Albert camus

1. (1913-1960) Albert camus

2. óra • Jegyzet az íróról • Egzisztencializmus • Közöny: önálló (olvasói) vélemények • óra • Szövegelemzés • Feladatok Az óra vázlata

3. Albert camus • Algírban született • Könnyen tanult, korán nagy műveltséget szerzett • A szegénység és a tüdőbaj miatt nem jutott el a diplomáig, de alapos jártasságot szerzett filozófiai tudományokból • Vonzotta a színház és a dráma (maga is játszott, rendezett)

4. munkássága • Novelláival jelentkezik az irodalomban a 30-as évek során • Camus hősei keresik a lét értelmét és saját azonosságukat. • Ezek a kibontakozó egzisztencialista filozófia fő problémái. • Közöny című regénye 1942-ben jelenik meg. • A II. v.h. idején Franciaországban az ellenállási mozgalom híve • Ez időben Jean-Paul Sartre, egzisztencialista filozófus barátja • Heves szakításuk idején az irodalmi közvélemény már az egzisztencializmus legnagyobb alakjainak tekinti őket

5. Simone de Beauvoir, aki Sartre élettársa, de Camus-nek is barátja, szemléletesen ábrázolja a két író egyéniségét „Mandarinok" című kulcsregényében

6. Camus legismertebb művei Filozófiai esszék: • Sziszüphosz mítosza (1942.) • A lázadó ember (1951.) Drámák: • Félreértés (1944.) • Caligula (1945.) Regények: • Közöny (1942.) • A pestis (1947.) • A bukás (1956.)

7. A Nobel-díjjal járó pénzből egy nagy teljesítményű autót vásárolt. Egyik száguldása alkalmával az országutakon neki rohant egy útszéli fának, és azonnal meghalt.

8. egzisztencializmus

9. egzisztencializmus

10. „Az egzisztencialista szemlélet szerint az ember kezdetben semmi, csak később válik azzá ami, és olyan lesz, amilyenné önmagát alakítja.” (Sartre)

11. Közöny (Az idegen)

12. Egzisztencialista és abszurd vonások Regényszerkezet Intertextualitás Szimbólumok hálózata A mű helye a világirodalmi alkotások között Elemzési szempontok A regényhez

13. „Az abszurd az ember és a világ közötti végtelen csend.” (Kun János Róbert) A társadalom kiveti magából Meursault-t. Az abszurd ember (szemlélődő)

14. A regény két része tükörképszerűen vetíthető egymásra: • I. a főhős cselekszik és „éli az életét” • II. a kihallgatáson és a tárgyaláson „újrabeszélik” a szereplők az első részben történteket, a főhős összefüggően kezd gondolkodni • Ismétlődések: cselekmény, motívumok, helyzetek stb. • Szó szerinti és tartalmi idézetek Pl. Meursault egy újságcikkettalál a cellájában, mely egy cseh férfi történetét meséli el, akit hazatérése után saját anyja ésnővére öl meg. Szövegszerkezet – belső intertextualitás

15. Az anya • A nő-szerető • Nap- Természet • halál • „Meursaultnemcsak a világeszméjévelállharcban, hanemegészen a jelekősirendjéigkiterjedsorsszerséggel — a Nappal — is, mert a nap ittminden: hőség, tunyaság, ünnep, szomorúság, hatalom, őrület,ok ésmegvilágosodás.” Roland BARTHES szimbólumok

16. „Több tucat példa található a Természet jelenlétére az abszurd ember működésében,irányításában, és ezek legtöbbször ennek közérzetét, elégedettségét befolyásolják, ami egybenazt is jelenti, hogy kedvét ezek határozzák meg” (Kun János Róbert)

17. Meursault bűne az, hogynemfogadja el egytársadalomjátékszabályait, vagyisnemszínészkedik, nemhazudik, • a börtönlelkészpróbáljaMeursault-t megbánásrakésztetni: ezzeligyekszik a szöveghelyreállítani a bűn-bűnhődés-büntetéshagyományoshármasságát, amiazonbansikertelenmarad, ésezzellényegébenértelmétveszti a tárgyalás • abüntetésfeloldozószerepekiszorul, ésezáltal a bűn is. Ebből következik, hogyelismertésmegbánt bűn nélkülmaga a tárgyalásés a büntetés is értelmétveszti bűn-bűnhődés-büntetés

18. Meursault és a pap jelenetéről: „M. kiáltása magyarázattal szolgál különösviselkedésére: a létezés abszurd, és az ítélet elkerülhetetlen, így hiábavaló reménységet adniannak, aki szembenéz saját halálával — nem szólva arról, hogy reménnyel táplálni egyhalálraítéltet borzalmasabb az ítélet kimondásánál is.” (Kun János Róbert) A gyilkosság az abszurd elleni lázadás