1 / 12

A leszakadó periféria: Trópusi-Afrika

A leszakadó periféria: Trópusi-Afrika. dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney @ caesar.elte.hu. Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék. Trópusi Afrika fogalma. Trópusi-Afrika egyéb elnevezései

landen
Download Presentation

A leszakadó periféria: Trópusi-Afrika

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A leszakadó periféria: Trópusi-Afrika dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@caesar.elte.hu Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék

  2. Trópusi Afrika fogalma Trópusi-Afrika egyéb elnevezései Fekete-Afrika: szinonim fogalom (de sértő) Szubszaharai Afrika (Subsaharan Africa) Egyenlítői Afrika: kisebb (Dél-Afrika nélkül) Jellemzői Szahara elválasztó szerepe Negrid lakosság többsége Inkább keresztény (nem mindenhol) Északi határa vitatott: Mauritániától (Ny) Szudánig (K) 17 mó km2 (V11%) 760 mó fő (V11%) Részei: K-, D-, Köz- és Ny-Afrika 2 2 2

  3. Trópusi Afrika: ma is a legnagyobb fokú elmaradottság Legalacsonyabb GDP/fő: Trópusi-Afr és D-Ázsia De: D-Ázs: komoly fejlődés Trópusi-Afr: változatlan árakon csökkenő GDP (nem tart lépést term szaporodással)  egyre hátrányosabb világgazd-i periférián belül XX. sz. vége: Trópusi-Afr = világ GDP 1,3%-a (ebből D-afr Közt: 0,5%) Demográfiai robbanás: ma 760 mió fő  élelmiszer/fő csökken, túlzott legeltetés  elsivatagosodás Mezőgazdaság túlsúlya (fogl: 2/3) Egy-két exporttermék (ásványi nyersanyag vagy mezőg-i termék)  függőség a világpiaci ártól Országok közötti belső fejlettségi különbségek Természeti erőforrások (jól értékesíthető bányakincs) egyenlőtlen eloszlása Belső területek: elzártság Túlnépesedés Belpolitika: békés v. konfliktusok 3 3 3

  4. Sajátos, elsősorban Trópusi-Afrikára jellemző térségspecifikus okok

  5. 1. Természeti viszonyok „túlzott bőkezűsége” Trópusi környezet bőkezűsége  nem kedvezett a társ-gazd, termelőerők fejlődésnek Nem volt szükség ruházkodásra Tartós hajlékra Termények raktározására I. évezred: vasszerszámok lassú terjedése 5 5 5

  6. 2. Külső kapcsolatok hiánya Fekete bőrű (negrid népek): sokáig elszigetelve a külvilágtól Felfedezés XV–XVI. sz.: partvidék XIX. sz. vége: belső területek Sokáig tartó elszigeteltség okai: Szahara (max. néhány karavánút) Tagolatlan tengerpart (partok mögött magas peremküszöbök) Esőerdők, folyókon vízesések, zuhatagok Forró, párás égh., trópusi betegségek Afrikai népek egymástól is elszigetelődtek  több mint ezer nyelv 6 6 6

  7. 3. Erős, szervezett államalakulatok hiánya Eke helyett kapa, szúróbot Cecelégyfertőzés  fejlett nagyállattenyésztés (szarvasmarha) csak szűk területen  eke helyett kapa, szúróbot Csak nemzetiségi, törzsi kötelékek Hagyományos kapás égető-vándorló gazdálkodás  csekély terméktöbblet  nincs föld magántulajdonán alapuló osztálytársadalom Eu-nál alacsonyabb társ-gazd fejlettségi szint gyarmatosítás előtt is 7 7 7

  8. 4. Gyarmatosítók túlzott pusztításai XIX. sz. elejéig: eu-i uralom főleg partvidéki erődökben Eleinte (portugál) felfedezőutazók Első eu-i erődök célja: Indiába vezető hajóút biztosítása Később rabszolga-kereskedők, gyarmatosítók XVI–XIX. sz.: rabszolga Am-ba  több tíz milliós emberveszteség  hatalmas területek elnéptelenedése XIX. sz.: Gyarmati háborúk  termelőerők pusztulása 8 8 8

  9. 4. Gyarmatosítók pusztításai XIX. sz. vége: egész kontinens felosztása (főleg brit és francia) Nyersanyag-lelőhelyek, potenciális piacok, világhatalmi pozíció erősítése Eleinte: fejadó, nyers erőszak  később: bányászat, ültetvényes mezőgazdaság Világgazdaság: Trópusi Afrika függő helyzete 1950-es, 1960-as évek: gyarmati rendszer felbomlása, de még rosszabb helyzet 9 9 9

  10. 5. Ésszerűtlen államhatárok 1950-es, 1960-as évek: gyarmati rendszer gyors felbomlása (53 állam), de még rosszabb helyzet Függetlenség illúziói helyett realitás: Függőség Sorozatos gazdaságpolitikai hibák (szocialista kísérletek néhány országban) Mesterséges határok  vallási, nyelvi és törzsi viszályok Fegyveres konfliktusok Gazdasági elnyomorodás Háborús menekültek 10 10 10

  11. Nem jut a termelés bővítésére Bevétel: alacsony nemzeti jöv Kiadás: nem a termelés bővítésére költenek, helyette: Elemi szükségletekre, közvetlen fogyasztásra (élelmiszer, ruházkodás) fordítják (kiv.: társ uralkodó gazdag rétegek – pazarló fogyasztási szokások) Társadalmi feszültségek  erős hadsereg, fegyverkezés Állami adósságok törlesztése Alapvető infrastruktúra megteremtése Demográfiai robbanás beruházásai (házak, iskolák, kórházak) Ha marad is a termelés bővítésére: Elmaradott környezet (szakértelem, infrastruktúra)  új beruházások terméketlenek (növekvő szakadék a fejlett világtól) 11 11 11

  12. Alulurbanizált kultúrrégió Legnépesebb ország: Nigéria Városlakók aránya kicsi (<40%) Óriási falu–város különbség Nagyvárosok főleg tengerparton Legnépesebb város: Lagos (Nigéria): WR11 (~10,4 mó) Kinshasa (Kongó): WR15 (9,4) 12 12 12

More Related