2011.Masszőr évfolyam

1. A kiválasztó szervrendszer 2011.Masszőr évfolyam

2. A kiválasztó szervrendszer (vizeleti rendszer) • Szerepe: • A szervezetben feleslegessé vált víz és a benne oldott anyagok kiürítése • Ezek az anyagok lehetnek: • Ionok (Na, Cl, K, H) • Anyagcseretermékek (ureum,húgysavszármazékok) • Méregtelenítés (salakanyagok, gyógyszerek, mérgek) • Hormonok termelése • Vérképzés, vérnyomás, csontanyagcsere szabályozás

3. A kiválasztó szervrendszer (vizeleti rendszer) • Miért van szükség erre? • A szervezet „belső összetétele” állandó marad (a homeosztázis biztosítása) • Folyadékterek nagysága • A folyadékokban oldott ionok koncentrációja • A folyadék ozmotikus koncentrációja

4. A kiválasztó szervrendszer részei • A kiválasztást a vese (ren) valósítja meg • A vesemedence (pelvis renalis) illetve a húgyvezeték (ureter) a vizelet elvezetését szolgálja • A húgyhólyag (vesica urinaria) a vizeletet átmenetileg tárolja • A húgycsövön (urethra) keresztül (a belső és a külső záróizom elernyedésének kíséretében) ürítjük a vizeletet

5. A vizeletkiválasztó szervrendszer Vesék Húgyvezeték (ureter) húgyhólyag húgycső Prostate Női Férfi

6. vesék ureter húgyhólyag húgycső

7. Hol helyezkedik el? • Gerinc két oldalán • T12 és L2 magasságában • Hashártya mögött • A jobb vese a máj nagy jobb lebenye alatt helyezkedik el, és ezért a bal oldalihoz képest nagyjából fél csigolya magasságával lejjebb szorul.

8. A vese anatómiája • A vese páros bab alakú szerv • Tokkal körülvett (vesetok) • Felső és alsó pólust, elülső és hátsó felszínt különítünk el rajta • Mediális oldalán van a vesekapu, mely a veseöbölbe vezet. • Egy vese súlya átlagosan 130-140 gramm

9. A vese anatómiája • Szorosan a vese felszínén a rostos tok (capsula fibrosa) található. Ezt veszi körül a zsíros tok (capsula adiposa)1-2cm vastag, ami magába foglalja a vese felső pólusán elhelyezkedő mellékvesét.A külső tok (fascia renalis) mindkét vesét, a köztük futó aortát és alsó üres-vénát is magába foglalja. • A külső tok (fascia renalis)lefelé nyitott, itt lép ki a húgyvezeték (ureter).

11. Külső tok Rostostok Zsíros tok

12. A vese anatómiája (átmetszeti kép) • Kéregállományt (cortex) és velőállományt (medulla) különböztetünk meg a vese mirigyes szövetén belül. • A velőállomány piramis alakú egységekből áll (vesepiramisok), ezeket a kéregállomány veszi körül • A vesepiramisok csúcsi részének összeolvadása alkotja a vesepapillákat, amelyek a vesekelyhekbe nyílnak • Végső soron a vizelet a vesemedencébe kerül

13. cortex medulla

15. A vese anatómiája • A vesekapu tartalmazza • A vesébe belépő veseartériát (a. renalis) • A veséből kilépő vesevénát (v. renalis) • A veséből kilépő húgyvezetéket (ureter)

16. A vese funkcionális egysége : NEFRON • Egy-egy vesében kb. 1 millió nefron található • Vesetestecskéből (a kéregállományban) és az abból kiinduló csőrendszerből (a velőállományban) áll

17. A nephron szerkezete I. • Valamennyi nephron a Bowman-tokból és glomerulusnak (vesetestecske) nevezett capillaris hálózatból, felső kanyarulatos (proximális tubulus) és alsó kanyarulatos (distalis tub.) és a köztük lévő Henle kacsból áll. Bowman-tok glomerulus

18. A nefron • A nefron csőrendszere a Bowman-tok folytatását képező hámmal bélelt csatorna, melynek felső kanyarulatos része után egy hajtű szerű hosszú szakasz (Henle-kacs), majd az alsó kanyarulatos szakasza következik. Itt történik a vizelet kialakítása, bekoncentrálása, az ionok és a víz visszaszívása útján.

20. Nephron működése • A glomerulusokból (érgomolyag) átszűrődő szürlet tartalmaz vizet, sókat, bomlástermékekt, glükózt, aminosavakat. A szürlet mennyisége napi 180 l (!). • A vizeletmennyisége ezzel szemben napi 1,5 l, és nem tartalmaz glükózt és aminosavakat. Ebből következik, hogy a nefronban a legtöbb anyag és a víz nagy része visszaszívódik az erekbe. • A víz legnagyobb része, valamint a glükóz és az aminosavak a kanyarulatos csatorna kezdeti szakaszában, míg a sók (Na+) nagyrésze a kanyarulatos csatorna távolabbi szakaszában szívódik vissza. • Az agyalapi mirigy hátulsó lebenyében termelődő antidiuretikus hormon (ADH) lehetővé teszi a gyűjtőcsatornában a víz visszaszívást, míg a mellékvesében termelődő aldoszteron nevű hormon elsősorban a nátrium-visszaszívást fokozza.

22. A vesemedence és a húgyvezeték • A vesemedence: lapos, izmos falu tömlő • A húgyvezeték (ureter) a vesemedencét a húgyhólyaggal összekötő mintegy 30 cm-es cső. • A hasüreg hátsó falán a nagy horpaszizom (M. psoas major) mentén húzódik lefelé.

23. A húgyhólyag • A húgyhólyag (vesica urinaria) izmos falu, nyálkahártyával bélelt tömlő. A hólyag alsó része (fundus) A fundus hátsó részén nyílnak a hólyagba az ureterek, elöl indul ki belőle a húgycső(urethra).

24. A húgycső • A női húgycső 3-4 cm. hosszú, nyálkahártyával bélelt cső. A hüvely elülső falához szorosan hozzá van nőve, így együttesen fúrják át a medencefenék izomlemezét (diaphragma urogenitale). Itt található az akaratlagos működésű, harántcsíkos izomból álló záróizom (M. sphincter urethrae). A női húgycső külső nyílása a hüvely-bemenet elülső öblében van (vestibulum vaginae).