1 / 13

Tenyészértékbecslés

Tenyészértékbecslés. A tenyészértékbecslés célja. A tenyészcéllal összhangban javító hatású tenyészbakok előállítása, így ez törzstenyészetekhez kötött. A tenyészcélnak a piac igényeit, illetve a termelés gazdaságosságát kell szolgálnia. A tenyészértékbecslés lépései:

king
Download Presentation

Tenyészértékbecslés

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Tenyészértékbecslés

  2. A tenyészértékbecslés célja • A tenyészcéllal összhangban javító hatású tenyészbakok előállítása, így ez törzstenyészetekhez kötött. A tenyészcélnak a piac igényeit, illetve a termelés gazdaságosságát kell szolgálnia. A tenyészértékbecslés lépései: • az ősök és oldalági rokonok, • az egyed és • az utódok termelése alapján.

  3. Az ősök termelési adatai előzetes tájékoztatást nyújtanak az egyed várható termeléséről. • Az oldalági rokonok - juhoknál féltestvérek - termelésének ismerete jelentősen pontosíthatja az egyed tenyészértékének megállapítását. • Ennek megvalósítása baknevelő anyák kiválasztásával és azok a tenyésztési célnak megfelelő javító hatású (korábbi tenyészértékbecslésen átesett) kosok célpárosításával valósul meg.

  4. Baknevelő anyák kiválasztásának minimum kritériumai * első három laktáció átlaga alapján 1 kettőshasznosítású ** első három ellés alapján 2 tejhasznosítású *** fél éves korban 3 egyhasznú hús

  5. A tenyészbak-jelölteknél, mivel a bakok javító-rontó hatása széles körben érvényesül a sajátteljesítmény-vizsgálatot (STV-t) el kell végezni. • Az STV-ben hasznosítási típustól függetlenül fajtánként egyszerre minimálisan 10-10 tenyészbak-jelöltnek kell résztvennie.

  6. Tej és kettőshasznosítású STV kritériumai • csak „A” törzskönyvvel rendelkező baknevelő anya és javító hatású bak célpárosításból igazolt származású és azonos termékenyítési ciklusból származó gidák vehetnek részt, • kizáró ok a gida a fajta standardtól eltérő küllemet mutat, • minimum 12 gidának kell részt venni benne, • a választásnak 6-8 hetes kor között kell megtörténnie, • a szoktatási idő maximum 10 nap lehet, • az STV időtartama 40 nap.

  7. Tej és kettőshasznosítású STV-ben vizsgált és mért tulajdonságok • beállítási kor (nap) és súly (kg*), • STV végi súly (kg*), • STV alatti átlagos napi súlygyarapodás (g/nap), • küllemi bírálat 7 hónapos korban, • ondóminősítés 10 hónapos korban 3 különböző alkalommal. * a testsúlyt 0,1 kg-os pontossággal kell megmérni.

  8. Értékelés: az STV-on részt vett egyedek átlagteljesítményét figyelembe véve történik. • Csak azok a tenyészbak-jelöltek kerülhetnek ivadék teljesítmény vizsgálatra amelyek átlag fölötti teljesítményt mutattak a küllemi bírálat és az STV alatti napi átlagos súlygyarapodás alapján. • A szelekció függeteln szelekciós szintek alapján történik. • A nem megfelelő ondóminőség függetlenül az STV alatt nyújtott teljesítménytől kizáró ok.

  9. Ivadékteljesítmény-vizsgálat (ITV) • A bakok örökítő képességéről ad pontos képet. • Az egyedről csak idősebb – tejtermelés esetén a leányivadékok laktációjának első 100 napját értékelve – leghamarabb 31-33 hónapos korban nyerhetünk ilyen irányú információt. • Ez bakok esetében azért különösen kedvezőtlen, mivel a bak sperma mélyhűthetősége még nem megoldott és így az anyák termékenyítése az ITV-n átesett bakokkal csak életük során lehetséges.

  10. ITV végrahajtása • Az ivadékvizsgálatot üzemi körülmények között, vagy ivadékvizsgálati központban (törzs és szaporító tenyészetek) kell végrehajtani, megfelelő számú (a tulajdonság h2-étől függően) utód tesztelésével. • A központos vizsgálat : - a környezeti hatásokat jobban kiszűri, - jelentős költséggel jár, - különböző tenyészetek kosai összehasonlíthatóvá válnak. A nemzetközi gyakorlatban azonban az üzemi (farm) vizsgálatok szélesebb körben terjedtek el, mert ezek kevésbé költségesek

  11. Tej és kettőshasznosítású ITV kritériumai • csak az STV-n átesett és átlagosnál jobb teljesítményt elért és azonos termékenyítési ciklusból származó tenyészbak-jelöltek vehetnek részt, • egyszerre minimum 6 tenyészbak-jelöltnek kell részt venni benne, • egy-egy tenyészbak-jelöltel összesen minimum 35 anyát kell termékenyíteni (üzemi ITV esetén minimum 3 üzemben), • az ITV akkor értékelhető, ha tenyészbak-jelöltenként 12-12 nőivarú egyed értékelhető, • az a nőivarú utód értékelhető, amely 12-14 hónapos kór között leellett, egészséges, és az első laktáció első 100 napján túljutott.

  12. Tej és kettőshasznosítású ITV-ben vizsgált és mért tulajdonságok • első elléskori kor (nap), • született ollók száma az első elléskor (db), • az első 100 nap alatt termelt tej (kg), • az első 100 nap alatt termelt tejzsír (kg), • az első 100 nap alatt termelt tejfehérje (kg), • küllemi bírálat 7 hónapos korban.

More Related