Filozófia 2

1. Filozófia 2 Társadalomelmélet

2. A társadalom problémája a filozófiai gondolkodás történetében • antikvitás és középkor (premodern) • Arisztotelész helyezte el a filozófiai diszciplínák között (gyakorlati filozófia) • antropológiai (zoon politikon) és etikai (boldogság) megalapozottság • ideális társadalmi közösségi és uralmi forma megtalálása • teleologikus szemlélet (jobb élet reménye)

3. A premodern társadalomfilozófia jellemvonása • közösség szabadsága> egyén szabadsága • művelt civilizált ember ↔barbár, műveletlen (intolerancia a sokféleség tekintetében) • eszményi államforma mint kutatási téma • vágyak feletti uralom parancsa, az eszményi közösség (uralkodó) racionális és igazságos • legitimitás értékalapú • igazságosság mint etikai erény • természetjogi gondolkodás (természeti törvény) • kereszténység

4. A modernitás problémája • XVI. századtól napjainkig • közösség és etika elválása • legitimitás új alapjai (hasznosság, relativizmus, szekularizáció, felvilágosodás) • emberi természet új perspektívába állítása, amely a társadalmi szerződés elméletekben (Locke, Hobbes, Rousseau) megosztott abban a tekintetben, hogy az ember alapvetően jó vagy rossz • társadalom-és politikafilozófia elválása • pozitivizmus és a szociológia tudományának hatása

5. Ferdinand Tönnies • 1855-1936 • társadalomtudományi érdeklődés • empirikus, statisztikai tanulmányok öngyilkosság, bűnözés jelensége érdekelte • Hobbes – tanulmányok, felvilágosodás, racionalizmus • ↔porosz konzervativizmus, junker arisztokrácia, nemzeti liberális erők, kapitalizmus • „ideális szocializmus”

6. Tönnies: Közösség és társadalom (1887) • több tudományág és elméleti hagyomány összeolvasztására vállalkozó társadalomfilozófiai mű • három részre tagolható: • elméleti vázlat • Hobbes által inspirált deduktív –racionalizmus (akaratelmélet) • természetjogi elmélkedés Két felfogás összeütközése: konzervatív –romantikus – felvilágosodás - racionális

7. lényegakarat (Wesenwille) – schopenhauer-i jelleg pszichés realitás velünk született örökletes Fontos: vegetatív, animális és mentális mozzanatok megkülönböztetése Formái: érzéki tetszés szokás emlékezet Az ember mint testi – lelki egész tevékenysége (társadalmi) választóakarat (Kürville) - gondolkodás és cselekvés szétválása = célokat választó és megvalósító pszichés tevékenység Elemei: a, egy távolabbi cél érdekében le kell mondani a vágyak egy részének kielégítéséről b, tetszőlegesség c, fogalom A választóakarat az önzés világát alakítja ki. Akarattípusok

8. Közösség és társadalom • A közösség elmélete • elfogadott uralom és egyenlőtlenség • hallgatólagos egyetértés • közösségi egyetértés alapja: vérségi, rokonsági, szomszédsági, baráti • családi gazdaság leírása • lényegakaratnak feleltethető meg • A társadalom elmélete • az emberek közötti kapcsolat piaci jellegű • tagjai a gazdasági cselekvők: racionális, érdekalapú és előnyökre koncentráló egyének • minta a marxi gazdaságtan • A választóakaratnak felel meg.

9. A közösség formái

10. Georg Simmel • 1858-1918 • differenciálódás és individualizálódás jelensége, a társadalmi munkamegosztás a nagyvárosi élet alapján • minta: Spencer, Mandeville munkássága • egoista motívumok által vezérelt cselekvés →erkölcsös közjó (magánbűnök –közhaszon) • minél több közösségi kapcsolattal rendelkezünk annál jobban erősödik az individuum a modern társadalomban /statuszkonzisztencia) • társadalmi stabilitás feltétele

11. Egyén és közösség

12. Elias a szociokulturális evolúció • lsd. szöveggyűjtemény 1897-1990 Kp-i témája: a civilizáció és a kultúra jellemvonásainak taglalása, a civilizáció folyamata német szociológia jelentős hatása mutatható ki. 1937-39: A civilizáció folyamata a, szociogenetikus (szociális mező teljes struktúrájának feldolgozása, történelmi rend kutatása) b, pszichogenetikus (individuum összes pszichés energiájának feltérképezése) vizsgálódások

13. Elias a civilizált viselkedés jellemvonásai • A francia és a német fogalom közötti alapvető különbség • A civilizációban a nyugat öntudata fejeződik ki. • Illemszabályok és udvari etikettek történetének tanulmányozása • A társadalom szelleme fejeződik ki a civ. kutatásában • francia: civilizáció fogalma egységes, nincs szakadás a polgári – értelmiségi és udvari körök között. • német: • kultúra: egy kicsiny, szétszórt értelmiségi középréteg öntudata • civilizáció: udvari, francia mintákat utánzó szemlélet

14. A civilizált viselkedés eredete • udvari ember viselkedése a késő középkortól a XIX. századig (evés, szexualitás-és egyéb testi funkciók történeti változásának bemutatása), • Következtetése: civilizáció = viselkedés átalakulása. • Iránya: freudi én meghasonlottsága a felettes én és tudatalatti lény kettéválasztásával. A viselkedés kettőségére a civilizáció kényszeríti rá az embert. • „Ösztön megnyilvánulások visszafogásának kényszere, amelynek során a társadalmi szankciókkal támogatott tilalmak az egyénbe belső kényszerré plántálódnak”

15. Szociokulturális evolúció • modern kor egyén belső kényszer felettes én ↔tudatalatti én tudatos cselekvés ↔ ösztönös cselekvés külső kényszer

16. A civilizáció folyamata Európában • Az emberek akaratától független folyamat, amelynek jellevonásai: • társadalmi differenciálódás • előrehaladó funkciómegoszlás • interdependencia Az európai történelemben kiemelkedő jelentőséggel bír: az állami hatalom, az állami erőszak apparátus külső ↔ belső erőszak (pszichés kényszer)

17. Emile Durkheim • (1858-1917) a francia szociológia és társadalomelmélet modern képviselője • prehistorikus társadalmak és a vallások kutatása • Meghatározó művei: A társadalmi munkamegosztásról (1893) Az öngyilkosság (1897) A vallási élet elemi formái (1912)

18. Durkheim tudományosztályozása

19. Társadalomfelfogás • Korának társadalmát kritikával illette • Munkamegosztás megnyilvánulási fomái egyén és közösség viszonyában: • mechanikus vagy hasonlóságból eredő közvetlen szolidaritás: közös tudat (két tudat lakik bennünk: individualizáció, illetve társadalmi tudat) →az egyén közvetlenül társadalmi • organikus szolidaritás (pozitív együttműködés) • Munkamegosztás: 3 természetellenes formája: ipari válságok, munka – tőke harca, tudományok közötti meghasonlottság

20. Társadalomtípusok • mechanikus szolidaritás: törzsi, nemzetségi illetve egyéb horda típusú premodern társadalmi típusok (közös leszármazás) • organikus szolidaritás: modern társadalom, amelyben a vállalt társadalmi tevékenység alapján tagozódik az egyén a közösségbe. születési környezet↔hivatási környezet • A hivatási környezet miatt nő az individualizáció lehetősége, csökken a társadalmi tudat

21. A társadalmi tény elmélete • kényszerítő jelleg (mihelyt egy nem fizikai kényszerrel állunk szemben) • Típusai A/ szankciók • büntetés – jogi szabály • rosszallás – erkölcsi szabály • elenyésző jellegű szankció: illemszabály B/ „játékszabályok”: aki nem alkalmazkodik hozzájuk automatikusan kívül kerül az adott tevékenységen (pl. nyelvhasználat) C/ társadalmi áramlatok (tömeglélektani kutatások, mint előzmény) D/ nevelés – intézményrendszer kiemelkedően fontos

22. Az öngyilkosság • szociológiai jelensége érdekelte. • Mi az oka annak, hogy egyes társadalmakban nagyobb az aránya, mint más társadalmakban? A társadalom: • integráltságától: egoista illetve altruista típusok • szabályozottságától: anómista és fatalista típusok függ

23. Durkheim vallásszociológiája • A vallási élet elemi formái (1898-1912) • előzmény: R. Smith semitákról írott vallási tanulmánya. A vallások funkciója kettős: • regulatív • asszimilációs (közösség összetartó ereje ven) Durkheim: vallás =társadalom működése, azaz egyén felett álló hatalom, függőség, hierarchia Vallás tanulmányozása segít a társadalom működésének megértésében. totem - elmélete meghatározó bizonyíték

24. Max Weber • (1864-1920) klasszikus német szociológia, közgazdaságtan, politológia • modernitás problémája • tudományfelfogás • a történelemben egy immanens törvényszerűség, egy belső logika keresése • politikum – uralom • értékmentesség követelménye • Élménye a modern tőkés gazdaság szerkezetében bekövetkező változás, társadalmi struktúrára gyakorolt hatás

25. M. Weber: ismeretelmélete • szubjektivista • a tudományok közötti különbség nem a valóság alapján, hanem az alkalmazott módszer alapján • Szociológia: empirikus társadalomtudomány: megértés és tények, illetve összefüggések • fontos: ideáltipikus fogalmak • törvények egyedi sajátosságok kettő keveréke

26. Műve: A gazdasági és a társadalmi rend és a társadalmi hatalom formái A cselekvés a társadalomelmélet alapkategóriája/ atomi összetevője A cselekvés: a cselekvő személy cselekvéshez kapcsolt értelme alapján tipizálható értékracionális célracionális Indulati tradicionális A cselekvés fogalma

27. Cselekvéstípusok

28. Vallásszociológia • Vallástipológia • gazdaság-és társadalom….című művében • töredékes jellegű • célja az emberi közösségek tanulmányozása • kell egy összehasonlító séma = egyéni üdvözülés útja = ÜDVÖZÜLÉS TIPOLÓGIA

29. Kultúrvallások

30. Vallástipológia II

31. A vallás keletkezésének tudományos igényű magyarázata • XVIII. századi felvilágosodás teszi vizsgálat trágyává. • Feltételei: • vallási tolerancia igénye, amely a reformációval jelentkezik • egyéb irányzatok mint alternatív megközelítési módok: deizmus, ateizmus lehetősége • világ kitágulása a kereszténység mellett más vallások ismerete • szociológia, pszichológia és kulturális antropológia eredményei

32. Irányzatok • racionalizmus = a vallások keletkezésének oka a racionális ismeretek hiánya • Comte • Tylor • Spencer • Sir James Frazer • emocionalizmus = a vallások keletkezésének oka az érzelmi feszültség, irracionális szférához van köze • Marett • Malinowsky • funkcionalizmus = vallás keletkezésének magyarázata a rítusok és szertartások folyamatos gyakorlásában keresendő. 1. Durkheim

33. Világvallások • örök törvény vallások • hinduizmus • buddhizmus • kínai univerzizmus a. konfucianizmus b. taoizmus • az isteni kinyilatkoztatás vallásai • kereszténység • iszlám