1 / 54

Hatékonyság, és a termékszerkezet-változás jellemzői

Hatékonyság, és a termékszerkezet-változás jellemzői. Dr. Francsovics Anna. „A hiányok és homályok eltagadása s rejtegetése csak azt bizonyítja, hogy azokbul kiemelkedni nincs szándékunk vagy nincs erőnk” Széchenyi István.

laddie
Download Presentation

Hatékonyság, és a termékszerkezet-változás jellemzői

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Hatékonyság, és a termékszerkezet-változás jellemzői Dr. Francsovics Anna

  2. „A hiányok és homályok eltagadása s rejtegetése csak azt bizonyítja, hogy azokbul kiemelkedni nincs szándékunk vagy nincs erőnk” Széchenyi István

  3. A gazdaság és iparfejlesztés feltételei lényegesen megváltoztak a világgazdaságban és hazánkban is. • Az árarány-változásokból fakadó cserearány romlás, a recessziós jelenségek a fejlett tőkés országokban, az EU-reláció feltételeinek szigorúbbá válása, a fejlődő országok kínálatának növekedése súlyos nehézségeket okoznak a gazdaságnak.

  4. A belső feltételek vizsgálatakor megállapítható, hogy az extenzív fejlődés korszaka lezárult. • A erőforrás-tartalékaink kimerültek, szűkösebb fejlesztési erőforrásokkal kell számolnunk. • A növekedés intenzív tényezőinek előtérbe kerülése, a termelékenység, a hatékonyság lényegesen gyorsabb ütemű növekedését követelik meg.

  5. A termékszerkezet változás jellemzői, tervezésének és mérésének lehetőségei • A strukturális változások kulcsfontosságúvá váltak mind az egyes nemzetgazdaságok, mind a világgazdaság, sőt tágabb értelemben a nemzetközi kapcsolatok új fejlődési irányzatainak kibontakozásában.

  6. Szerkezetfejlesztés • A termékszerkezet valamely gazdasági egység által előállított összes termékeknek (így kapott áruhalmaznak) termék-termékcsoportok szerinti megoszlása. • A termelési szerkezet fejlesztése (alakítása, javítása) kifejezés értelemszerűen azon tevékenységeket jelöli, amelyek – céltudatosan - megváltoztatják az előállított termékeknek és szolgáltatásoknak az összetételét, arányait.

  7. A termékszerkezet változására ható tényezők Állandóan ható tényezők: • A termelőerők fejlődése • A műszaki-tudományos fejlődés • A természeti adottságok • A demográfiai irányzatok • A munkaerőforrás és szerkezete • Valamint az időtényező

  8. A termékszerkezet változására ható tényezők Változó tényezők • A gazdasági szabályozók, mechanizmusok, • Az érdekeltségi rendszer (teljesítmény mérése), • A beruházási politika, • A termelés szervezettségének hatásai

  9. A fejlesztési politika • A fejlesztési politika kialakításakor különféle variánsok, illetve azok kombinációi lehetségesek: • A szükségletnövekmény import útján való fedezése, az exportkapacitás megteremtése mellette, • A gazdaságszerkezet energiaigényességét csökkentő étalakulása, • A fajlagos energia felhasználást eredményező műszaki fejlesztés ösztönzése, • A hagyományos kőszén-szénhidrogén bázis fejlesztése, • Új energiaforrások kiaknázása.

  10. A döntési variánsok megfelelő megalapozásához szükségszerű néhány feladat megoldása: • A beruházás-gazdaságossági számítások elégtelen információ bázisának és a kalkulációk metodikái hiányosságainak felszámolása, • megfelelő tervezési, szervezési, érdekeltségi rendszer kimunkálása.

  11. A termékszerkezet-változás tervezésében felhasznált résztechnikák

  12. A szelektív fejlesztés általános kritériumai: • A termelés tömegszerűsége • A termelés műszaki színvonala, szervezési, vezetési kultúrája, • A piaci és kereskedelmi pozíciók • A gyártmány elhelyezkedése az életgörbén, • Növekedési volumen, • Piaci részesedés, • Piaci koncentráció, • Pénzügyi és kereskedelmi feltételek, • Piaci infrastruktúra, • Piaci rugalmasság és stabilitás, • Termelési és infrastrukturális háttér

  13. Soroló kritériumok: • feldolgozási fok, • minőség, • hatékonyság • versenyképesség, • a kvalifikált munka aránya, • a hazai alapanyag és energiabázis, • tőkeigényesség, • a munkaerőigény szakmai és területi vonatkozásai, • gyártási tradíciók, • a fejlesztés időszükséglete, • környezeti ártalmak.

  14. A kritériumrendszer alkalmazásánál fokozottan figyelni kell a komplex és folyamatos értékelés fontosságára. • Módszertanilag igen fontos, hogy hogy az információk és metodikákat úgy alakítsuk ki, hogy a fejlesztendő és a visszafejlesztendő területektől elhatároltan álljanak rendelkezésre adataink.

  15. A szervezési résztechnikák • Prognosztizálás • Információ gyűjtés, elemzés, feldolgozás • Gyártmányfejlesztés

  16. A prognosztizálás • A vállalatok termelő tevékenysége szempontjából különlegesen fontosak a piac előrejelzései: a kereslet, az árak várható alakulásának, a technológiák és termékek fejlődési irányának előzetes becslése.

  17. A prognózis módszerek csoportjai: • Kvalitatív • Szakértői becslésre alapozott jövőkutatás • Delphi módszer • Történelmi összehasonlításon alapuló • Idősorok adatai alapján végzett előrejelzések • Trendszámítás, extrapolálás • Ok-okozati • Az ok-okozati kapcsolatokat leíró és a jövő várható alakulásáról szóló becsléseket adó módszer • Regressziós modellek, ökonometriai- és input-output modellek

  18. A termékszerkezet-változás elemzése, a változás hatásának mérése

  19. A termékszerkezet-változás elemzésekor és mérésekor, mind rövid és hosszú távon kiemelt fontossága van a helyes költségvizsgálatnak. • A költségmérésnek kiemelt szerepe van a gazdasági növekedés folyamatában, mert része a termékjövedelmezőség mérésnek, amely struktúraalakító tényezőként működik a vállalatoknál.

  20. A piaci követelmények és költségek pontos mérlegelését akkor tudjuk megvalósítani, ha a hosszú távú költségtervezést a vállalkozás hosszú távú stratégiai tervezésének részévé tesszük. • A hosszú távú, a termék életciklusához kötődő stratégiai költségtervezés eszköze a funkcionális költségtervezés: • A termékfunkciókból indul ki, s azt vizsgálja, hogy milyen termelési műveletek szükségesek a létrehozásukhoz, majd hogy a célszerű termelési műveletekhez milyen vállalat irányítási feladatot kell megoldani.

  21. A költségszámításon alapuló döntések

  22. A költséginformációkat a vezetők három fontos területen használják fel: • A költségek megértése annak eldöntésére, hogy termeljék-e a terméket vagy abbahagyják-e gyártását, illetve a vevői kapcsolatok természetének befolyásolására. • Költségalap képzése az ármeghatározáshoz. • Fejlesztési lehetőségek vagy a fejlesztés szükségességének azonosítása a termék- vagy folyamattervek javításával, és a folyamatok irányításával kapcsolatban.

  23. Az életciklusköltség-számítást elsősorban a tervezési szkaszban használják. • A célköltségszámítás a tervezési szakaszban használatos eszköz. • A kaizen-költségszámítás a költségcsökkentési lehetőségek azonosítására összpontosít a termelési szakaszban.

  24. Termékleírás Terméktervezési fázis Megcélzott ár Megcélzott nyereség Célköltség Nagymértékű változtatások a terméktervben, folyamattervben Célköltség számítás Nem Megfelel-e a terv a célköltségnek? Életciklus-költség számítás Igen Becsüld az életciklusköltséget Elfogadható az előre jelzett célköltség? Nem Igen Termék gyártásának elkezdése Gyártási fázis Kaizen költségszámítás Kismértékű változtatások a terméktervben, folyamattervben Befejezési fázis Termék gyártásának befejezése

  25. Egyéb költségszámítási módszerek • A minőségköltség • A minőségi problémák megelőzésének költsége • A minőségi problémák megtalálásának költsége • A minőségi problémák helyreállításának költsége, amelyeket még akkor fedeztek fel, amikor a termék még a termelő kezében volt. • A minőségi problémák helyreállításának költsége, amelyeket még akkor fedeztek fel, amikor a termék már a vásárló kezében volt.

  26. A Taguchi Költségszámítás • A minőség alapú költségszámítás egyik változata a Taguchi költségszámítás, amely a japán akadémikus nevéhez fűződik. • Taguchi véleménye szerint az a kibocsátás, amelyik eltér a jellemzők megcélzott értékétől, minőségi veszteséget okoz, amely a kitűzött jellemzőktől való eltéréssel arányos.

  27. Komplex módszer kiválasztása a termékszerkezet változás tervezésére, mérésére

  28. Az értékelemzés felhasználásának lehetőségei • „A termék nem más, mint az a funkcióhordozó, amely hordozza mindazokat a funkciókat amellyel a vevő igényét akarjuk kielégíteni.” • A termékszerkezet változást elősegítő módszer az értékelemzés, mert az értékelemzési munka céljai azonosak a szerkezetváltozás törekvéseivel.

  29. A szerkezetváltozás törekvései leggyakrabban a következők: • a termék piaci versenyképességének javítása, • a termék önköltségének csökkentése, • a termék minőségének javítása, • a gazdasági eredmények javítása, • a termelékenység növelése, és • a kapacitás jobb kihasználása.

  30. Ennek megfelelően az értékelemzés alkalmazható: • új termék optimális kialakítására, • a meglévő termékek korszerűsítésére, értékességük javítására, • új munkafolyamatok és funkcióhordozók kialakítására, • a meglévő munkafolyamatok és funkcióhordozók javítására, • egyéb, nem tárgyi termékek kialakítására és javítására.

  31. Az értékelemzés jellemzői, melyek alkalmassá teszik a termékszerkezet javítására: • rendszerszemlélet, • költségtudatos szemlélet, • team munka alkalmazása, • funkcióban való gondolkodás, • integrálja a korszerű műszaki-gazdasági módszereket, • figyelembe veszi az emberi tényezőket, és • segíti az innovációs lánc megvalósítását.

  32. Az értékelemzés információs rendszere • Az információ elemzés magában foglalja az alábbi mozzanatokat: • információszerzés tervezése (kérdéslisták összeállítása), • információk megszerzése, gyűjtése, • információk elemzése, értékelése, tömörítése, • információk összefoglalása (paraméter-rendszer összeállítása).

  33. Az értékelemzés során két fajta funkciót különböztetünk meg: • Használati funkció:a termék rendeltetésszerű felhasználásához szükséges. • Érvényesülési funkció: a fogyasztók esztétikai igényeit elégíti ki

  34. A funkcióelemzés lépései • Főfunkció és paramétereinek meghatározása • alfunkciók és paramétereinek meghatározása, • funkciók rangsorolása, súlyozása, • termékséma összeállítása vagy megtervezése, • funkcióséma összeállítása, • a termék és a funkcióséma illesztése, • funkcióköltségek meghatározása, • funkcióteljesítés mértékének meghatározása, • gyenge pontok kijelölése, költségmátrix összeállítása, • a funkció és költségkritikus pontok meghatározása, • a javítható funkcióhordozók kijelölése, meghatározása.

  35. Team - munka • „A team különböző szakterületek dolgozóiból kialakított olyan munkacsoport, amely bonyolult feladatok komplex megoldására legtöbbször önkéntesen jön létre, feladatát egy meghatározott cél érdekében döntően nem formális kapcsolatok révén, hanem – tökéletes összjátékkal, csapatjátékkal – jó csapatszelemmel hajtja végre.” • A team munka azért fontos, mert a termékszerkezet korszerűsítésének nem csak módszertana jelent problémát, hanem annak megvalósítása is.

  36. Team-munka • Általános irányelvek a csoport összeállításához: • Reprezentatív legyen, • A csoport tagjai függetlenek legyenek, • A csoport legyen megfelelő nagyságú • A team-munka két formája ismeretes: • Statisztizált csoport, ahol egymástól függetlenül nyilvánítanak véleményt, • Interaktív csoport

  37. Team-munka • Nem egyszerű közreműködésről van szó, hanem speciális összedolgozásról, és maximális együttműködésről. • A team problémamegoldó csapat, amely a termékkialakítás komplex folyamatában az egyes csomópontokban szükségszerűen felmerült problémákat oldja meg.

  38. Az értékelemzés rendszerszemlélete, komplexitása

  39. A termékfejlesztési folyamat részfázisai: • tervcél készítés, • kísérlet, • prototípus készítés, • jóváhagyás, • „0”- dokumentáció készítés, • technologizálás, • „0”- sorozat gyártás.

  40. Az innovációs lánc • Az innovációs lánc alkalmazása azt jelenti, hogy összekapcsoljuk és egységes láncnak fogjuk fel a termék kialakítást, a gyártást és értékesítést. • Az értékelemzés oldaláról az innovációs lánc a termék kialakítás komplex folyamatát jelenti.

  41. Az emberi tényezők figyelembevétele • Az értékelemzés kiterjedt irodalmában gyakran találkozunk milesi tanácsokkal, amelyek többek között a gátlás, a presztízs, az általánosításra való törekvés negatív hatásait próbálják kiszűrni. • A költségvizsgálatok előfeltétele, hogy felismerjük a költségeket és azokat a velük összefüggésben álló műszaki-gazdasági teljesítményhez kapcsoljuk. • Az értékelemzés, mint döntési folyamat információkra épül, • egyik fontos eszköze az alkotó gondolkodás minden lehetőségének kihasználása.

  42. A különleges eljárás olyan alkalmazható eljárás, amely • a szükséges funkciókat megbízhatóan, jelentősen kisebb költségekkel teljesítené, és • amely létezik, vagy létezhetne és • olyan valaki, aki a technológiában élen jár, kidolgozhatná, • ha az igényről tudomása lenne.

  43. Egy komplex módszer körvonalazása • A struktúra vizsgálatakor megkülönböztetünk makro-, mezo-, és mikroszintű struktúrákat, úgynevezett struktúrapiramist. • Az értékelemzés módszerének alkalmazása a mikroszintű strukturális döntéseknél lehetővé teszi, hogy összhangot biztosítsunk a strukturális résztörekvések között és egy dinamikusabb szemléletmódot hozzunk létre. • A termékszerkezet átalakítás egyik legfontosabb feladata, hogy a fogyasztói szükségleteknek megfelelő és versenyképes áron értékesíthető termékeket alakítson ki.

  44. Az értékelemzési javaslat kialakításánál tegyük fel a kérdést: „Kiadnám-e ezen módon a saját pénzemet?

  45. Összegezve, törekednünk kell az alábbiak megvalósítására: • értékelemzéses gyártmánytervezésre, • értékelemzéses technológiakialakításra, • értékelemzéses beruházás (létesítmény) tervezésre, • értékelemzéses tervezésre, • az értékelemzési javaslatok végrehajtásának ellenőrzésére, • értékvizsgálatok elvégzésére.

  46. A tőkeszerkezet hatása a cég kockázatára és piaci értékére

  47. Az egyik általánosan elterjedt megfogalmazás szerint egy befektetés kockázatán annak a statisztikai valószínűségét értjük, hogy a tényleges hozamok eltérnek a várt hozamtól. • Ha egy cég hitel nélkül dolgozik, akkor tulajdonosai (részvényesei) számára a kockázatot az üzleti kockázat jelenti. • A pénzügyi kockázat alapvetően az adóssághoz kapcsolódik.

  48. Az adósság-saját tőke arány és tőkeáttétel • A tőkeáttétel következtében tehát a bevétel változás minden egységére jutó jövedelem (nyereség) változásában egy felnagyított pozitív vagy negatív hatás érvényesül.

  49. Példa • Tételezzük fel, hogy valamelyik cégnél a folyó tevékenységgel kapcsolatos állandó (fix) költség 10 000.-, a változó költség pedig az árbevétel 40%-a. • A hosszú lejáratú tartozások évi kamatterhe 20 000.-, az elsőbbségi részvények után fizetendő osztalék 12 000.-, a nyereségadó mértéke 40% • A fenti adatok ismeretében azt fogjuk vizsgálni, hogyan alakulna a tulajdonosok (részvényesek) jövedelme abban az esetben, ha az eladási forgalom 100 ezer, illetve, ha 150 ezer lenne.

  50. + 50% • Árbevétel 100 000,- 150 000,- • Változó ktg. (40 %) 40 000,- 60 000,- • Állandó ktg. 10 000,- 10 000,- + 60 % Adó és kamat előtti jövedelem 50 000,- 80 000,- - Kamat 20 000,- 20 000,- Adózatlan jövedelem 30 000,- 60 000,- - Adó (40%) 12 000,- 24 000,- Adózott jövedelem 18 000,- 36 000,- - Elsőbbségi részvények osztaléka 12 000,- 12 000,- Törzsrészvényekre felhasználható jöv. 6 000,- 2 400,- Részvények száma 5 000,- 5 000,- Egy részvényre jutó jövedelem 1,2 4,8 + 300 %

More Related