Affektív zavarban szenvedők ápolása

1. Affektív zavarban szenvedők ápolása

2. „ Igen: élni, míg élünk Igen ez a szabály De mit csináljunk az életünkkel, Ha fáj?” Ady:”Élni,míg élünk.”

3. Affektív betegségek felosztása • Lefolyás szerint • Egyetlen epizód • Ismételten előforduló (recurrens vagy unipoláris depresszió) • Mániás fázissal váltakozva előforduló ( bipoláris affektív betegség) • Súlyosság szerint • Enyhe depresszió (tevékenységeit teljesen nem adja fel) • Mérsékelt (jelentős nehézséget okoz a szokásos aktivitás fenntartása) • Súlyos depresszió pszichotikus tünetek nélkül (erős pszichomotoros gátoltság vagy agitáció) • Súlyos depresszió pszichotikus tünetekkel –típusos tünetek, hallucináció, téveszmék. Stuporba mehet át.

4. Affektív betegségek felosztása • Időtartam szerint • Min. 2 hétig tartó tünetek • Kevesebb mint 2 hét - recurrens rövid depresszió • Dysthimia –hangulati élet enyhe zavara, de több mint két évig tart • Egyéb affektív betegség • Cyclothimia –hangulati élet tartós enyhe zavara, bipoláris kilengésekkel • Szomatikus betegségekhez társuló depresszió

5. Affektív betegségek felosztása • Lefolyás szerint • Depresszió és mánia,majd tünetmenteség • Depresszió és mánia,a tünetek egy része megmarad • A depressziós és mániás tünetek váltakozva jelennek meg • Csak depresszió van • Depresszió és mánia szövődik cyclothimiával vagy dysphoriával • A depressziós vagy mániás tünetek jelentkezhetnek szabályos időnként vagy rendszertelenül.

6. Speciális lefolyású esetek • Rapid ciklus – 1év/ 4 epizód • Szezonális minta • Szülés utáni kezdet • Rövid visszatérő depresszió – súlyos néhány napig tartó epizódok gyakori ismétléssel • Rövid hipománia • Ultradián ciklus

7. Depresszió • A depressziós szindróma egy meghatározott tünet együttest foglal magába, melynek legfőbb jellemzője a hangulati élet tartós megváltozása. • Már 1974-ben a WHO adatai alapján a depresszió a világ lakosságának 3%-át érintette. Sartorius ennek alapján azt jósolta hogy ez az arány növekvő tendenciát fog mutatni az elkövetkezendő években. Véleményét az alábbi érvekkel támasztotta alá: • Nő az emberek élettartama, így nagyobb a valószínűsége annak, hogy az egyén életében depressziós epizód alakuljon ki. • Nő a stresszhelyzetek száma az emberek életében, a környezet gyors változása miatt. • Krónikus megbetegedések morbiditása nő,és ezeknek az állapotoknak 20%-a depresszióval társul. • Farmakogén depressziók száma nő, bizonyos gyógyszerek tartós és nagymértékű fogyasztása következtében

8. A WHO adatai alapján a depressziós betegek kis hányada részesül megfelelő kezelésben , a többség ellátatlan marad. A depressziós betegek nagy része családi orvosát keresi fel panaszaival. • A megbetegedések kb. 50%-át háziorvosok látják el és a depressziós betegek nagy része nem kap semmilyen kezelést.

9. A depresszió következményei • Szociális hatás: Legveszélyesebb szövődménye a szuicidium! „A befejezett öngyilkosságot elkövetők több, mint 50% - a kezeletlen depresszióban szenved és a depressziós beteg adekvát terápia híján 30 – 50 százalékos valószínűséggel szuicidium miatt hal meg”[1] Az öngyilkossági kísérlet következtében létrejött átmeneti, vagy maradandó károsodás. Az öngyilkossági szándék megvalósítása közben a beteg maradandó egészségkárosodást szenvedhet (pl.: bénulások, csonkolások, mentális károsodás stb.) A maradandó károsodások a későbbi évek során nagymértékben befolyásolják az életminőséget. A környezet elfogadó, vagy elutasító magatartása is hatással van a beteg életére a szuicidium után.

10. A depresszió következményei Önértékelési zavarok A reális önértékelés megszűnik. A beteg önmagát gyengének, értéktelennek érzi, jövőjét kilátástalannak látja. Kapcsolatteremtési és – tartási nehézségek A depressziós beteg introvertálttá válik, elveszti érdeklődését a külvilág felé, annak történéseire nem, vagy nem adekvátan reagál. A betegek hajlamosak külsejüket, környezetüket elhanyagolni, mindez még inkább megnehezíti a kapcsolatok ápolását, vagy újabbak kiépítését.

11. A depresszió következményei Zavarok a családi életben Gyakoriak a családi konfliktusok. A depressziós beteg befelé fordul, önmagára figyel, érdeklődése beszűkül. Apátiájából nehéz, vagy lehetetlen kizökkenteni. A hozzátartozók tehetetlennek érzik magukat, frusztrálja őket a kudarc. Ilyen családi légkörben könnyen robbanhatnak ki veszekedések. Gyakori a válás. A másodlagos alkohol-, illetve gyógyszer abúzus A depresszió gyakran társul szorongással, melyet néhány pohár alkohol, vagy néhány nyugtató tabletta könnyen old kezdetben. Még a betegség diagnosztizálhatósága előtt kialakulhat a függőség.

12. A depresszió következményei Gazdasági hatásai Csökkent produktivitás és hatékonyság A depressziós beteg teljesítménye elmarad korábbi teljesítményétől. Önmaga eredményeit is, ha összehasonlítja a környezetével, erre a következtetésre jut. Nem leli örömét a munkában, érdeklődősét elvesztette irányában. Kiesés a munkából A család gazdaság helyzete meginoghat a jövedelem kiesés miatt, amelyet a munkaképtelen státusz okoz. A társadalombiztosítás megnövekedett költségei A táppénzen eltöltött idő, a korházi kezelések költségei emelik a Társadalombiztosító kiadásait. A depresszió hatékony kezelése jóval gazdaságosabb megoldás, mint a fel nem fedezett, vagy fel nem ismert megbetegedések okozta károk és negatív hatások.

13. A depresszió epidemiológiája • Leggyakoribb pszichiátriai megbetegedések egyike • Élettartam prevalencia felnőtteknél: 8,3- 24,2% • Nőknél 2-3x gyakoribb • Betegségkezdet: jellemzően a 20-30 évek, de gyermekkori forma is gyakori( különösen serdülőknél) • Gyakori az elváltak és különélők között • Szociális osztályok között nincs különbség

14. A depresszió etiológiája • A depresszió oka ma még nem ismert. Kialakulásában szerepet játszhat: genetikai, organikus, pszichológiai, szociális faktorok. • genetika: bipoláris zavar 8-18x gyakoribb ha van beteg a családban, unipoláris 2-10x • Pszichoszociális faktorok: • Premorbid személyiség: hajlamosít: kényszeresség, szorongáskészenlét, disztímia, ciklotímia • Életesemények:korai életévek tapasztalatai; gyakran stresszt okozó életesemény után jelentkezik az első epizód ( 6 hónapon belül 6x nagyobb az esélye) • Szociális támasz: énerősítő tényezők hiánya;intim kapcsolat és a szociális integráció hiánya hajlamosít

15. Melyek azok a tényezők amelyek elősegíthetik idős korban a depresszió kialakulását? • A személyiség rugalmasságának, új iránti fogékonyságának csökkenése. • A szociális szerepek változása: a nyugdíjazás egyfajta szerepredukció, amely pszichológiai krízist okozhat. Státuszuk , munkájuk elvesztését sokan tárgyvesztésként élik meg, amit gyászolni kell. • Gazdasági pozíció romlása: a nyugdíjazás anyagi nehézségeket vonhat maga után. A nyugdíjasok munkavállalási lehetőségei igen korlátozottak. • A családban bekövetkező szerepváltás: a gyermekek önállóvá válásával kezdődik, majd a szerepek felcserélődnek. Már nem a gyerek szorul segítségre, gondoskodásra, hanem a szülő. • Izolálódás: a családi, munkahelyi, társadalmi kapcsolatok meglazulása. • Hazánkban ”kulturális hagyomány” az idősek visszavonulása. • Veszteség élmények: közeli barátok, a házastárs halála. A halálközelség élménye. • Testi esetleg krónikus betegségek jelenléte. • Az érzékszervi funkciók romlása amely egyúttal a kommunikációs képességet is károsan befolyásolja.

16. A depresszió tünettana Az alábbi tünetek közül legalább ötnek minimum két hétig fent kell állnia. A depressziós hangulatnak, vagy az érdeklődés, örömérzés elvesztésének mindenképpen a panaszok között kell lennie. • Depressziós hangulat a nap nagy részében. Ez lehet szubjektív élmény, vagy látható tünet. • Csökkent érdeklődés, vagy aktivitás a nap nagy részében. • A testsúly változása: lehet jelentős fogyás- a testsúly 5%-a egy hónap alatt;illetve testsúly gyarapodás. Étvágy jelentős csökkenése vagy növekedése. • Alvászavarok: lehet inszomnia vagy hiperszomnia. • Pszichomotoros agitáció vagy retardáció- ha mások által is megfigyelhető és nem csak szubjektív élmény. • Fáradtságérzés, anergia. • Érdektelenség, inadekvát önvádlásos gondolatok és bűnösségérzés. • Csökkent koncentrálási képesség, vagy döntésképtelenség. • Halállal kapcsolatos gondolatok, öngyilkossági fantáziák.

17. A depresszió tünettana • A beteg megjelenése: • Koránál idősebb • Tartása tónustalan, erőtlen • Személyi higiénéje, öltözködése elhanyagolt • Mozgása lelassult, aktivitása csökkent • Pszichomotoros gátoltság/nyugtalanság, kéztördelés, fel-alá járkálás • Beszéde lassú, hezitáló, tartalmilag elszegényedett, kérdésekre gyakran ad egyszavas választ, gyakran hosszas szünet után.

18. A depresszió tünettana • Hangulat tartósan alacsony fekvésű, külső események nem befolyásolják,vagy csak negatív irányba. • Kognitív funkciók: • felfogás lassú, az élményfeldolgozás zavart, a külső benyomásoknak nincs visszhangja • Figyelem mozgékonysága csökkent, lassan terelhető • Koncentrációzavar, feledékenység (50-75%); csak a kellemetlen élmények jönnek elő • Önértékelés, önbizalom csökkent – önvádlásos gondolatok

19. A fennálló krónikus betegségek a hangulati zavart fokozhatják. Idős korban a depresszió lehet gyors, agresszív lefolyású. Erre az állapotra jellemző a nagy arányú súlyvesztés,súlyos alvászavarok, korai ébredéssel. Nagyfokú gátoltság vagy agitáltság jelentkezhet. Bűnösségi, elszegényedési doxazmái lehetnek a betegnek. Szomatikus panaszok az időskori depresszió kb. 2/3-ban fordulnak elő, sokkal gyakrabban mint fiatalabb betegeknél. A betegek gyakran panaszkodnak krónikus fájdalmakra. A fájdalom egy részénél organikus eltérés nem mutatható ki. Az idős betegeknél gyakran gasztrointesztinális panaszok formájában jelentkeznek a hangulati élet problémái. Általában obstipációval fordulnak orvoshoz, előfordulhat azonban hasi fájdalom, vagy hasmenés is. A depresszió gyakori kísérője a szorongás. A betegek kb. 50%-nál fordul elő. A szorongásnak nincs tárgya, oka, gyakran jelentkezik a korai órákban ébredés után, és a beteget nagyon megviseli. Az időseknél főleg ha magatehetetlenek gyakoriak a teátrális jelenetek, előfordulhatnak demenciát utánzó tünetek, ezt pszeudodemenciának nevezzük. Az idősek esetében még az alábbi problémák megjelenése jellemző

20. A depresszió terápiája • Farmakoterápia • Pszichoterápia • Szupportív – pszichoterápiás vezetés • Pszichoanalitikusan orientált – egészséges viselkedés a cél • Kognitív – depressziós gondolkodási minta módosítása • Interperszonális terápia – szociális készség, asszertivitás javítása • Pár – és családterápia • Alvásmegvonás • Fényterápia • ECT kezelés

21. A depresszió terápiája • Antidepresszívumok ( időszakos, végleges) • Szorongásoldó • Altató • Profilaktikus litium kezelés ha bipoláris a kórkép • Mozgásterápia

22. A farmakoterápia ápolói vonatkozásai • Mellékhatások • szájszárazság • hasi diszkomfort, székrekedés • ortosztatikus hipotónia, szédülés • remegés • fáradtság • súlygyarapodás • Terápiás hatás késlekedése

23. A depresszió ápolástana • Suicidium veszélye • Napszaki ritmus megfordulása • Alvási problémák • Székrekedés • Testi higiéné elhanyagolása • Immobilitás szindróma kialakulásának kockázata • Szorongás a szomatikus panaszok miatt • Szomatikus leromlás kockázata • Exiccosis kockázata • A gyógyító teambe vetett bizalom gyengülése • Szájszárazság • Elmagányosodás kockázata • Társadalmi-, családi elszigetelődés kockázata • Kikapcsolódási tevékenység hiánya

24. Suicidium veszélye • Öngyilkossági szándék felismerése. • Hajnali órák veszélye! • Hangulati változások követése • Öngyilkossággal kapcsolatos gondolatokra rákérdezni • Egyedül nem hagyhatja el az osztályt • Ne maradjon egyedül a beteg

25. Napszaki ritmus megfordulása • Nappali ruházat viselése • Ágy bevetése reggel • Torna,mozgás terápia • Foglalkozáson vegyen részt a beteg • Max. 2 órát aludjon nap közben • Értelmes feladatok adása

26. Alvási problémák • Az alvás optimális feltételeinek biztosítása • Esti lefekvési szertartás • Kórházi zajok, zavaró tényezők kiküszöbölése • Éjszakai alvás kontrollja

27. Székrekedés • Oka: gyógyszer mellékhatás, folyadékhiány, mozgásszegény életmód • Otthoni bevált terápia megismerése • Rost dús étrend, min. 2 l folyadék bevitele/ nap • Mozgás • Szelíd gyógymódok – gyógyszeres széklet rendezés • Intimitás biztosítása az intézményben

28. Testi higiéné elhanyagolása • Segíteni a beteget a tisztálkodásban • Napirend • Ellenőrizni a minőséget

29. Immobilitás szindróma kialakulásának kockázata • mobilizálás

30. Szorongás a szomatikus panaszok miatt • Szomatikus panaszokat meghallgatni,de nem kell túlértékelni • Biztatni a beteget, hogy a panaszai az állapot javulással rendeződni fognak • Placebo adása

31. Szomatikus leromlás kockázata • Testsúly mérés 3 naponta • Napi 5- 6 kis étkezés • Tálalás • Közös étkezések szorgalmazása • Elfogyasztott étel mennyiség dokumentálása • Szájápolás

32. Exiccosis kockázata • Dehidráció korai jeleinek felismerése • Napszakonkénti folyadékfogyasztási terv készítése: de. 1000 ml, du. 700 ml, este 300ml folyadék. • Folyadéklap vezetése • Vizelet fajsúly ellenőrzése

33. A gyógyító teambe vetett bizalom gyengülése • Gyógyszerek lassú hatásáról beszélni kell a beteggel,és meg kell erősíteni a hitét a gyógyulásban • Apró javulásokra felhívni a figyelmet

34. Szájszárazság • Gyógyszer mellékhatás • Rágó, cukorka • Gyakori, kis mennyiségű folyadék

35. Elmagányosodás kockázata • Nehezen teremtenek kapcsolatot a külvilággal • Kórtermi csoport tartása az ápoló részéről

36. Társadalmi-, családi elszigetelődés kockázata • Támogató terápiás és családi kapcsolatok fontossága • Család bevonása az ápolásba, ismerjék meg a betegség lényegét • Kommunikációs problémák felderítése, orvoslása

37. Kikapcsolódási tevékenység hiánya • Régi kedvtelések felelevenítése • Rekreációs csoporttevékenységben való részvételre bíztatni a beteget.

38. Mániás epizód

39. Mániás epizód epidemiológia • Élettartam prevalencia: 0,5- 1,5% • Nemek között nincs különbség előfordulás szempontjából • Gyakoribb a városi és magasabb szociális osztályok képviselői között • Betegségkezdet: késői tízes, korai húszas évek

40. Mániás epizód • Tünettan: • Emelkedett hangulat, fokozott aktivitás • Megnövekedett önértékelés • A beteg boldog, optimista de lehet ingerlékeny, irritált. • Megjelenés: fiatalos, színes vagy zilált • Magatartás: gátlástalan, izgatott, hiperaktív, impulzív, költekezés, szenvedélyek, stb. • Kimeríthetetlen energiája van

41. Mánia tünettana • Vegetatív tünetek: • alvásidő csökken, korán ébred, zajos tevékenykedésbe kezd; • étvágya jó,” de gyakran nem jut ideje az étkezésre” , ezért testsúlya csökkenhet; • fokozott szexuális késztetés jellemző, szexuális viselkedése gátlástalan; • Kognitív funkciók: • gyors de pontatlan felfogás, felületes, a figyelem könnyen terelődik, felgyorsult gondolkodás, gondolatrohanás, • Fokozott önértékelés, megalomán gondolatok, téveszmék • Emlékek hangulatfüggő meghamisítása előfordulhat –a betegtől nyert információk megbízhatatlanok • Betegségbelátás nincs

42. Mániás epizód • Súlyosság szerinti felosztás: • Hipománia • Mánia pszichotikus tünetek nélkül • Súlyos mánia pszichotikus tünetekkel • Mániás stupor

43. A mániás epizód kezelése • Intézeti kezelés • Farmakoterápia • ECT • Profilaktikus terápia

44. Líthium terápia ápolói vonatkozásai • Hangulatstabilizáló hatás • Mellékhatás: • Hányinger, hányás,hasmenés • Általános izomgyengeség, ataxia, tremor, izomrángások, hiperaktívreflexek, • Homályos látás,bizonytalanság érzés, szédülés, epileptiform rohamok, elkent beszéd, somnolencia, zavartság, nyugtalanság, stupor, kóma • Hypotensio, szabálytalan pulzus, EKG eltérések • Polyuria, glükozuria, dehidráció, testsúlygyarapodás, hypothireosis, leukocitosis • Litium mérgezés • Terápiás tartomány: 0,5 – 1,0mmol/l • Toxikus tartomány: 2,0mmol/l< • Rendszeres szérum szint ellenőrzés:hetente – 3 havonta • Vérvétel ideje: utolsó gyógyszeradag bevételét követő 12. óra, étkezés előtt

45. Mániás beteg ápolása • Indulatos agresszív viselkedés veszélye • A szomatikum leromlásának veszélye • Alváshiány,étkezések elhanyagolása • Folyadékhiány kockázata • A környezet zaklatásának a kockázata • Kezelés elutasítása a betegségbelátás hiánya miatt • Szökésveszély • Higiénés igénytelenség • Saját tulajdonát nem értékeli • Nem becsüli mások tulajdonát • Sérülés veszélye • A betegtársak, hozzátartozók zaklatása • Szóbeli kapcsolattartás zavara

46. Indulatos agresszív viselkedés veszélye az önkontroll csökkenése miatt • Agresszív viselkedés megelőzése a cél és sz.e. az indulatkitörések elhárítása,kezelése. • Elfogadó légkör biztosítása, a személyzet nyugodt, megértő magatartása. • Korlátozások mellőzése elfogadható határokon belül. • Betegtársakkal beszélgetés a helyes kapcsolattartásról. • Elfoglaltság biztosítása a betegnek.

47. A szomatikum leromlásának veszélye az alváshiány és /vagy az alacsony kalória bevitel miatt • A napi alvásigény radikálisan lecsökken • Kevés beteg legyen a kórteremben • Pihenés jutalmazása • A kalória bevitel a felhasználáshoz képest alacsony • Dietetikus bevonása, fehérje és energia dús étrend biztosítása • Napi 5x étkezés, szendvicsek • Bíztatni az evésre, ellenőrizni a mennyiséget • Súlymérés

48. Folyadékhiány kockázata • 2l/nap • Folyadékot elkészíteni, biztatni az ivásra, az elfogyasztott mennyiség dokumentálása • Kiszáradás jeleit figyelni

49. A környezet zaklatásának a kockázata a megnövekedett szexuális igények és a gátlástalanság miatt • Állandó ápolói felügyelet • Betegek, ápolók ne maradjanak egyedül a beteggel zárt helyen

50. Kezelés elutasítása a betegségbelátás hiánya miatt • Gyógyszerbevétel az ápoló felügyelete mellett történjen • Gyógyszerbevétel megtagadása esetén értesíteni az orvost