helyi közösségi közlekedés biztosítása és működtetése, valamint a főváros területén a parkolás feltételrendszerének kialakítása; 11. távhőszolgáltatás, ivóvíz-ellátás, szennyvízelvezetés, -kezelés és -ártalmatlanítás (csatornaszolgáltatás), hulladékgazdálkodás; 12. környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás; 13. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem; 14. fővárosi helyi adóval kapcsolatos feladatok; 15. gazdaságszervezés és -fejlesztés, turizmussal kapcsolatos feladatok; 16. az országos szerepkörrel összefüggő kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása, közművelődési tevékenység támogatása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása; 17. a kiemelt kulturális örökség védelme; 18. a hajléktalan ellátás; 19. a tulajdonában álló közterületek használatára vonatkozó szabályok és díjak megállapítása.

13. A fővárosi kerületi önkormányzat feladatai I. • a kerületi önkormányzat látja el azokat a települési önkormányzati feladatokat, melyeket törvény nem utal a fővárosi önkormányzat feladatkörébe; • a kerületi önkormányzat feladata különösen: 1. helyi közutak, közterek és parkok kezelése, fejlesztése és üzemeltetése; 2. tulajdonában álló közterületek használatára vonatkozó szabályok és díjak megállapítása; 3. a parkolás-üzemeltetés; 4. általános közterület-felügyeleti hatáskör a kerület közigazgatási határán belül, ide nem értve a (4) bekezdés 1. pontjában meghatározott területet; 5. helyi településrendezés, településfejlesztés; 6. helyi településrendezési szabályok megalkotása (fővárosi településrendezési terv alapján); 7. turizmussal kapcsolatos feladatok ellátása; 8. ipari és kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos szabályozási jogkörök; 9. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;

14. A fővárosi kerületi önkormányzat feladatai II. 10. óvodai ellátás; 11. szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások; 12. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása; 13. a helyi közművelődési tevékenység támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; 14. saját tulajdonú lakás- és helyiséggazdálkodás; 15. helyi adóval kapcsolatos feladatok; 16. a kistermelők, őstermelők számára – jogszabályban meghatározott termékeik – értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is; 17. kerületi sport és szabadidősport támogatása, ifjúsági ügyek; 18. közreműködés a helyi közbiztonság biztosításában; 19. nemzetiségi ügyek.

15. Megyei önkormányzat A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely 2012. január 1-től területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési valamint koordinációs feladatokat lát el. Az intézményfenntartói feladatok átkerülnek az államhoz, megyeszékhely városokhoz. A megyei önkormányzatok területfejlesztési és területrendezési feladatai: • összehangolja a kormányzat, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit; kidolgozza és elfogadja a megyei területfejlesztési koncepciót, illetve a megye fejlesztési programját; • az operatív programok feladatainak figyelemmel kísérése; a területfejlesztési programok végrehajtásának értékelése; • előzetesen véleményezi a térségi területfejlesztési koncepciókat, programokat, az illetékes területi államigazgatási szervek megyét érintő fejlesztéseit és pályázatait. • dönt a hatáskörébe utalt fejlesztési források felhasználásáról; • dönt a térségi fejlesztési tanács létrehozásáról, részvételről; • akcióterv és operatív program módosításokat terjeszthet elő; • ellátja az átvett hazai támogatási szerződésekkel kapcsolatos feladatokat; • elfogadja a megye területrendezési tervét, területrendezési tervek összehangolása; • segíti a területfejlesztési önkormányzati társulások és térségi fejlesztési tanácsok munkáját;

16. Képviselő-testület, bizottság a képviselő-testület • a helyi önkormányzat legfőbb döntéshozó szerve, • a polgármester képviseli, • a képviselő-testület szervei: polgármester, bizottság, részönkormányzat, polgármesteri hivatal, jegyző, társulás, • a képviselő-testület hatáskörei: • átruházható, • át nem ruházható • évente legalább hat ülés, • döntések: • rendelet, • határozat a bizottság • kötelező, fakultatív (egyszerűbb szabályok), • a bizottság létszáma, személyi összetétele bármikor megváltoztatható, • előkészíti a testület döntéseit, átruházott hatáskörben döntést hoz

17. Polgármester, jegyző a polgármestermagas legitimitása miatt tisztsége – főállásban vagy társadalmi megbízatásban is ellátható, • hatásköreinek bővítése • kinevezi a jegyzőt, • ha a testület határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt két alkalommal nem hozott döntést, az szmsz-ben meghatározott ügyben jogosult döntést hozni (át nem ruházható testületi hatáskörök kivételével) • dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan – szmsz-ben meghatározott – ügyekben; • - rendeletben meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról. a jegyzőta polgármester – pályázat alapján, határozatlan időre – nevezi ki. A jegyzői kinevezés vezetői megbízásnak minősül (közszolgálati tisztviselőkről szóló tv. szerinti) • ha a polgármester 6 hónapon belül nem nevez ki jegyzőt, a kormányhivatal vezetője ideiglenes hatállyal a jegyzői feladatok ellátásra a pályázati kiírásnak megfelelő jelöltet, ennek hiányában köztisztviselőt vagy más jegyzőt bíz meg; • - a közös önkormányzati hivatal jegyzője valamennyi településen ellátja feladatait, kinevezéséhez, felmentéséhez az érintett polgármesterek lakosságszám-arányos, többségi döntése szükséges; az egyéb munkáltatói jogokat a közös hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja.

18. Önkormányzati képviselő aképviselő megbízatása, jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek, a megbízatás megszűnésével szűnnek meg; • eskütételt követő három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal képzésén, • a kötelezettségeit megszegő képviselő tiszteletdíját, természetbeni juttatását a testület –szmsz alapján – legfeljebb 12 havi időtartamra csökkentheti, megvonhatja; Összeférhetetlenség: az új Ötv.-ben egységesen kerül meghatározásra az összeférhetetlenségi szabályozás, melyet mind a képviselő, (kisebb eltérésekkel) mind a polgármester vonatkozásában alkalmazni kell. Az új Ötv. rögzíti, hogy a képviselőnek mindenkor meg kell felelnie egy általános magas erkölcsi mércének; meghatározza továbbá az egyes összeférhetetlenségi okokat. Méltatlanság: A képviselő-testület megszünteti annak a képviselőnek a megbízatását akit pl. közügyek gyakorlásától jogerősen eltiltottak; szándékos bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek; kényszergyógykezelését elrendelték, köztartozása van.

19. Polgármesteri hivatal, közös önkormányzati hivatal I. • A polgármesteri hivatal: • - döntéselőkészítő (önkormányzati, államigazgatási) • végrehajtást szervez • összehangol • A közös önkormányzati hivatal: • - létrehozása - a járáson belüli községi önkormányzatok, amelyek közigazgatási területét legfeljebb egy település közigazgatási területe választja el egymástól és a községek lakosságszáma nem haladja meg a 2000 főt. A 2000 fő lakosságszámot meghaladó település is tartozhat közös önkormányzati hivatalhoz. A közös hivatalhoz tartozó települések összlakosságszáma legalább 2000 fő, vagy a közös hivatalhoz tartozó települések száma legalább hét; • 2013. január 1-jét követő 60 napon belül kell megalakítani, ez esetben a 2010. január 1-jei lakosságszámot kell figyelembe venni; • általános szabály, hogy a közös hivatal létrehozásáról vagy megszüntetéséről az önkormányzati választások napját követő 60 napon belül kell megállapodni – ha ez nem teljesül a kormányhivatal vezetője dönt a kijelölésről; • - ha a közös önkormányzati hivatalt működtető települések egyike város, akkor a város a székhelytelepülés, egyéb esetben a székhelytelepülést a testületek határozzák meg; - jelenleg 768 körjegyzőség működik, mely 2066 önkormányzatot foglal magába; - A ma működő körjegyzőségeket váltja fel a képviselő-testület által létrehozott polgármesteri hivatal vagy közös önkormányzati hivatal ; a hivatalos megnevezés közös önkormányzati hivatal esetén (székhelytelepülés neve)-i Közös Önkormányzati Hivatal; - közös önkormányzati hivatal létrehozása - a járáson belüli községi önkormányzatok, amelyek közigazgatási területét legfeljebb egy település közigazgatási területe választja el egymástól és a községek lakosságszáma nem haladja meg a 2000 főt. A 2000 fő lakosságszámot meghaladó település is tartozhat közös önkormányzati hivatalhoz. A közös hivatalhoz tartozó települések összlakosságszáma legalább 2000 fő, vagy a közös hivatalhoz tartozó települések száma legalább hét; • a közös önkormányzati hivatalt 2013. január 1-jét követő 60 napon belül kell megalakítani, ez esetben a 2010. január 1-jei lakosságszámot kell figyelembe venni; • általános szabály, hogy a közös hivatal létrehozásáról vagy megszüntetéséről az önkormányzati választások napját követő 60 napon belül kell megállapodni – ha ez nem teljesül a kormányhivatal vezetője dönt a kijelölésről; - Ha a közös önkormányzati hivatalt működtető települések egyike város, akkor a város a székhelytelepülés, egyéb esetben a székhelytelepülést a testületek határozzák meg;

20. Polgármesteri hivatal, közös önkormányzati hivatal II. - amennyiben a közös hivatalt város működteti a hivatal létszámát a testületek megállapodásával határozzák meg, megállapodás hiányában a város képviselő-testülete; községi önkormányzatok által létrehozott közös hivatal létszámát az érintett testületek megállapodása határozza meg; • a városi, valamint a 2000 főt meghaladó lakosútelepülési önkormányzat testülete nem tagadhatja meg a közös hivtala létrehozására irányuló mgállapodás megkötését, ha azt a vele határos település kezdeményezi; • minden érintett településen biztosítani kell az igazgatási munka folyamatos vagy időszakos ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket; • a testületek megállapodhatnak abban, hogy a nem hivatali székhely településeken az ügyfélfogadás állandó vagy ideiglenes jelleggel működő kirendeltség vagy ügyfélszolgálati megbízotton keresztül informatikai hálózat alkalmazásával történjen; • ha a közös hivatalt létrehozni kívánt telelpüléseken élő nemzetiségeknek az aránya településenként és nemzetiségenként eléri a 20 %-ot, valamint az összlakosságszám meghaladja az 1500 főt, vagy az önkorányzatok száma legalább 5, akkor ezen önkormányzatok történelmi, gazdasági indokoltság estén a helyi önkormányzatokért felelős miniszter jóváhagyása alapján, az általal meghatározottak szerint a közös hivatal létrehozása során eltérhetnek a fenti előírásoktól; - Jegyző, aljegyző vagy megbízott köteles a testület ülésén részt venni, köteles biztosítani az egyes településeken történő ügyfélfogadást; • - amennyiben a közös hivatalt város működteti a hivatal létszámát a testületek megállapodásával határozzák meg, megállapodás hiányában a város képviselő-testülete; községi önkormányzatok által létrehozott közös hivatal létszámát az érintett testületek megállapodása határozza meg; • a városi, valamint a 2000 főt meghaladó lakosútelepülési önkormányzat testülete nem tagadhatja meg a közös hivtal létrehozására irányuló mgállapodás megkötését, ha azt a vele határos település kezdeményezi; • minden érintett településen biztosítani kell az igazgatási munka folyamatos vagy időszakos ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket; • a testületek megállapodhatnak abban, hogy a nem hivatali székhely településeken az ügyfélfogadás állandó vagy ideiglenes jelleggel működő kirendeltség vagy ügyfélszolgálati megbízotton keresztül informatikai hálózat alkalmazásával történjen; • ha a közös hivatalt létrehozni kívánt telelpüléseken élő nemzetiségeknek az aránya településenként és nemzetiségenként eléri a 20 %-ot, valamint az összlakosságszám meghaladja az 1500 főt, vagy az önkormányzatok száma legalább 5, akkor ezen önkormányzatok történelmi, gazdasági indokoltság estén a helyi önkormányzatokért felelős miniszter jóváhagyása alapján, az általal meghatározottak szerint a közös hivatal létrehozása során eltérhetnek a fenti előírásoktól; • - jegyző, aljegyző vagy megbízott köteles a testület ülésén részt venni, köteles biztosítani az egyes településeken történő ügyfélfogadást;

21. Társulások • A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló, valamaint a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló törvények hatályon kívül helyezésével az új Ötv. egységesen szabályozza a társulásokra vonatkozó rendelkezéseket; • a képviselő-testületek megállápodhatnak abban, hogy egy vagy több önkrományzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre; • írásbeli megállapodás szükséges, a testületek minősített többséggel hozott döntése szükséges a megállapodás jóváhagyásához, módosításához vagy a társulás megszüntetéséhez; • a csatlakozásról és a kiválásról legalább 6 hónappal korábban, minősített többséggel kell dönteni; • a társulás a közszolgáltatások ellátására költségvetési szervet, gazdálkodó szervezetet, nonprofit szervezetet alapíthat; a társulás működési költségeihez a tagok az általuk képivselt lakosságszám arányában járulnak hozzá; • a társulás megszűnik: meghatározott időtartam eltelt vagy megszűnési feltétel megvalósult, társulás tagjai elhatározzák, törvény erejénél fogjva, jogerős bírósági döntés alapján; • a társuálási megállapodás alapvető szabályainak törényi meghatározása (név, székhely, lakosságszám, döntéhozó szerv, döntéshozatal módja, pénzügyi hozzájárulás stb.); • döntéshozó szerv a társulási tanács, a tagönkormányzatok által delegált tagok alkotják; • határozatképes a tanács, ha legalább a szavazatok felével rendelkező képviselő jelen van; • a munkaszervezeti feladatokat a társulás székhelyének polgármesteri hivatala látja el; • A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló, a többcélú kistérségi társulásokról szóló törvények hatályon kívül helyezésével az új Ötv. egységesen szabályozza a társulásokra vonatkozó rendelkezéseket; • Társult képviselő-testület: a társult képviselő-testületek részben vagy egészben egyesítik a költségvetésüket, közös önkormányzati hivatalt tartanak fenn és intézményeiket közösen működtetik. A kizárólag az adott települést érintő ügyekben az egyes testületek önállóan döntenek. • Helyi önkormányzatok társulásai: • a képviselő-testületek megállapodhatnak abban, hogy egy vagy több önkrományzati feladat- és hatáskör, valamint államigazgatási feladat- és hatáskör hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre; • írásbeli megállapodás - minősített többség kell a megállapodás jóváhagyásához, módosításához vagy a társulás megszüntetéséhez; • a csatlakozásról és a kiválásról legalább 6 hónappal korábban, minősített többséggel kell dönteni; • a társulás a közszolgáltatások ellátására költségvetési szervet, gazdálkodó szervezetet, alapíthat; a működési költségek a képviselt lakosságszám arányában; • a társuálási megállapodás alapvető szabályainak törvényi meghatározása; • döntéshozó szerv a társulási tanács – az önkormányzatok által delegált tagokkal; • határozatképes a tanács, ha legalább a szavazatok felével rendelkező képviselő jelen van; • a munkaszervezeti feladatokat a társulás székhelyének polgármesteri hivatala látja el;

22. Az önkormányzat gazdálkodása, feladatfinanszírozási rendszere - a költségvetési rendeletben működési hiány nem tervezhető (2013.01.01.); - a veszteséges gazdálkodás következményei a helyi önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért a központi költségvetés nem tartozik felelősséggel, - ha az önkormányzat a költségvetési évre vonatkozóan nem rendelkezik elfogadott költségvetéssel, nem fogadja el zárszámadását, beszámolási vagy vagyon-nyilvántartási kötelezettségének nem tesz eleget az elmulasztott határidőt követő hónaptól a mulasztás megszüntetését követő hónapig a támogatásainak folyósítása felfüggesztésre kerül; - a kötelezően ellátandó feladatok ellátása működési kiadásainak fedezetét az Országgyűlés a feladatfinanszírozás rendszerén keresztül, feladatalapú támogatással biztosítja (2013.01.01-től); - a kötelezően ellátandó feladatokhoz jogszabályokban meghatározott közszolgáltatási szintnek megfelelő támogatás biztosítása a takarékos gazdálkodás, a jogszabályon alapuló, elvárható saját bevétel, valamint a tényleges saját bevétel szempontjai alapján (a figyelembe veendő bevételek körét és mértékét törvény határozza meg); - a támogatás éves szinten kizárólag a kötelezően ellátandó feladatok kiadására fordítható, eltérő felhasználás esetén a támogatás összegét kamatokkal terhelve vissza kell fizetni; - az önként vállalt, az állam által prioritásként kezelt feladatok finanszírozására az állam támogatást biztosíthat; kivételesen a működőképesség megőrzésére kiegészítő támogatás adható;

23. A kötelezettségvállalás új szabályai I. Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. tv. 10.§-a értelmében az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletet érvényesen csak a Kormány előzetes hozzájárulásával köthet. a Kormány hozzájárulása nélkül megköthető ügyletek: - a költségvetést érintő, az uniós vagy nemzetközi szervezettől megnyert pályázat önrészének és a támogatás előfinanszírozásának biztosítására szolgáló kötelezettségvállalás; - adósságrendezési eljárás során igénybe vett reorganizációs hitel; - a likvid hitelre vonatkozó, valamint - a fővárosi önkormányzat és megyei jogú város esetén a 100 milliló Ft-ot, egyéb önkormányzat esetében a 10 millió Ft-ot meg nem haladó fejlesztési célú adósságot keletekeztető ügylet. - Az adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi összes fiztési kötelezettség az adósságot keletkeztető ügylet futamidejének végéig egyik évben sem haladja meg az adott évi saját bevétel 50%-át; - az önkormányzat működési célra csak likvid hitelt vehet fel, - társulás esetén az adósságot keletkeztető ügylethez kapcsolódó kötelezettségek teljesítését a résztvevő önkormányzatok kezességvállalása biztosítja,

24. A kötelezettségvállalás új szabályai II. A fejlesztési célú adósságot keletkeztető ügylethez a Kormány a következő feltételek együttes fennállása estén járul hozzá: - az adósságot keletkeztető ügylet az államháztartás önkormányzati alrendszere adósságának a költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértéke teljesítését nem veszélyezteti, - az adósságot keletkeztető ügylet a feladatok ellátásához szükséges kapacitás létrehozását eredményezi azzal, hogy a működési kiadások teljesítése biztosított és teljesül, - fizetési kötelezettséget a saját bevétel 50%-ához igazító rendelkezés. A fizetési kötelezettség mértékébe nem számítandó be a likvid hitelből és reorganizációs hitelből származó, de beleszámítandó a kezességvállalásból eredő fizetési kötelezettség összege. (ld. Az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011 (XII.30.) Korm. rendelet) Új fejlesztés esetén: - az önkormányzat uniós kötelezettségből eredő fejlesztést kivéve nem indíthat új fejlesztést, ha adósságot keletkeztető ügyletéhez tárgyévi összes fizetési kötelezettsége eléri vagy meghaladja az adott évi saját bevételeinek 50%-át.

25. Törvényességi felügyelet A kormányhivatal főbb eszközei a törvényességi felügyelet körében: - a kormányhivatal információkérési joga; - a törvényességi felhívás; - a képviselő-testület ülésének összehívása; - a rendelet Alaptörvénybe ütközése esetére alkotmánybírósági felülvizsgálat kezdeményezése, a rendelet jogszabállyal való összhangja bírósági felülvizsgálatának kezdeményezése; - az önkormányzati jogalkotási kötelezettség elmulasztásának megállapítása; - az önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége pótlása (kormányhivatal vezetője rendeletet alkot az önkormányzat nevében); - a határozat elleni bírósági eljárás kezdeményezési joga; - önkormányzati határozathozatali és feladat-ellátási kötelezettség elmulasztása, - törvényességi felügyeleti bírság megállapítása,

26. Hatályba léptető rendelkezések • 2012. január 1-jén: • a megyékre vonatkozó rendelkezések; • a helyi önkormányzatok vagyongazdálkodására vonatkozó - a nemzeti vagyonról szóló törvénnyel összhangban lévő - szabályok; • a törvényességi felügyelettel kapcsolatos rendelkezések; • önkormányzatok hitelfelvételi korlátjára, kormányengedélyre vonatkozó szabályok (Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCVI. törvény); • 2012. április 15-én: • - a testület rendeletben meghatározhat tiltott, kirívóan közösségellenes magatartásokat; • 2013. január 1-jén: • - az Európai Unió felé vállalt kötelezettség határideje eredménytelenül telt el, vagy a teljesítés elmaradásának reális veszélye fennáll, a Kormány a beruházás megvalósításáról saját hatáskörben gondoskodhat; • a helyi önkormányzás általános szabályaira, a feladat és hatáskörökre vonatkozó szabályok; • települési önkormányzatra, fővárosra és kerületeire vonatkozó rendelkezések; • a közös önkormányzati hivatal; • társulásra, területszervezésre; • gazdasági alapokra vonatkozó rendelkezések (feladatfinanszírozás); • a 2014. évi önkormányzati választásokat követő napon: • a képviselőre, az összeférhetetlenségi, méltatlansági és vagyonnyilatkozat-tételi eljárásra valamint; • a polgármesteri tisztség megszüntetésére és összeférhetetlenségére vonatkozó szabályok. Hatályba léptetés: - 2012. január 1-jén: • az adósságkezeléssel és • a törvényességi felügyelettel kapcsolatos rendelkezések, - 2013. január 1-jén: • a helyi önkormányzás általános szabályaira, a feladat és hatáskörökre vonatkozó szabályok, • települési önkormányzatra, fővárosra és kerületeire, • a közös önkormányzati hivatalra, társulásra, területszervezésre, • gazdasági alapokra vonatkozó rendelkezések. - a 2014. évi önkormányzati választásokat követő napon: • a képviselőre, az összeférhetetlenségi, méltatlansági és vagyonnyilatkozat-tételi eljárásra valamint, • a polgármesteri tisztség megszüntetésére és összeférhetetlenségére vonatkozó szabályok.

27. Hatályon kívül helyező rendelkezések 2013.01.01-től • a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény, • a területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. törvény, • a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény, 2014. évi önkormányzati választások napján: • a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény, • a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi CXVI. törvény; • a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény

28. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!