240 likes | 504 Views
REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN (5. ELŐADÁS, 2008. OKTÓBER 7.). Prof. Dr. Lengyel Imre Intézetvezető egyetemi tanár MTA (közgazdaságtudomány) doktora SZTE Gazdaságtudományi Kar (Szeged) Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet. Pick Márk (1843-1982) és Pick Jenő (?-1965).
E N D
REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN(5. ELŐADÁS, 2008. OKTÓBER 7.) Prof. Dr. Lengyel Imre Intézetvezető egyetemi tanár MTA (közgazdaságtudomány) doktora SZTE Gazdaságtudományi Kar (Szeged) Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet
Pick Márk (1843-1982) és Pick Jenő (?-1965) Miért Szegeden jött létre a külföldön legelismertebb magyar márka, amely az első eredetvédelmet kapta? • 1869-től terménykereskedés (+ kóser hentesüzlet): vasút + termény • Olasz üzleti út, 1883-tól Szegeden szalámigyártás (olasz szakmunkások) • Jó klíma (Tisza-parton volt az érlelő), jó alapanyag (hús, paprika), nagy helyi felvevőpiac • 1885-től üzemi termelés, téli szalámi: télen állították elő • 1898-tól Pick Jenő vezeti • 1900-ban a párizsi világkiállításon bronzérem • Trianon, a bácskai hússzállítás megszűnt • 1928-tól teherautós szállítás, 1929-től vezérelt hűtés • 1934: Pick márkanév megjelenése (évi 40-50 vagon) • 1935 brüsszeli világkiállítás: elismerő oklevél • 1948-ban államosították • 1992: Pick Rt., 12000 tonna szárazáru (harmada téliszalámi)
1. A távolság és szállítás/közlekedés Waldo Tobler szerint a „földrajz első törvénye: minden kapcsolódik mindenhez, de a közelebbi dolgok erősebben kapcsolódnak egymáshoz, mint a távolabbiak” A távolság lényegében térbeli nem azonosság (nem egy helyen levés), két hely, vagy két alakzat térbeli eltérésének mértéke. Többféle távolság fogalom van! A szállításra vonatkozó földrajzi, műszaki, közgazdasági stb. szempontok igen összetettek (lásd logisztika) Szállításról csak transzferálható input és output esetén lehet szó
A személyes terek távolsági zónái(proxemika, közelség) Forrás: Hall 1995.
A távolság gazdasági szerepének megváltozása Ismétlés: a térbeli eltérés, a távolság leküzdésének fajlagos szállítási költségei napjainkban folyamatosan csökkennek: légi személyszállítás (1 fő, 1 mérföld): 1930-tól 1990-ig ötödére hajón szállítás (1 tonna, 1 mérföld): 1920-tól 1990-ig negyedére egységnyi időre jutó vezetékes (helyi) telefonálás (USA): 1940-től 1990-ig huszadára az adattovábbítás (1 byte): 1975-től 1991-ig századára Holland számítások a nemzetközi szállítási költségek változására (1990-es összehasonlítható árakon, 1 tonna szállítása 1 km-re eurócentben) 1900 1950 1998 Vasúti 40 18 9 Közúti 110 40 20 Légi - 750 40 →autóalkatrészek 80 %-a nem az összeszerelő országban készül → a „távolság halála” → átalakul a gazdaság térbelisége: Janus-arcú gazdaság (globális-lokális) .
A szállítás néhány fontos jellemzője Eltérő szállítási módok: vasúti, közúti, csővezeték, vízi, légi, rádió stb. Szállítással kapcsolatos döntések: Determináltság: csak közlekedési hálózaton lehet szállítani (nem „toronyiránt”) Méretgazdaságosság: a termék mennyisége döntő Monopolisztikus szállítási piacok: költséges az infrastruktúra (pl. vasúti hálózatokat nem érdemes rivális cégeknek többet kiépíteni) Szállítási módok választásánál felmerül továbbá: speciális csomagolási, rakodási költségek az infrastruktúra áteresztő kapacitás logisztikai körzetek, szolgáltató központok
2. Költségtér Költségféleségek térbelisége: termelési költség (production cost): a gyáron belül a gyárkapuig felmerülő összes termelési (alapanyag, bér stb.) költség, másképpen végponti költség, felrakási (átrakási) költség (terminal cost): az esetleges csomagolási, konténerbe pakolási költségek, amelyek a szállítási módtól függően eltérhetnek, szállítási költség (movement or transport or distribution cost): a gyárkapun kívül a termékre a vevőig (fogyasztóig, továbbfelhasználóig) eljutva rárakódó, a megtett távolságtól függő szállítási költségek, transzfer költség (transfer cost): a termelési, átrakási és szállítási költségek együttesen,másképpen átadási, avagy átvételi költség → a költségtér egy „tölcsér”, síkbeli vetületei koncentrikus körök
Az elhelyezkedés, telepítés (location) közgazdasági elemzésének alapjai Alapkérdés: hol legyen az olyan telephely, amely esetén minimális a szállítási összköltség? • összköltség: a nyersanyag-lelőhelyektől a telephelyig és a telephelytől a piacokig (vásárlókig) • transzferálható input, output Először nagyon egyszerű modell alapján mutatjuk be az alapgondolatokat, majd fokozatosan „bonyolítjuk” a helyzetet. Egyetlen cég telephely-választási döntésénél a következő eseteket vesszük egymás után: • egyféle input-hely és egyetlen piacpont • kétféle input-hely és egyetlen piacpont • többféle input-hely és egyetlen piacpont • többféle input-hely és többféle piac (ez nem lesz vizsgán) • A szállítási költségek minimalizálásakor csak a termelésre figyelünk, de nem foglalkozunk sem a piaci kereslettel, sem a versenytársakkal (majd jövő héten!!!)
3. A telephely-választás alaptípusai Leegyszerűsítő kiinduló feltételek, : egy telephelyes vállalat (egyetlen helyen levő cég) egyféle késztermék, amelyből bármennyit el lehet adni egyetlen piac (felvevőhely), azaz egyetlen térbeli piacpont egy nyersanyag-lelőhelyről egyféle input, amelyből bármekkora mennyiség beszerezhető tökéletes verseny (mindenki árelfogadó) tetszőleges piaci szereplő szállíthat (eladó, vevő, szállítási cég) tetszőleges mennyiséget eltekintünk a szállítási módtól és földrajzi, domborzati viszonyoktól (légvonalbeli szállítás), adott a szükséges közlekedési infrastruktúra) súlytól függő szállítási költségek (inputra, késztermékre) és lineáris költségfüggvény (a távolságtól egyenes arányban függ)
Keressük azt a telephelyet: t távolságra az M nyersanyag lelőhelytől (t az ismeretlen), ahová a nyersanyagot az RM lelőhelyről szállítjuk (RM: Raw Material – input összes szállítási költsége a telephelyre) és a készterméket elkészítjük, ahonnan a készterméket az MK piacra szállítjuk (FP: Final Product – késztermék összes szállítási költsége a telephelyről a piacra), és ahol szállítási összköltségek (TC: Total Cost) minimálisak Ha rm az alapanyag és rmk a késztermék fajlagos szállítási költsége, akkor az összes szállítási költség (TC): TC(t)= rm t + rmk (T-t) Minimális költségű helyet kapunk szélsőérték-számítással (t szerint deriválva): dTC(t)/dt= rm - rmk Ebből adódik háromféle döntési lehetőség: input-orientált (nyersanyag-orientált): rm > rmk output-orientált(piac-orientált): rm < rmk tetszőleges közbülső hely: rm = rmk → ezek csak alapesetek (lineáris szállítási költségek vannak, de a távolsági szállítás nem lineáris!!)
Feldolgozóipar elhelyezkedésének (telepítésének) alaptípusai
Gazdasági tevékenység jellegétől függő egyéb szempontok
4. Két input és egyetlen piacpont Weber-féle telepítési elmélet Gyakorlatias számítások (szállításigényes nehézipar a 19. század végén): • az üzem technológiája adott (nem változhat), azaz a szükséges inputok mennyisége külön-külön rögzített (amennyi a telephelyen levő üzem technológiájához kell), • a két eltérő típusú input fajlagos (egységnyi mennyiségű), egységnyi távolságra jutó szállítási költsége csak a súlytól függ, • a telephely bárhol elhelyezkedhet a síkon (a termelési tényezők térben egyenletesen megtalálhatók).
A feldolgozóipar modellezése: kohászat (vasérc, szén és egyetlen tengeri kikötő) A korábbi egy input-egy piac modell feltételei itt is érvényesek, +: a szükséges munkaerő létszáma adott, a termelési költség bármely telephelyen azonos. A két inputforrás és az egyetlen piac egy háromszöget alkot (Weber-Moses telepítési háromszög): kiszámítandó a minimális szállítási költségű telephely földrajzi helye a háromszög belsejében, avagy vonalain (csúcsaiban) → keressük a minimális szállítási költségű telephelyet Segédfogalmak: Izotim: az inputlelőhelyek, avagy a piac körüli azonos szállítási költségű pontok mértani helye (koncentrikus körök, lásd költségtér) Izodapán: azonos szállítási (input és output együttes) költségű pontok mértani helye (általában nem koncentrikus körök), a három izotim összegébőladódik (a három körrendszer metszési pontjai alapján ) Kritikus izodapán: amelyen belül nyereséges, kívül pedig veszteséges a telephely (a magas szállítási költségek miatt) .
Matematikailag egzaktul nem számítható ki a minimális szállítási költségű pont helye! (Weber-féle probléma) közelítő eljárásokat dolgoztak ki erről gyakran rendeznek matematikusok konferenciákat Módosító tényezők a gyakorlatban: Települések (a munkaerő elhelyezkedése): akkoriban gyalog jártak dolgozni (a munkaerő szükséges mennyisége lényeges) Agglomeráció: a gazdasági tevékenységek térbeli tömörülése, főleg üzleti szolgáltatások kritikus tömege (az adott iparág vállalati között megosztható, emiatt olcsóbb közös szolgáltatások: logisztikai, kereskedelmi, jogi, műszaki, oktatási stb.) Agglomerációs hozadék: növekvő mérethozadék (Szilícium-völgy, de egy balatoni panzió is) A telephelyet a kritikus izodapánon belüli településre célszerű vinni, magasabb szállítási költség esetén is Elméleti közgazdászok szerint a városok azért alakultak ki (és azért nem lakunk elszórt, kis falvakban), mert az agglomerációs előnyök érvényesülnek (pl. szakképzés, felsőoktatás)
Carl Wilhelm Friedrich Launhardt, 1832-1918 Agglomeráció fogalma: egy térségben, egymás közelében, egymás szomszédságában levő, különböző jellemzőkkel bíró gazdasági tevékenységek térbeli sűrűsödése Agglomerációs hozadék (agglomeration economies): a gazdasági tevékenységek egymáshoz közeli elhelyezkedéséből eredő költségmegtakarítás vagy más gazdasági előny .
5. Több input és egyetlen piacpont Weber becslési eljárása: Tegyük fel: m-féle inputot kell felhasználnunk a technológia adott (azaz mindegyik inputból rögzített mennyiségre van szükség) egy-egy településről egyféle inputot szállítunk Weber kétféle mutatót dolgozott ki Anyagindexek: 1 tonna output előállításához szükséges i-edik input (nyersanyag) súlya: ai (i=1, 2, … m) Telephelysúly: 1 tonna output (késztermék) és a hozzá felhasznált inputok együttes súlya:
Input-orientált (nyersanyagra) telepítés (súlyvesztő tevékenység): mivel van olyan domináns i nyersanyag, amelyre . Output-orientált (piacra) telepítés (súlynyerő tevékenység): ha a késztermék súlya a domináns, azaz: Egyéb esetben: egy közbenső pontba telepítés (településre + agglomerációs előnyök mérlegelése, főleg közlekedési csomóponté)
6. Több input és több piacpont (vizsgán nem lesz) Kiinduló feltételek: egyféle output, m-féle input n település, inputforrás és/vagy piac települések xi Az i-edik településhez kapcsolódó mennyiségek: output q (xi) input q1(xi), q2(xi), ......., qm(xi) Fajlagos szállítási költségek: inputféleségenként eltérőek, távolságtól lineárisan függenek egységnyi output egységnyi távolságra: t egységnyi input egységnyi távolságra: t1, t2, .... tm
Launhardt-Weber modell Bármilyen irányba lehet szállítani, i-edik település és a keresett S telephely távolsága: d(xi, S) A település és a telephely közötti egységnyi távolságra jutó szállítás költsége: (i = 1, 2, ...., n) Keressük azt az S pontot, melyre: . .