Vízellátás 1. ea kiegészítése

1. EJF Építőmérnöki Szak (BSC) Vízellátás 1. ea kiegészítése Klímaváltozás és vízgazdálkodás Dittrich Ernő egyetemi adjunktus PTE-PMMK Környezetmérnöki Tanszék Pécs, Boszorkány u. 2. B épület 039. dittrich@witch.pmmf.hu

2. Klímaváltozás és vízminőség védelem

3. A klímaváltozás tény (Intergovernmental Panel on Climate Change [IPCC] 4. jelentése) • A felszín-közeli átlaghőmérséklet az elmúlt 150 évben 0,74 C°-al emelkedett • A hőmérséklet emelkedés intenzitása fokozódik • Az óceánok átlaghőmérséklete 3000 m mélységig mérhetően növekedett • Változott világszerte a csapadékok mennyisége • Változtak a szélirányok • Változtak a tengerek só-koncentrációi • Nőtt a hurrikánok, szélsőséges csapadékesemények és hőhullámok gyakorisága és intenzitása • A gleccserek mérete világszerte csökkent • Dél-Afrika, Dél-Ázsia és a Mediterrán országok egy részében szárazságok mennyisége és intenzitása is emelkedett • Vékonyodott az É-i sark jégtakarója • A globális kontinentális téli jégtakaró 10%-al csökkent • A mérsékelt övben nőtt a vegetációs periódus hossza, és előbbre tevődött a növények virágzása • Számos növény és állatfaj élettere északabbra tolódott Végre az egész világ ténynek tekinti a klímaváltozást

4. Klímaváltozás eddigi megnyilvánulásai az EU-ban és a Kárpát-medencében • EU: • Genovai ciklon: különösen heves esőzések Európa-szerte • 1998-2004 több mint 100 katasztrofális árvíz • Több mint 700 halott • 500.000. ember vált ideiglenesen vagy tartósan hontalanná • 25 milliárd Euro anyagi kár • 2003 évi franciaországi hőhullám • Több mint 15000 halott • Kárpát medence: • Az évi csapadék mennyisége fokozatosan csökkent az elmúlt 100 évben, az extrém csapadékok gyakorisága pedig meg növekedett. • Szélsőségesedett a folyók vízjárása Pl. 1998-2002 közötti időszak heves árvizei. • Az egészséges faállomány 1988 óta 90%-ról 40%-ra csökkent. (A kárpát-medence a legtöbb fafaj déli tolerancia határa)

5. Természetes üvegházhatás(gázok szerepe a felmelegedésben) Vízgőz 62% CO2 21,8% Felszín közeli ózon 7,3% N2O 4,2% CH4 2,4% Egyéb gázok: 2,1% Antropogén üvegházhatás(gázok szerepe a felmelegedésben) Halogénezett szénhidrogének (feronok) 24% CO2: 55% CH4: 15% Ózon: 0,8% N2O: 6% A klímaváltozás okai I.

6. A klímaváltozás okai II. • Az antropogén CO2-kibocsátás 90%-a az alábbi 4 tevékenységcsoportból ered: • Erőművek, finomítók (46%) • Erdőirtások (23%) • Cementgyárak (12%) • Gázgyárak (9%) • Az antropogén CH4-kibocsátás 85%-a az alábbi 4 tevékenységcsoportból ered: • Állattartás (28%) • Bányászat (25%) • Rizstermelés (15%) • Szerves hulladékok, műtrágya (15%)

7. Egy kis klímatörténelem • i.e. 1150 körül Hekla vulkán hosszú kitörése → Skócia lakósságának 90%-a eltűnt, Kínában a fagyok elpusztították a gabonát. • i.e. 209 izlandi vulkán erős kitörése → Kínában a lakosság közel fele éhenhalt. • i.e. 42 Etna kitörése → Óriási éhínség Kínában • Két izlandi vulkán kitörése 1780-as évek közepén → Több évig tartó éhínség Franciaországban → Francia forradalom • 1815 Indonézia Tambora vulkán hosszú kitöréssorozata → európai rossz időjárás. New-England-ben nyáron kiterjedt havazás → éhínség 1816-ban és 1817-ben.

8. Nemzetközi konferenciák, egyezmények • 1972 Stockholm ENSZ Környezetvédelmi Konferencia: „A jövő generációk iránt érzett felelősség elve”. • 1987 Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentése: „A technológia és a társadalom korlátozásának elve a környezet fenntarthatóságának érdekében”. • 1990 Bergen: „Elővigyázatosság elve” • 1992 Rio de Janeiro: ENSZ Környezet és Fejlődés Konferencia (UNCED): „Föld Charta a bioszféra jogairól”, „ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezmény” • 1997 Kyoto, Japán (5% csökkentés az 1990-es év kibocsátási szintjéhez képest) • 1997 New York „Rio+5” Konferencia: előrelépés nem történt • 2002 Johannesburg Föld-Konferencia: Teljes körű USA ellenállás, jelentős előrelépés nem történt. • 2006 Nairobi ENSZ Környezetvédelmi Konferencia: Adaptációs Alap létrehozása, további vállalások • Az IPCC már 1995-ben megállapította a klímaváltozás tényét → a politikai elit csak napjainkra fogadta el egyértelműen!!! A Kyotó-i egyezmény aláírása óta 4-szer gyorsabban nőtt a CO2 kibocsátás mint előtte! NAIROBI 2006: „A Világbank volt alelnöke szerint a világgazdasági depresszió, sőt a világháborúk pusztításához hasonló, ezermilliárdos kárt csak azonnali cselekvéssel lehet kivédeni.”

9. Miért nem állítható meg a klímaváltozás I. ? • Fizikai ok: • CO2 légköri tartózkodási ideje: 50-200 év • N2O légköri tartózkodási ideje: 50-200 év • CH4 légköri tartózkodási ideje: 12 év • Freonok légköri tartózkodási ideje: 65-130 év • Egyensúlyi rendszer: • Plimsoll-vonal effektus

10. Miért nem állítható meg a klímaváltozás II. ? • Gazdasági okok: ÖKOLOGIZÁCIÓ ÉS HUMANIZÁCIÓ ? KAPITALISTA GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI RENDSZER

11. Miért nem állítható meg a klímaváltozás III. ? • Társadalmi okok: • A népesség életszínvonal növekedésének elvárása nem változik • A népesség stabilizálódását 2050 környékére 9-14 milliárd főre becsülik • Szárazföldi biomassza 80%-át fogják felhasználni élelmiszertermelésre • Több erdőirtás, több rizstermelés, több állattartás, több szerves hulladék

12. Várható környezeti hatások • A földközeli légkör átlagos középhőmérséklete 1,4-5,8 C°-al emelkedik az elkövetkező 100 évben • Lecsökken a légköri ciklonok éves száma, de megnő a nagy erejű ciklonok éves száma • Globálisan nő az éves csapadékmennyiség, de az eloszlása egyenlőtlen lesz. A Földközi-tenger környezetében (Mo-n is) jelentősen csökken az éves csapadékösszeg. • Az időjárás legtöbb összetevőjét tekintve szélsőségesebb lesz. • Tengerszintek megemelkednek. • Egyes területek elvizesednek, egyes területek kiszáradnak. • Eltolódnak az éghajlati övek. • Növény és állatfajok élőhelyeinek áttevődése.

13. ALKALMAZKODÁS Mezőgazdaság Közlekedési hálózatok Építéstechnika Vízgazdálkodás Túrizmus Életmód Betegségek térhódítása Stb… ELVÁNDORLÁS Tenger által elöntött területek Sivatagossá váló területek Elöntéses területek Erózióveszélyes területek Gazdaságilag tönkremenő területek Stb… Lehetséges társadalmi következmények

14. Hatások mérséklése technológiai beavatkozásokkal Gazdasági struktúra és szemlélet váltás Felkészülés, alkalmazkodás Védekezési alternatívák HATÁSOK MÉRTÉKE VÁLTOZÁS SEBESSÉGE

15. Geológiai tározás 60% valószínűséggel 100 évbe 90% valószínűséggel több mint 1000 évbe telik a folyamat

16. Ocean storage Jelentős rizikók: - ökoszisztéma reakciói - pH változás

17. Mineral carbonation

18. A klímaváltozás várható hatása hazánk vízgazdálkodására • Gyakoribbak és nagyobb mértékűek lesznek az árvizek • Kisebbek lesznek a kisvízhozamok • A Kőrösök időszakos teljes kiapadása várható • A Duna hosszabb időszakokra nem lesz hajózható • Lesüllyednek a talajvízszintek • A kora nyári kisvizeket nem fogja növelni az Alpok hóolvadása • Megnő az aszályos időszakok hossza és intenzitása • Az aszályos időszakokban nem lesz elegendő öntözési célú vízkészlet • Várhatóan a környező országok növelni fogják tározó kapacitásaikat → Magyarország vízkészletei tovább csökkennek

19. Feladatok a vízgazdálkodás területén • Kutatás, előrejelzések pontosítása • Hajózási biztonság fokozása (duzzasztóművek: Adony, Nagymaros) • Duna-Tisza csatorna megépítése • Vízbázisaink fokozottabb védelme • Nemzetközi együttműködés a környező országokkal – Vízgazdálkodási egyezmények • Árvízvédelmi töltések magasságának és állékonyságának növelése • Oldaltározók építése • Vízminőségi vonatkozások a félévi tananyag alapján szubjektív módon végig gondolandók!

20. Ajánlott irodalom • Bartholy Judit (2006): Az éghajlat változása - bizonyosságok és bizonytalanságok.. Mindentudás Egyeteme, http://www.mindentudas.hu/bartholy • IPCC 4. jelentése: http://www.ipcc.ch/present/WMEF_FINAL.ppt • Láng István (szerk) (2005): Vahava projekt összefoglalás. www.vahava.hu/file/osszefoglalas_2003_2006.pdf: Globális klímaváltozás program. A globális klímaváltozással összefüggő hazai hatások és az erre adandó válaszok. MTA. • McCann B. (2007): Climate conclusions –evidence from the IPCC. Water 21, Journal of IWA, 2007 April. pp- 10. • Mosonyi Emil (2007): A hazai vízgazdálkodás távlati feladatai. Mérnök Újság, XIV. évf. 3. szám, 2007 március, 26-30 oldal. • Somlyódy László (szerk)(2002): A hazai vízgazdálkodás stratégiai kérdései.Magyar Tudományos Akadémia, Budapest

21. Köszönöm a megtisztelő figyelmet!