Download
1 / 25
250 likes | 494 Views
Vörösmarty Mihály. Csongor és Tünde. A széphistória az 1570-es években keletkezett, Shakespeare gyerekkora idején. Szerzője, Gergei (Gyergyai?) Albert Balassi Bálint köréhez tartozhatott. Legkorábbról 1630 körülről ismertek kiadásai. Előzmények - Árgilus. Még Vörösmarty előtt -.
E N D
Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde
A széphistória az 1570-es években keletkezett, Shakespeare gyerekkora idején. Szerzője, Gergei (Gyergyai?) Albert Balassi Bálint köréhez tartozhatott. Legkorábbról 1630 körülről ismertek kiadásai. Előzmények - Árgilus
Még Vörösmarty előtt - • Shakespeare: Szentivánéji álom • Shakespeare: Vihar, Hamlet • Goethe: Faust • Mozart: Varázsfuvola – librettó: Schikaneder • Ezeregyéjszaka meséi
Majd Vörösmarty után - az Árgilus motívumainak későbbi folklorizálódása • Népi dallamkincs és népmesevariánsok • Verses feldolgozások: Vörösmarty, Eminescu, Madách • Operalibrettó: Gárdonyi • Opera: Tihomir Vujièiæ • Filmnovella és mesefilmterv:Domokos János, Jankovics Marcell • Képzőművészet
Lakatos Artúr gobelinjei • Józsa Judit kerámiája
Keletkezéstörténet • 1821 okt.: V.M. megveteti és Börzsönybe küldeti magának „Argyrus Király” mesés költeményét. • 1827 ápr.-jún.: Kiskeszi – kézirat első fele elkészül (egyetlen kézirat – 1924-ben kerül elő a költő dédunokájától). • A munka félbeszakad Kisfaludy pénzt ígérő ajánlata Eger • 1830 okt.: a Csongor és Tünde elkészül • 1831-ig a cenzúra tiltja a megjelenést még ez évben megjelenik • 500 pld. • 1879. dec.1.: V.M. születésnapja – első színházi bemutató: Nemzeti Színház – r.: Paulay Ede
Műfaj: drámai költemény/ emberiségdráma A XIX. Század jellemző műfaja, a klasszikus tragédia felbomlásakor keletkezett. Általában olvasásra szánt mű, melynek középpontjában filozófiai kérdések állnak. Jellemzője, hogy a drámaisággal a költőiség, a cselekményességgel a gondolatiság egyenrangúvá válhat, sőt a gondolatiság el is nyomhatja a cselekményességet. Az emberi lét, a történelem végső kérdéseire keresi a választ, világának megformálásához mítoszi – bibiliai, antik, nemzeti vagy egyéni/teremtett, illetve mesei – elemeket is felhasznál.
Árgyélus és a csillagok „Ez a fiú megunta étkeit,S most csillagokra éhezik szegény.” Árgirus ~ Tejutat járó hősök ~ a vadászó Ikrek ~ Hunor és Magyar ~ Csaba királyfi
A történet is Szumírig, Indiáig követhető vissza. A sumér Gilgames termő életfát őrző nőalakkal és hattyú-kísérőkkel.
Alászállott mítosz - archetípusos vezérmotívumokmítosz – mese – népköltészet – irodalmi hagyomány • Kert Csongor lelkének kivetülése, szerelemkert, paradicsomkert • Fa világszintek közti átjárhatóságot biztosítja, Tünde növényi megtestesülése • Alma élet-/ termékenységszimbólum • Meghatározatlan idő/végtelen nap • Álom világszintek közti átjárhatóságot biztosítja • Hattyúvá változó lányok • Körkörösség • Hármas út • Kút világszintek közti átjárhatóságot biztosítja • Keresés-/vándorlásmotívum klasszikus beavatásmotívum • Próbatételek • Szerelem keresése/ártó szellemek elszabadítása
Egyetlen szereplő? • 1 helyszín (belső ösvények?) • egy út • 1 élet • 1 éj • 1 álom
Az álom mint helyszín és valóságszféra • Csongor sokat alszik esetleg folyton? • A cselekmény nagy része: álmai képzete • Nincs cselekmény minden csak megtörténik vele • Egyetlen akciója: ellopja az ördögfiak varázseszközeit • Útja: állandó szellemi bolyongás • Ébrenlét: csupán az V. felvonás!
Kétszintes drámamodell Világszintek hierarchizáltsága Tünde szintje – transzcendens szint (normaadó) – Tünde, Nemtők, Éj Csongor szintje – földi valóság szintje (normakövető) – Csongor, Balga, Ilma, Ledér, Dimitri Mirigy szintje – transzcendens szint (normaszegő) – ördögfiak, Mirígy Tehát az a kettő akkor három? NEM.
Középkori misztériumdrámák mintája Menny Tündérhon ~ elveszett Éden ~ letűnt Aranykor ~ elsüllyedt Atlantisz ↓ Föld A gyomos kert, Paradicsomon kívüli vidék, e világ, valóság, halandó mivolt, végesség ↓ Pokol Mirígy birodalma, Lucifer birodalma, a kárhozat földje
Kétszintes dráma Az ókori és középkori misztériumok hagyományát folytató kétszintes dráma lét- és/vagy történetfilozófiai meghatározottságú kérdésirányokat vet fel. Világértelmezése e világi (földi) és tapasztalaton túli (transzcendens) világszintet tételez fel. A tapasztalaton túli a normaadó, az e világit meghatározó, annak törvényt, cselekvési mintát adó szint, az e világi pedig a normához igazodó. A szereplők és a tér- és időviszonyok a két szinthez rendeltek, a drámai cselekmény pedig a két világszint határán játszódik. (Itt: Hajnal és Éj birodalma)
A mű címe • Szerelmi történetet előlegez. • Utal a két világszint egymást keresésére, érintkezésének lehetőségére. • A két főhős vágyódása ellentétes irányú: Csongor: Tündérhonba, álomvilágba vágyik. Tünde: a földre kívánkozik. Céljukat csak egymás világába való BEAVATÁSUKKAL érhetik el.
Szerkezeti felépítés Kert – Tündérfa - Éjfél Kert – Elvadultság - Éjfél Hármas út Hármas út Az Éj országa Hajnal országa Mirigyudvara Mirigy udvara Ledér szobája Ledér szobája Kert - Dél
Hármas út • Kalmár pénz • Fejedelem hatalom • Tudós költővilág álomvilág
Az Éj birodalma • Jó és gonosz felett álló hatalom • Monológja a romantikus gondolkodást összegzi • Végtelen tér- és idődimenzió • Számára a világ, az ember és a történelem véges pillanat • Minden emberi törekvés, álom képtelen és abszurd vágy csupán • Az embert a természetnek kiszolgáltatott lénynek mondja • Az emberélet reménytelen és céltalan, értelmetlen • Hatalma van Tündét számkivetni a „fényhazából”
„Sötét és semmi voltak: én valék,Kietlen, csendes, lény nem lakta Éj,És a világot szültem gyermekűl.” „Sötét és semmi vannak: én vagyok,A fény elől bujdokló gyászos Éj. -A féreg, a pillanat búboréka,Elvész; idő sincs mérve lételének.” „A Mind enyész, és végső romjainA szép világ borongva hamvad el;És hol kezdve volt, ott vége lesz:Sötét és semmi lesznek: én leszek,Kietlen, csendes, lény nem lakta Éj.”
A vándorlás célja „Oh, szerelem, gyújts utamra csillagot, S te légy vezérem Tündérhon felé!” - Cél: szerelem csak földi kertben fellelhető halandó/mulandó - Feltétel: időbeliség felismerése • Mégis: az emberöltő egyetlen értelmes, valóságos életfeladata - Föld és ég között beteljesülő szerelem - Az ember külső és belső világának harmóniája jön létre. - Halandó ember tesz kísérletet a mulandóság meghaladására.
