A leszakadó periféria: Trópusi-Afrika

1. A leszakadó periféria: Trópusi-Afrika dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@caesar.elte.hu Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék

2. Trópusi Afrika fogalma Trópusi-Afrika egyéb elnevezései Fekete-Afrika: szinonim fogalom (de sértő) Szubszaharai Afrika (Subsaharan Africa) Egyenlítői Afrika: kisebb (Dél-Afrika nélkül) Jellemzői Szahara elválasztó szerepe Negrid lakosság többsége Inkább keresztény (nem mindenhol) Északi határa vitatott: Mauritániától (Ny) Szudánig (K) 17 mó km2 (V11%) 760 mó fő (V11%) Részei: K-, D-, Köz- és Ny-Afrika 2 2 2

3. Trópusi Afrika: ma is a legnagyobb fokú elmaradottság Legalacsonyabb GDP/fő: Trópusi-Afr és D-Ázsia De: D-Ázs: komoly fejlődés Trópusi-Afr: változatlan árakon csökkenő GDP (nem tart lépést term szaporodással)  egyre hátrányosabb világgazd-i periférián belül XX. sz. vége: Trópusi-Afr = világ GDP 1,3%-a (ebből D-afr Közt: 0,5%) Demográfiai robbanás: ma 760 mió fő  élelmiszer/fő csökken, túlzott legeltetés  elsivatagosodás Mezőgazdaság túlsúlya (fogl: 2/3) Egy-két exporttermék (ásványi nyersanyag vagy mezőg-i termék)  függőség a világpiaci ártól Országok közötti belső fejlettségi különbségek Természeti erőforrások (jól értékesíthető bányakincs) egyenlőtlen eloszlása Belső területek: elzártság Túlnépesedés Belpolitika: békés v. konfliktusok 3 3 3

4. Sajátos, elsősorban Trópusi-Afrikára jellemző térségspecifikus okok

5. 1. Természeti viszonyok „túlzott bőkezűsége” Trópusi környezet bőkezűsége  nem kedvezett a társ-gazd, termelőerők fejlődésnek Nem volt szükség ruházkodásra Tartós hajlékra Termények raktározására I. évezred: vasszerszámok lassú terjedése 5 5 5

6. 2. Külső kapcsolatok hiánya Fekete bőrű (negrid népek): sokáig elszigetelve a külvilágtól Felfedezés XV–XVI. sz.: partvidék XIX. sz. vége: belső területek Sokáig tartó elszigeteltség okai: Szahara (max. néhány karavánút) Tagolatlan tengerpart (partok mögött magas peremküszöbök) Esőerdők, folyókon vízesések, zuhatagok Forró, párás égh., trópusi betegségek Afrikai népek egymástól is elszigetelődtek  több mint ezer nyelv 6 6 6

7. 3. Erős, szervezett államalakulatok hiánya Eke helyett kapa, szúróbot Cecelégyfertőzés  fejlett nagyállattenyésztés (szarvasmarha) csak szűk területen  eke helyett kapa, szúróbot Csak nemzetiségi, törzsi kötelékek Hagyományos kapás égető-vándorló gazdálkodás  csekély terméktöbblet  nincs föld magántulajdonán alapuló osztálytársadalom Eu-nál alacsonyabb társ-gazd fejlettségi szint gyarmatosítás előtt is 7 7 7

8. 4. Gyarmatosítók túlzott pusztításai XIX. sz. elejéig: eu-i uralom főleg partvidéki erődökben Eleinte (portugál) felfedezőutazók Első eu-i erődök célja: Indiába vezető hajóút biztosítása Később rabszolga-kereskedők, gyarmatosítók XVI–XIX. sz.: rabszolga Am-ba  több tíz milliós emberveszteség  hatalmas területek elnéptelenedése XIX. sz.: Gyarmati háborúk  termelőerők pusztulása 8 8 8

9. 4. Gyarmatosítók pusztításai XIX. sz. vége: egész kontinens felosztása (főleg brit és francia) Nyersanyag-lelőhelyek, potenciális piacok, világhatalmi pozíció erősítése Eleinte: fejadó, nyers erőszak  később: bányászat, ültetvényes mezőgazdaság Világgazdaság: Trópusi Afrika függő helyzete 1950-es, 1960-as évek: gyarmati rendszer felbomlása, de még rosszabb helyzet 9 9 9

10. 5. Ésszerűtlen államhatárok 1950-es, 1960-as évek: gyarmati rendszer gyors felbomlása (53 állam), de még rosszabb helyzet Függetlenség illúziói helyett realitás: Függőség Sorozatos gazdaságpolitikai hibák (szocialista kísérletek néhány országban) Mesterséges határok  vallási, nyelvi és törzsi viszályok Fegyveres konfliktusok Gazdasági elnyomorodás Háborús menekültek 10 10 10

11. Nem jut a termelés bővítésére Bevétel: alacsony nemzeti jöv Kiadás: nem a termelés bővítésére költenek, helyette: Elemi szükségletekre, közvetlen fogyasztásra (élelmiszer, ruházkodás) fordítják (kiv.: társ uralkodó gazdag rétegek – pazarló fogyasztási szokások) Társadalmi feszültségek  erős hadsereg, fegyverkezés Állami adósságok törlesztése Alapvető infrastruktúra megteremtése Demográfiai robbanás beruházásai (házak, iskolák, kórházak) Ha marad is a termelés bővítésére: Elmaradott környezet (szakértelem, infrastruktúra)  új beruházások terméketlenek (növekvő szakadék a fejlett világtól) 11 11 11

12. Alulurbanizált kultúrrégió Legnépesebb ország: Nigéria Városlakók aránya kicsi (<40%) Óriási falu–város különbség Nagyvárosok főleg tengerparton Legnépesebb város: Lagos (Nigéria): WR11 (~10,4 mó) Kinshasa (Kongó): WR15 (9,4) 12 12 12