Hatékonyság, és a termékszerkezet-változás jellemzői

1. Hatékonyság, és a termékszerkezet-változás jellemzői Dr. Francsovics Anna

2. „A hiányok és homályok eltagadása s rejtegetése csak azt bizonyítja, hogy azokbul kiemelkedni nincs szándékunk vagy nincs erőnk” Széchenyi István

3. A gazdaság és iparfejlesztés feltételei lényegesen megváltoztak a világgazdaságban és hazánkban is. • Az árarány-változásokból fakadó cserearány romlás, a recessziós jelenségek a fejlett tőkés országokban, az EU-reláció feltételeinek szigorúbbá válása, a fejlődő országok kínálatának növekedése súlyos nehézségeket okoznak a gazdaságnak.

4. A belső feltételek vizsgálatakor megállapítható, hogy az extenzív fejlődés korszaka lezárult. • A erőforrás-tartalékaink kimerültek, szűkösebb fejlesztési erőforrásokkal kell számolnunk. • A növekedés intenzív tényezőinek előtérbe kerülése, a termelékenység, a hatékonyság lényegesen gyorsabb ütemű növekedését követelik meg.

5. A termékszerkezet változás jellemzői, tervezésének és mérésének lehetőségei • A strukturális változások kulcsfontosságúvá váltak mind az egyes nemzetgazdaságok, mind a világgazdaság, sőt tágabb értelemben a nemzetközi kapcsolatok új fejlődési irányzatainak kibontakozásában.

6. Szerkezetfejlesztés • A termékszerkezet valamely gazdasági egység által előállított összes termékeknek (így kapott áruhalmaznak) termék-termékcsoportok szerinti megoszlása. • A termelési szerkezet fejlesztése (alakítása, javítása) kifejezés értelemszerűen azon tevékenységeket jelöli, amelyek – céltudatosan - megváltoztatják az előállított termékeknek és szolgáltatásoknak az összetételét, arányait.

7. A termékszerkezet változására ható tényezők Állandóan ható tényezők: • A termelőerők fejlődése • A műszaki-tudományos fejlődés • A természeti adottságok • A demográfiai irányzatok • A munkaerőforrás és szerkezete • Valamint az időtényező

8. A termékszerkezet változására ható tényezők Változó tényezők • A gazdasági szabályozók, mechanizmusok, • Az érdekeltségi rendszer (teljesítmény mérése), • A beruházási politika, • A termelés szervezettségének hatásai

9. A fejlesztési politika • A fejlesztési politika kialakításakor különféle variánsok, illetve azok kombinációi lehetségesek: • A szükségletnövekmény import útján való fedezése, az exportkapacitás megteremtése mellette, • A gazdaságszerkezet energiaigényességét csökkentő étalakulása, • A fajlagos energia felhasználást eredményező műszaki fejlesztés ösztönzése, • A hagyományos kőszén-szénhidrogén bázis fejlesztése, • Új energiaforrások kiaknázása.

10. A döntési variánsok megfelelő megalapozásához szükségszerű néhány feladat megoldása: • A beruházás-gazdaságossági számítások elégtelen információ bázisának és a kalkulációk metodikái hiányosságainak felszámolása, • megfelelő tervezési, szervezési, érdekeltségi rendszer kimunkálása.

11. A termékszerkezet-változás tervezésében felhasznált résztechnikák

12. A szelektív fejlesztés általános kritériumai: • A termelés tömegszerűsége • A termelés műszaki színvonala, szervezési, vezetési kultúrája, • A piaci és kereskedelmi pozíciók • A gyártmány elhelyezkedése az életgörbén, • Növekedési volumen, • Piaci részesedés, • Piaci koncentráció, • Pénzügyi és kereskedelmi feltételek, • Piaci infrastruktúra, • Piaci rugalmasság és stabilitás, • Termelési és infrastrukturális háttér

13. Soroló kritériumok: • feldolgozási fok, • minőség, • hatékonyság • versenyképesség, • a kvalifikált munka aránya, • a hazai alapanyag és energiabázis, • tőkeigényesség, • a munkaerőigény szakmai és területi vonatkozásai, • gyártási tradíciók, • a fejlesztés időszükséglete, • környezeti ártalmak.

14. A kritériumrendszer alkalmazásánál fokozottan figyelni kell a komplex és folyamatos értékelés fontosságára. • Módszertanilag igen fontos, hogy hogy az információk és metodikákat úgy alakítsuk ki, hogy a fejlesztendő és a visszafejlesztendő területektől elhatároltan álljanak rendelkezésre adataink.

15. A szervezési résztechnikák • Prognosztizálás • Információ gyűjtés, elemzés, feldolgozás • Gyártmányfejlesztés

16. A prognosztizálás • A vállalatok termelő tevékenysége szempontjából különlegesen fontosak a piac előrejelzései: a kereslet, az árak várható alakulásának, a technológiák és termékek fejlődési irányának előzetes becslése.

17. A prognózis módszerek csoportjai: • Kvalitatív • Szakértői becslésre alapozott jövőkutatás • Delphi módszer • Történelmi összehasonlításon alapuló • Idősorok adatai alapján végzett előrejelzések • Trendszámítás, extrapolálás • Ok-okozati • Az ok-okozati kapcsolatokat leíró és a jövő várható alakulásáról szóló becsléseket adó módszer • Regressziós modellek, ökonometriai- és input-output modellek

18. A termékszerkezet-változás elemzése, a változás hatásának mérése

19. A termékszerkezet-változás elemzésekor és mérésekor, mind rövid és hosszú távon kiemelt fontossága van a helyes költségvizsgálatnak. • A költségmérésnek kiemelt szerepe van a gazdasági növekedés folyamatában, mert része a termékjövedelmezőség mérésnek, amely struktúraalakító tényezőként működik a vállalatoknál.

20. A piaci követelmények és költségek pontos mérlegelését akkor tudjuk megvalósítani, ha a hosszú távú költségtervezést a vállalkozás hosszú távú stratégiai tervezésének részévé tesszük. • A hosszú távú, a termék életciklusához kötődő stratégiai költségtervezés eszköze a funkcionális költségtervezés: • A termékfunkciókból indul ki, s azt vizsgálja, hogy milyen termelési műveletek szükségesek a létrehozásukhoz, majd hogy a célszerű termelési műveletekhez milyen vállalat irányítási feladatot kell megoldani.

21. A költségszámításon alapuló döntések

22. A költséginformációkat a vezetők három fontos területen használják fel: • A költségek megértése annak eldöntésére, hogy termeljék-e a terméket vagy abbahagyják-e gyártását, illetve a vevői kapcsolatok természetének befolyásolására. • Költségalap képzése az ármeghatározáshoz. • Fejlesztési lehetőségek vagy a fejlesztés szükségességének azonosítása a termék- vagy folyamattervek javításával, és a folyamatok irányításával kapcsolatban.

23. Az életciklusköltség-számítást elsősorban a tervezési szkaszban használják. • A célköltségszámítás a tervezési szakaszban használatos eszköz. • A kaizen-költségszámítás a költségcsökkentési lehetőségek azonosítására összpontosít a termelési szakaszban.

24. Termékleírás Terméktervezési fázis Megcélzott ár Megcélzott nyereség Célköltség Nagymértékű változtatások a terméktervben, folyamattervben Célköltség számítás Nem Megfelel-e a terv a célköltségnek? Életciklus-költség számítás Igen Becsüld az életciklusköltséget Elfogadható az előre jelzett célköltség? Nem Igen Termék gyártásának elkezdése Gyártási fázis Kaizen költségszámítás Kismértékű változtatások a terméktervben, folyamattervben Befejezési fázis Termék gyártásának befejezése

25. Egyéb költségszámítási módszerek • A minőségköltség • A minőségi problémák megelőzésének költsége • A minőségi problémák megtalálásának költsége • A minőségi problémák helyreállításának költsége, amelyeket még akkor fedeztek fel, amikor a termék még a termelő kezében volt. • A minőségi problémák helyreállításának költsége, amelyeket még akkor fedeztek fel, amikor a termék már a vásárló kezében volt.

26. A Taguchi Költségszámítás • A minőség alapú költségszámítás egyik változata a Taguchi költségszámítás, amely a japán akadémikus nevéhez fűződik. • Taguchi véleménye szerint az a kibocsátás, amelyik eltér a jellemzők megcélzott értékétől, minőségi veszteséget okoz, amely a kitűzött jellemzőktől való eltéréssel arányos.

27. Komplex módszer kiválasztása a termékszerkezet változás tervezésére, mérésére

28. Az értékelemzés felhasználásának lehetőségei • „A termék nem más, mint az a funkcióhordozó, amely hordozza mindazokat a funkciókat amellyel a vevő igényét akarjuk kielégíteni.” • A termékszerkezet változást elősegítő módszer az értékelemzés, mert az értékelemzési munka céljai azonosak a szerkezetváltozás törekvéseivel.

29. A szerkezetváltozás törekvései leggyakrabban a következők: • a termék piaci versenyképességének javítása, • a termék önköltségének csökkentése, • a termék minőségének javítása, • a gazdasági eredmények javítása, • a termelékenység növelése, és • a kapacitás jobb kihasználása.

30. Ennek megfelelően az értékelemzés alkalmazható: • új termék optimális kialakítására, • a meglévő termékek korszerűsítésére, értékességük javítására, • új munkafolyamatok és funkcióhordozók kialakítására, • a meglévő munkafolyamatok és funkcióhordozók javítására, • egyéb, nem tárgyi termékek kialakítására és javítására.

31. Az értékelemzés jellemzői, melyek alkalmassá teszik a termékszerkezet javítására: • rendszerszemlélet, • költségtudatos szemlélet, • team munka alkalmazása, • funkcióban való gondolkodás, • integrálja a korszerű műszaki-gazdasági módszereket, • figyelembe veszi az emberi tényezőket, és • segíti az innovációs lánc megvalósítását.

32. Az értékelemzés információs rendszere • Az információ elemzés magában foglalja az alábbi mozzanatokat: • információszerzés tervezése (kérdéslisták összeállítása), • információk megszerzése, gyűjtése, • információk elemzése, értékelése, tömörítése, • információk összefoglalása (paraméter-rendszer összeállítása).

33. Az értékelemzés során két fajta funkciót különböztetünk meg: • Használati funkció:a termék rendeltetésszerű felhasználásához szükséges. • Érvényesülési funkció: a fogyasztók esztétikai igényeit elégíti ki

34. A funkcióelemzés lépései • Főfunkció és paramétereinek meghatározása • alfunkciók és paramétereinek meghatározása, • funkciók rangsorolása, súlyozása, • termékséma összeállítása vagy megtervezése, • funkcióséma összeállítása, • a termék és a funkcióséma illesztése, • funkcióköltségek meghatározása, • funkcióteljesítés mértékének meghatározása, • gyenge pontok kijelölése, költségmátrix összeállítása, • a funkció és költségkritikus pontok meghatározása, • a javítható funkcióhordozók kijelölése, meghatározása.

35. Team - munka • „A team különböző szakterületek dolgozóiból kialakított olyan munkacsoport, amely bonyolult feladatok komplex megoldására legtöbbször önkéntesen jön létre, feladatát egy meghatározott cél érdekében döntően nem formális kapcsolatok révén, hanem – tökéletes összjátékkal, csapatjátékkal – jó csapatszelemmel hajtja végre.” • A team munka azért fontos, mert a termékszerkezet korszerűsítésének nem csak módszertana jelent problémát, hanem annak megvalósítása is.

36. Team-munka • Általános irányelvek a csoport összeállításához: • Reprezentatív legyen, • A csoport tagjai függetlenek legyenek, • A csoport legyen megfelelő nagyságú • A team-munka két formája ismeretes: • Statisztizált csoport, ahol egymástól függetlenül nyilvánítanak véleményt, • Interaktív csoport

37. Team-munka • Nem egyszerű közreműködésről van szó, hanem speciális összedolgozásról, és maximális együttműködésről. • A team problémamegoldó csapat, amely a termékkialakítás komplex folyamatában az egyes csomópontokban szükségszerűen felmerült problémákat oldja meg.

38. Az értékelemzés rendszerszemlélete, komplexitása

39. A termékfejlesztési folyamat részfázisai: • tervcél készítés, • kísérlet, • prototípus készítés, • jóváhagyás, • „0”- dokumentáció készítés, • technologizálás, • „0”- sorozat gyártás.

40. Az innovációs lánc • Az innovációs lánc alkalmazása azt jelenti, hogy összekapcsoljuk és egységes láncnak fogjuk fel a termék kialakítást, a gyártást és értékesítést. • Az értékelemzés oldaláról az innovációs lánc a termék kialakítás komplex folyamatát jelenti.

41. Az emberi tényezők figyelembevétele • Az értékelemzés kiterjedt irodalmában gyakran találkozunk milesi tanácsokkal, amelyek többek között a gátlás, a presztízs, az általánosításra való törekvés negatív hatásait próbálják kiszűrni. • A költségvizsgálatok előfeltétele, hogy felismerjük a költségeket és azokat a velük összefüggésben álló műszaki-gazdasági teljesítményhez kapcsoljuk. • Az értékelemzés, mint döntési folyamat információkra épül, • egyik fontos eszköze az alkotó gondolkodás minden lehetőségének kihasználása.

42. A különleges eljárás olyan alkalmazható eljárás, amely • a szükséges funkciókat megbízhatóan, jelentősen kisebb költségekkel teljesítené, és • amely létezik, vagy létezhetne és • olyan valaki, aki a technológiában élen jár, kidolgozhatná, • ha az igényről tudomása lenne.

43. Egy komplex módszer körvonalazása • A struktúra vizsgálatakor megkülönböztetünk makro-, mezo-, és mikroszintű struktúrákat, úgynevezett struktúrapiramist. • Az értékelemzés módszerének alkalmazása a mikroszintű strukturális döntéseknél lehetővé teszi, hogy összhangot biztosítsunk a strukturális résztörekvések között és egy dinamikusabb szemléletmódot hozzunk létre. • A termékszerkezet átalakítás egyik legfontosabb feladata, hogy a fogyasztói szükségleteknek megfelelő és versenyképes áron értékesíthető termékeket alakítson ki.

44. Az értékelemzési javaslat kialakításánál tegyük fel a kérdést: „Kiadnám-e ezen módon a saját pénzemet?

45. Összegezve, törekednünk kell az alábbiak megvalósítására: • értékelemzéses gyártmánytervezésre, • értékelemzéses technológiakialakításra, • értékelemzéses beruházás (létesítmény) tervezésre, • értékelemzéses tervezésre, • az értékelemzési javaslatok végrehajtásának ellenőrzésére, • értékvizsgálatok elvégzésére.

46. A tőkeszerkezet hatása a cég kockázatára és piaci értékére

47. Az egyik általánosan elterjedt megfogalmazás szerint egy befektetés kockázatán annak a statisztikai valószínűségét értjük, hogy a tényleges hozamok eltérnek a várt hozamtól. • Ha egy cég hitel nélkül dolgozik, akkor tulajdonosai (részvényesei) számára a kockázatot az üzleti kockázat jelenti. • A pénzügyi kockázat alapvetően az adóssághoz kapcsolódik.

48. Az adósság-saját tőke arány és tőkeáttétel • A tőkeáttétel következtében tehát a bevétel változás minden egységére jutó jövedelem (nyereség) változásában egy felnagyított pozitív vagy negatív hatás érvényesül.

49. Példa • Tételezzük fel, hogy valamelyik cégnél a folyó tevékenységgel kapcsolatos állandó (fix) költség 10 000.-, a változó költség pedig az árbevétel 40%-a. • A hosszú lejáratú tartozások évi kamatterhe 20 000.-, az elsőbbségi részvények után fizetendő osztalék 12 000.-, a nyereségadó mértéke 40% • A fenti adatok ismeretében azt fogjuk vizsgálni, hogyan alakulna a tulajdonosok (részvényesek) jövedelme abban az esetben, ha az eladási forgalom 100 ezer, illetve, ha 150 ezer lenne.

50. + 50% • Árbevétel 100 000,- 150 000,- • Változó ktg. (40 %) 40 000,- 60 000,- • Állandó ktg. 10 000,- 10 000,- + 60 % Adó és kamat előtti jövedelem 50 000,- 80 000,- - Kamat 20 000,- 20 000,- Adózatlan jövedelem 30 000,- 60 000,- - Adó (40%) 12 000,- 24 000,- Adózott jövedelem 18 000,- 36 000,- - Elsőbbségi részvények osztaléka 12 000,- 12 000,- Törzsrészvényekre felhasználható jöv. 6 000,- 2 400,- Részvények száma 5 000,- 5 000,- Egy részvényre jutó jövedelem 1,2 4,8 + 300 %