Personal Vote és Pártosság

1. Personal Vote és Pártosság Barcza Sára Farsang Zsuzsanna György Alexandra Nagy Kinga Salfer Balázs BCE – Összehasonlító Választói Magyatartás 2010-04-15

2. Tartalom • Pártidentifikációs modell és kritikái • Az olvasott cikk végkövetkeztetései • Personal voting fogalma és kritikái • Kutatásunk

3. Mi az a pártidentifikációs-modell? I. • Pszichológiai- vagy michigani-modell • Szociálpszichológián alapul • a választók a szavazást az önkifejezés eszközének tekintik • a szavazóknak pszichológiai céljaik vannak • a modell tudattalan szavazókat feltételez, vagyis kitérnek a politikai információk elől (Tóka) • a szavazók átveszik a pártok álláspontját • A szavazás: a tartós beállítódások pillanatnyi kifejeződése (Converse és társai, The American Voter) • Hasonlít a felekezeti hovatartozáshoz

4. Mi az a pártidentifikációs-modell? II. • Cél: az egyén affektív orientációjának megismerése egy adott csoporttárgy felé • Referenciacsoportokkal való azonosulás • Élethosszig tartó, nehezen változó, stabil kötődés, amely csak különleges körülmények hatására változik • A pártidentifikáció egy olyan észlelési teret alkot, amely segíti a szavazókat a tájékozódásban (Holmberg) • Magatartásra gyakorolt hatása: párt és jelöltválasztás és részvétel

5. Kritikák • Racionális választás • Fiorina: nem identitás, hanem a politikai és gazdasági eseményekre való reagálás • A Michigani-modell exogén változóként használja, Fiorina endogénként • Elméletileg stabil modell, nem változik csak a pártrendszer átszerveződése esetén  a gyakorlat mást mutatott • Tematikus szavazás, personal vote, gazdasági helyzet változása (Tóka)

6. Miért csökken a pártos szavazók száma? • Csökken a pártok közötti ideológiai távolság • A Michigani modell felülvizsgálata: • A pártosságot nem befolyásolja a politikai és gazdasági változás  • Kiegészült egy politikai gazdasági nézőponttal • Melyik hatása mekkora? A stabilitás ereje vagy a politikai-gazdasági változásoké a nagyobb? • A pártrendszer polarizációja növeli vagy csökkenti a pártosságot?

7. Holmberg következtetése: • „50 év kutatási eredményei, melyek az American Voter alapján kezelték a pártkötődéseket, bebizonyították, hogy a pártidentifikáció nagyon hasznos, de mégis nagymértékben tisztázatlan fogalom…”

8. Personal vote • Personal Vote: A pártidentifikációval ellentétben, a szavazó nem azért szavaz a jelöltre, mert bizonyos párt tagja, hanem személyes teljesítményei miatt • Ansolabeher, Cain, Fiorina és még sok más kutató foglalkozott ezzel a témával. • Az A.E.Á-ban a választókerületekben megnyilvánuló personal vote az egyik legreprezentatívabb

9. A personal vote mérése • Ansolabeher kutatása a 10 évente történő szavazókerület felosztásra alapul. • Hipotézis : az új és régi területeken különbözik a szavazatok aránya, a régiek újraszavazzák a jelöltet főleg az addigi teljesítményei alapján. • Az 1872-1988as periódust figyelik meg Connecticut, Massachusetts es New Jersey államokban, több mint 13000 választáson

10. A personal vote mérése • A szavazatok aránya a választókerületek új és régi területein meghatározza a personal vote létezését illetve nagyságát • Minden egyes választás esetén kontrol változókat használnak, a jelölt tulajdonságai és a kerületek közti variációk szabályozására. • A függő változó a Demokraták szavazati aránya a két pártos kongresszusi választáson. • Magyarázó változók : - dummy változó a választókerületben levő és nem lévő régiókról - a Democrata párt erőssége országszerte a bizonyos periódusban.

11. Normal vote • A fő kritika, ami ellen a personal vote mérést indították. • Az elnöki választások a leggyakoribb példa erre a típusú szavazásra, a párt erősségét mérvén a szavazati arányokkal.

12. Kritikák • Az eredmények érvénytelensége, ha a kerületfelosztás politikai stratégián alapszik. • Ha jelölt olyan programmal kampányol, amelyik az új kerületeknek kedvez • A jelölt ellenfelek erőssége az új területeken • Annak a valószínűsége, hogy a personal vote a pártosságon alapuljon • Az utóbbi periódusban a jelölt sikerének alig felét biztosítja a personal vote.

13. Eredmények, következtetések • A kutatás azt mutatta ki, hogy a personal vote a jelölt sikerének több mint felét jelentette a megfigyelt periódusokban. • Az utóbbi 120 évben a personal vote erőssége fokozatosan, de ugyanakkor jelentősen nőtt. • A pártosság a personal vote arányának csökkentője: minél nagyobb az első annál nagyobb az esély, hogy a második csökkenjen, de vannak esetek mikor az is nő • Az utóbbi periódusban a personal vote nem a választókerület újraosztásakor érvényesül, hanem az azután elkövetkezendő mandátumokban.

14. Kutatásunk • I. rövid távú vizsgálat • II. hosszú távú vizsgálat: Rövid távú vizsgálat + : • Éveken keresztül elvégezni a vizsgálatokat • Összekötni a vizsgálatokat egy idősoros elemzéssel – voltak-e jelentős változások?

15. Kutatási kérdés • A 2010-es választásokon az egyéni választókerületek első fordulójában láthattuk a pártidentifikációs modell érvényesülését. A kérdés, hogy érvényesülhet-e és ha igen, milyen körülmények között a personal voting?

16. Hipotézisek • Inkább a pártidentifikáció a meghatározó • Amennyiben az EVK jelölt helyi szinten erős ember, így az adott település polgárainál a personal vote magatartást mutatnak a kérdőív első körében azonban a tényleges választásnál már nem ez érvényesül.

17. Operacionalizálás • A szavazók számára fontos értékek: • Elvárások a megkérdezettet képviselő politikussal szemben: • Mennyire fontos Önnek, hogy az Ön lakhelyének EVK képviselője: • Helyibeli lakos legyen? • Korábban már bizonyította rátermettségét? • Egy bizonyos szakterület kiemelt képviselője legyen? • Az Önével megegyező gazdasági álláspontot képviseljen? • A parlamentben ne a párt által képviselt érdeket, hanem a helyi közösség érdekeit tartsa szem előtt? • A parlamenti felszólalásaiban a helyi lakosokat képviselje? • Minden parlamenti ülésen szólaljon fel a szavazókörzete érdekében? • A pártok programjai és megnyilatkozások: • A pártok által hivatalosan közzétett program, illetve a megkérdezést követő egy hónapban a pártok szakpolitikusainak megnyilatkozásai alapján a párt véleménye.

18. Operacionalizálás II. • A politikus teljesítménye: • Hányszor szólalt fel a parlamentben? • Tartalomelemzéssel hányszor említette a körzetének nevét, településeit? • Az adott települést érintő ügyben a párt álláspontja volt-e a meghatározóbb, vagy a körzet érdekei?

19. Módszertan I. • Nyitott kérdőív: • A szavazó számára fontos értékekre koncentrálva – tkp. Ki kell deríteni, hogy mely értékek mentén szavaz • Nem a pártokon, politikusokon van a hangsúly  ne legyen gondolatmankó • Zárt kérdőív: • Néhány nappal az 1. rész után • Az 1. részben kiderített értékek alapján vizsgáljuk a pártokat és programjaikat

20. Módszertan II. • 2.1. rész • Az egyes képviselőjelöltet támogató pártok egészségügyi, gazdasági stb. programjának bemutatása – anélkül, hogy utalnánk arra, hogy melyik párt álláspontja • 1-5 skála – egyetért-e a programmal? • 2.2. rész • A pártokról és politikusokról alkotott vélemény vizsgálata • 1-5 skála • 2.3. rész • Zárt kérdőív  lakóhelyre vonatkozó adatok

21. Mintavétel • Országos nemre, korra, lakhelyre, reprezentatív 1000 fős mintán végeznénk a kutatást így 2 körben, majd hosszú távon megismételve.

22. Összefoglalás • Várhatóan a megkérdezettek számára releváns értékek szerint inkább personal vote típusú szavazónak minősülnének, azonban a tényleges szavazásnál már pártidentifikáció érvényesül.

23. A nyitott kérdéseket óra után megválaszoljuk. Köszönjük a figyelmet!