A 2014 és 2020 közötti közvetlen és vidékfejlesztési támogatások várható alakulása hazánkban

1. A 2014 és 2020 közötti közvetlen és vidékfejlesztési támogatások várható alakulása hazánkban A 2013 utáni Közös Agrárpolitika - tájékoztatási célú összeállítás a rendelkezésre álló források (AK, AKI, EU) kivonata alapján

2. DG Agri: Lényegesen nem csökken a szektor támogatottsága • Érvek: • az agrártermelés az élelmiszerek előállítása mellett számos környezetvédelmi szolgáltatást is nyújt • hozzájárul a globális klímaváltozás elleni harchoz, • segít megőrizni a vidéki területek ökológiai változatosságát, az élhető, tiszta környezet fenntartását. • Hangsúly: „zöldítés” (angolul: „greening”), további ökológiai teljesítmények igénye • 2013 második felére várható a végleges struktúra, indulás?

3. A bizottsági javaslat 10 kiemelt prioritása 1-3 • A jövedelemtámogatások igazságosabb és hatékonyabb elosztása • Aktív termelők fogalma (közvetlen tám 5%>= nem mg.-i árbevétel, 5000euró felett; vagy elvégzi földjén az alaptevékenységeket) • Capping • Regionális eltérések • A támogatási rendszer egyszerűbbé és átláthatóbbá tétele • Kölcsönös megfeleltetés (18-ról 13-ra), HMKÁ (16-ről 8-ra) egyszerűsítése, bár vízgazdálkodás és növényvédőszer fenntartható használat irányelvek bekerülnek • Kistermelői előírások • Az alaptámogatások „zöldítése” • Közvetlen kifizetések 30 %-át kössék a természeti erőforrások megóvását szolgáló tevékenységekhez; pl. növénytermesztés diverzifikálása, állandó legelőterületek fenntartása, ökológiai tartalékok megóvása

4. 4-7 • Reagálóképes piaci válságkezelés és biztonsági háló • Új biztosítási konstrukciók és kockázati alapok létrehozását • A termelők alkupozíciójának javítása az élelmiszerláncban • Ágazati szakmaközi szervezetek támogatása • Termelők és a fogyasztók közti rövid (kevesebb közvetítőt tartalmazó) értékesítési csatornák kialakítása • A fiatal gazdák integrációja • A mezőgazdaság tudás alapú fejlesztése • Megkétszerezi az agrárkutatás és innováció költségvetését • Erősebben támogatja termelőknek nyújtott tanácsadást

5. 8-10 • A vidéki munkahelyteremtés és a helyi vállalkozások serkentése • LEADER megerősítése • Kedvezőtlen adottságú térségek (KAT) fokozott támogatása • Kiegészíti a P2-t, max P1 5%-a, M.o-n nem tervezik, többi rovására menne. • Agrár-környezetvédelem ösztönzése • éghajlatváltozás elleni küzdelem • ökoszisztémák védelme • erőforrások hatékonyabb felhasználása

6. ÚJ KAP struktúra • Pillér fő összegek hasonlók • Közvetlen kifizetések – nem lesz flatrate, de mivel Magyarország nem éri el az EU-27 átlagát, de meghaladja annak 90 %-át, így nominál értéken alig változik a támogatás (reálértéken igen) • Közvetlen kifizetések 30%-át az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös kötelező intézkedésekre kell szánni • A vidékfejlesztést más uniós alapokkal együtt közös stratégiai keretbe kell foglalni

7. 70 EU-10 EU-12 EU-15 EU-25 EU-27 60 50 40 30 milliárd € 20 10 0 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2017 2018 2019 2020 1992 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 export visszatérítés egyéb piaci intézkedések termeléshez kötött támogatás termeléshez nem kötött támogatás piaci intézkedések közvetlen kifizetések vidékfejlesztés forrás: AKI / DG Agri, 2011

8. forrás: AKI / DG Agri, 2011

9. KÖZVETLEN KIFIZETÉSEK (1. PILLÉR) • Kötelező támogatások • Önkéntes támogatások • Kistermelők leegyszerűsített rendszere • Fő feltételek: • Aktív gazdálkodónak minősülő igénylők • Kölcsönös megfeleltetés előírásainak teljesítése (a kistermelői kört leszámítva) • Max 100 euró, 1ha / igénylő (egyszerűsítés része) • A mezőgazdasági tanácsadói rendszert az EU elérhetővé teszi minden termelő számára. • 10 % átcsoportosító a 2. pillérbe

10. VAGY A közvetlen kifizetések új rendszere (AKI ábra) támogatások progresszív csökkentése és maximalizálása természeti korlátokra vonatkozó támogatás (max. 5%) termeléshez kötött támogatás (max. 5-10%) • meghatározott ágazatokra • de nem vezethet termelésnöveléshez • a természeti korlátokkal rendelkező területek számára kisgazdaságok támogatási rendszere (max.10%) fiatal gazdák támogatása (max. 2%) • a kérelmek és az ellenőrzések egyszerűsítése • az átalányösszegű kifizetés (500-1000 euró) • belépés csak egyszer, 2014-ben • a belépésről a gazdálkodó dönt • 40 évnél fiatalabb gazdálkodók • a tevékenység első 5 évében, de maximum 25 hektárra • egy hektárra jutó átlagtámogatás 25%-a kölcsönös megfeleltetés „zöld komponens” (30%) • szántóföldi növénytermesztés diverzifikálása • állandó legelőterületek megőrzése • 7%-os ökológiai célterület kialakítása (EFA) alaptámogatás (?%) • átalánytámogatás hektáronként • új jogosultságok 2014-ben • aktív termelő meghatározása, jogosultsági kritériumok

11. Közvetlen támogatási arányok alaptámogatási jogosultság összege: kb. 143 EUR/hektár forrás: AKI APKO, 2012

12. Kötelező • Alaptámogatás (kb. 143 euró/ha): • termeléstől függetlenített , terület alapú, új jogosultságok aktiválása, 2011-es földhasználati bázis • P1 40-70% • Lehetséges, hogy marad a SAPS • ???

13. Kötelező / Zöld támogatás • Megemelt ökológiai-fenntarthatósági követelmények • növénytermesztés diverzifikációja: 3 ha felett évben legalább 3 különböző növényt kell vetni, növényenként a terület minimum 5, maximum 70 %-án – AKI: 35 ezer gazdálkodónak okoz problémát, javasolja 10 hektárra emelni az alsó határt, 10 és 50 hektár között csak 2 növény • állandó legelőterület megőrzése – AKI: nem okoz problémát • ökológiai célterület (EFA), alaptámogatásra jogosult terület legalább 7 %-át (minusz állandó gyepterület) ökológiai célokra kell hasznosítani (pl. tájvédelem, teraszok, védőzónák létesítése, erdősítés, területpihentetés). – AKI: jövedelemcsökkenés a gazdálkodók 90 százalékánál, javasolja kötelező 7% helyett a már meglévő EFA területek megtartását. (bio-) • gazdálkodást folytatók automatikusan jogosultak lesznek erre a kiegészítő támogatásra (NATURA nem) • P1 30%, kb. 80 euró/ha

14. A KIFIZETÉSEK FELSŐ HATÁRÁNAK BEVEZETÉSE (CAPPING) • 2014-től sávosan korlátozni kívánja az egy gazdaságnak kifizethető közvetlen támogatások éves összegét • A támogatás elvonás számítása • + összes közvetlen támogatás • - zöld komponens összege levonva • - bérek és azok adó-, járulék terhei levonva • = az ezután megmaradó összeget érinti a támogatás elvonás • Elvonás mértéke • 150 ezer és 200 ezer euró között 20% • 200 ezer és 250 ezer euró között 40% • 250 ezer és 300 ezer euró között 70% • 300 ezer euró felett 100% • AKI számításai szerint összesen maximum 209 gazdaságot érintene, 11,7 millió euró értékben

15. Kötelező / Fiatal gazdálkodók kiegészítő támogatása • Közvetlen támogatások max. 2 %-a, max. a támogatási jogosultságok hektárra vetített nemzeti átlagának 25 %-a lehet • AKI számításai szerint hazánkban • 65 euró/hektár lesz a támogatás, de maximum 25 hektárig és csak a tevékenység első 5 évében (hazánk a hektár-korlátozás eltörlésében érdekelt) • Potenciális igénylők száma 9 500 fő (15 800 kedvezményezett 40 év alatti) • Potenciális igénylők 24 százaléka több mint 25 hektárt művel meg, a 25 hektáros korlát miatt csak 135 ezer hektár támogatható (235 ezer hektár helyett) • Az I. pilléres forrásnak mindössze 0,7 százaléka (9 millió €) A kötelezőt a választható intézkedések növelhetik, max 260 euró/ha/év-re.

16. ÖNKÉNTES • Termeléshez kapcsolt támogatások P1 5-10 %, TOP-UP helyett • KAT, P1 5 %

17. A TERMELÉSHEZ KAPCSOLT TÁMOGATÁSOK • P1 max. 10% (130 millió €) • meghatározott ágazatokban, pl. a tejtermelés, kecske-, juh- és hízómarhatartás, a durumbúza-, rizs-, fehérjenövény-, zöldség- és gyümölcstermelés (sertés, baromfi, dohány nem) • kérődző ágaztok támogatása: kb. 110 millió euró • termeléshez kapcsolt támogatásokkal a termelés szinten tartását lehet szubvencionálni, döntő, hogy 2014. január 1-jén mekkora állománnyal rendelkezik majd egy-egy üzem

18. A KISGAZDASÁGOK EGYSZERŰSÍTETT (átalány)TÁMOGATÁSI PROGRAMJA • AKI számításai szerint: • 1000 euró/gazdaság összeg hazánkban (max.) • Várhatóan 70 ezer gazdálkodó választhatja az SFS-t • összesen 70 millió euró, ami p1 5,3%-a, a jogosult földterület 3%-a • 33 millió euróval több, mintha a normál rendszerben igényelnének • Kulcsfontosságú a megfelelő tájékoztatás: • csak egyszeri bejelentkezési lehetőség 2014. október 15-én (kilépni bármikor lehet), jogosultsági kritérium a 2011. évi SAPS • támogatási jogosultság nem átruházható, csak örökölhető

19. PIACI ZAVAROK ELLENI BEAVATKOZÁSI ESZKÖZÖK • A mostani rendszerhez képest alapvető változás, hogy • a piacszabályozási intézkedések (az intervenciós felvásárlás, a magántárolás támogatása és az export-visszatérítés) kikerülnek az első pillérből, • finanszírozásuk 2014-től a KAP-forrásokon kívüli Mezőgazdasági Válságtartalékból történik, amelyben évente 500-600 millió euró közötti összeg áll majd rendelkezésre.

20. II. PILLÉR: VIDÉKFEJLESZTÉS • Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és a KAP-on kívüli többi EU-s pénzügyi alap (a regionális fejlesztési, a szociális, a kohéziós és a halászati) Közös Stratégiai Keret (CSF) alatt egységes rendszerben, integrált szakpolitikai eszközként fogja kezelni a különböző vidékfejlesztést érintő forrásokat és programokat. • A vidékfejlesztési programok finanszírozásában megjelenhetnek egyéb alapok forrásai is. • Tengelyek megszűnnek, alap célok maradnak, keret 10%? csökkenhet • a Bizottság Partnerségi Szerződést köt a tagállamokkal a VF célok finanszírozására. • temakus célkitűzések, • beavatkozási prioritások => az egyes operatív programoknak szorosan illeszkedniük kell

21. Lehetővé válik, hogy a tagállamok maguk határozzák meg: • a támogathatóság feltételeként szabott küszöbértékeket, kedvezményezetti kategóriákat, • a mezőgazdasági kisüzemnek minősülő üzemeket, • alsó és felső küszöbértékeket a fiatal gazdák és a mezőgazdasági kisüzemek támogatására • vidéki térség fogalmát nemzeti irányító hatóság szinten • Magyarország számára • a gazdálkodói igényekhez jobban illeszkedő, • kibővített intézkedési lehetőségeket, • egyszerűbb megvalósítást kínálnak,

22. A VIDÉKFEJLESZTÉS 6 EU-S PRIORITÁSA • Az „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés” stratégiájával való összhang megteremtése érdekében: • a tudástranszfer és az innováció elősegítése a mező- és erdőgazdaságban; • a mezőgazdaság versenyképességének és a gazdaságok életképességének erősítése; • az élelmiszerlánc-szerveződések előmozdítása és kockázatkezelés a mezőgazdaságban; • a mező- és erdőgazdaságtól függő ökoszisztémák megőrzése és erősítése; • az erőforrások hatékony felhasználásának előmozdítása, az élelmiszer-gazdaság szénkibocsátásának és –felhasználásának csökkentése; • a társadalmi kirekesztés és a szegénység visszaszorítása, a vidék gazdasági fejlődésének előmozdítása.

23. A kevésbé fejlett régiók a jövőben is magasabb társfinanszírozási rátával rendelkeznek

24. Hangsúlyok • Az EMVA-források legalább 25%-a • Az éghajlatváltozás mérséklésére • Földgazdálkodásra • agrár-környezetvédelmi, éghajlathoz, ökológiai termeléshez, hátrányokkal rendelkező területekhez kapcsolódó intézkedések keretében • Kiemelt terület az innováció, intenzitása egységesen 100%. • P1 Capping-ből erre kell elkülöníteni. 

25. Főbb változások a VF pillérben • a.) Kiigazítások, egyszerűsítések, ésszerűsítések. • kötelezettségvállalási időszak - állatjóléti intézkedésnél egyéves időtartamra rövidült, az agrárkörnyezetvédelmi és az ökogazdálkodással kapcsolatos intézkedés esetén 5–7 év kötelezettségvállalás után lehetőség van az éves meghosszabbításra. • Hatékonyabb forrás felhasználási célból a jövőben kizárólag a kkv-nak minősülő termelői csoportok juthatnak támogatáshoz. • Mezőgazdasági kistermelők akkor részesülhetnek a mezőgazdasági üzemek és a vállalkozások fejlesztése intézkedés alá tartozó éves kifizetésben, ha csatlakoznak a (DP/2012/EU rendelet V. címe által) létrehozott mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszerhez.

26. b.) Intézkedések összevonása az egyszerűsítés, valamint a nagyobb hozzáadott értéket képviselő integrált projektek kidolgozása és megvalósítása érdekében • egyetlen intézkedés hatálya alá tartoznak • tárgyi beruházások, • az erdészeti beruházásokhoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó támogatások, • a tanácsadási szolgáltatások az üzemvezetési és helyettesítési szolgáltatásokkal • kibővült a tanácsadás tartalma, például kiterjedhet az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással, a biológiai sokféleséggel, a víz- és talajvédelemmel, az állat- és növénybetegségekkel, de akár az innovációval kapcsolatos tanácsadásra is.

27. c.) Intézkedések megerősítése, kiterjesztése horizontális intézkedés formájában. • Kísérleti projektek, regionális és határokon átnyúló együttműködések • Innováció • d.) Új intézkedések kialakítása • ökológiai termelés támogatása (AKG-tól független), akik 834/2007/EK tanácsi rendelet szerint áttérnek, átállás és működés is támogatható • „jelentős természeti hátrányokkal rendelkező terület”. Ha a terület min. 66%-a megfelel nyolc biofizikai kritérium legalább egyikének. Feltételek teljesülését települési szinten kell biztosítani.  • mezőgazdasági kockázatkezelési, jövedelemstabilizáló támogatások, 65%

28. Kiemelt területek • Agrár-környezetgazdálkodásra és az éghajlatváltozás elleni küzdelemre VF forrásaik 25 %-át kell elkülöníteni. • Az AKG-n belül csak olyan önkéntes intézkedések támogathatók, amelyek túlteljesítik a zöld komponens és a kölcsönös megfeleltetés kötelező vállalásait • Ide tartoznak a biogazdálkodáshoz, a NATURA 2000, víz keretirányelvhez kapcsolódó, a környezetvédelmi többletkiadások kompenzálását célzó kifizetések is.

29. KAT • a használt mezőgazdasági terület legalább 66 %-a rossz vízelvezető képességű, túl hűvös vagy túl száraz, illetve túl nedves legyen, • a földeket sekély gyökérzóna, sós vagy savas talaj, vagy minimum 15 %-os lejtés jellemezze. • szubvencionálása 2014-2017 közzöt fokozatosan megszűnik.

30. AGRÁR KUTATÁS ÉS INNOVÁCIÓ - TUDÁSTRANSZFER • A Bizottság szeretne a jelenleginél nagyobb lendületet adni , az Európai Innovációs Partnerségen (EIP) keresztül, főként • Termelékenységre • Fenntarthatóságra • Kutatási eredmények gyakorlati alkalmazására • Az erre fordítható VF források a javaslat szerint kiegészülnének az P1 capping miatt felszabaduló összegekkel.

31. További kiemelt VH intézkedések • termelői csoportok létrehozása; • helyi értékesítés, helyi termékek promóciója; • közvetlen élelmiszer-értékesítési csatornák kiépítése; • agrártermékek és élelmiszerek minőségbiztosítása; • tanácsadási szolgáltatások: a gazdálkodás és a farmmenedzsment fejlesztését, megkönnyítését célzó információnyújtás; • az alapszolgáltatások fejlesztése és falufelújítás a vidéki térségekben; • LEADER (helyi akciócsoportok működése, támogatása, helyi vidékfejlesztési stratégiák és támogatásuk).

32. AGRÁR KOCKÁZATKEZELÉS • 1) biztosítás a növénytermesztés és állattartás káreseményeire; • 2) kölcsönös biztosítási alapok az állat- vagy növénybetegségek, környezeti balesetek nyomán jelentkező veszteségek fedezésére; • 3) jövedelemstabilizáló támogatás, ha a gazda jövedelme több mint 30 %-kal csökken előző 5 év valamely hároméves periódusának átlagához képest.