A korrupció ma Magyarországon

1. A korrupció fogalma és területei dr. Burai Petra A korrupció ma Magyarországon

2. Forrás: www.k-monitor.hu Botrányok és pénzek I.

3. Forrás: www.k-monitor.hu Botrányok és pénzek II.

4. Forrás: www.k-monitor.hu Botrányok és pénzek III.

6. Társadalmi és politikai okok A fejlődés egyik legfőbb gátja. Eltorzítja a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést, feszültségeket gerjeszt a társadalmi struktúrában. Aláássa a törvényi szabályozást, a szervezett bűnözés termékeny táptalajává válik. Gyengíti a közintézmények iránti bizalmat, kockára teszi a demokrácia alapelveit. Általános demoralizáló hatást fejt ki a társadalom egészére. A korrupció elleni fellépés okai

7. Gazdasági és üzleti okok Az árak emelkedéséhez, a személyes javak és állami erőforrások elpazarlásához vezet. Megingatja a befektetők bizalmát, és hosszútávon azt eredményezi, hogy azok befektetéseiket külföldre viszik. Átláthatatlanná teszi a (gazdasági) folyamatokat, és versenytorzító hatása van. A korrupció elleni fellépés okai

8. Mi a korrupció?

9. „Corruptio”: megromlás, romlottság, fonákság, megvesztegetés. Nehezen definiálható, bonyolult, összetett társadalmi jelenség. Kultúráról-kultúrára, korszakról-korszakra változik, így a fogalom is folyamatosan módosul. A korrupció fogalma

10. A vesztegetés az Árpád-házi királyok idejétől büntetett hivatali bűncselekmény. Közélet tisztasága elleni bűncselekmények: hivatali visszaélés (225.§), vesztegetés (250.§) és a befolyással üzérkedés (256.§) törvényi tényállásai (Btk. XV. fejezet, IV, VII-VIII. cím). Közélet fogalma nem tisztázott, de védendő önálló jogi érték. Jogelméleti vita: a korrupció alatt a gyakorlatban értett magatartások (pl. önkényeskedés, nepotizmus) nem kis hányada büntetőjogi szempontból nem kategorizálható egyértelmű módon. Nem a „közélet tisztasága elleni", hanem más természetű bűncselekménynek minősül, a Btk. is másutt veszi ezeket számba (pl. sikkasztás, csalás). A korrupció jogi fogalma

11. Passzív korrupció: szándékos cselekedet, amikor a tisztviselő saját maga vagy harmadik személy részére közvetlenül vagy közvetítő útján előnyt kér vagy kap, hogy hivatali kötelességeit megszegve járjon el, vagy tartózkodjon kötelességeinek teljesítésétől. Aktív korrupció: előnyt ígér vagy biztosít. A passzív és az aktív korrupció

12. „Közrossz”. Hankiss Elemér – Társadalmi csapdák: „A javak társadalmi elosztásának torzulása” – „a javak társadalmilag rögzített elosztás-rendjét egy, az elosztásért felelős személy valaki javára megsérti, s ezért a kedvezményezettől valamilyen ellenszolgáltatást kap vagy legalábbis vár cserébe.” (~Transparency International: közhatalommal való visszaélés magáncélok érdekében. ~ INTOSAI: hatalommal való visszaélés személyes haszonszerzés érdekében.) Jogon túli jelentésének síkjai: nepotizmus, érdekkijárás, szürkegazdaság, paraszolvencia, rossz privatizációs gyakorlatok, a kapcsolati tőke. A korrupció szociológiai fogalma

13. „Kereslet-kínálat-csere”: a közhivatalnok a tisztségét olyan üzletnek tekinti, amelyben haszon-maximalizálásra törekszik – a haszon a piaci viszonyoktól, illetve a saját ügyességétől függ. A közhivatalnokok a korlátozottan rendelkezésre álló közösségi források elosztása feletti befolyásukat egyéni érdekeik miatt pénzre vagy más személyes előnyre cserélik. „Megbízó-ügynök-harmadik fél”: a harmadik fél nyeresége vagy vesztesége az ügynökön múlik. Az ügynök akkor válik korrupttá, ha a megbízója érdekeit – kötelessége megszegésével – feláldozza saját előnyéért. A korrupció közgazdaságtani fogalma

14. Politikai/hivatali és piaci/gazdasági korrupció (tevékenységben résztvevők minősége, helyzete, jogállása alapján). Kis-, rutin- vagy súlyos korrupció (elterjedtség, szint alapján). Kríziskorrupció: sok fenntartó kereskedik különleges tételekkel – pl. egy politikai rendszer válságakor, amikor a közjavak és a közösségi döntések válik áruvá (Magyarország a rendszerváltás után). Szürke és fehér korrupció: a társadalom részben vagy egészben tolerálja a jog által korruptnak minősített tevékenységet. „Greasing the wheel” – „a kerekek megolajozása”: a korrupció segíti a társadalmi fejlődést és a gazdasági növekedést. A korrupció típusai és egyéb elméletek

15. Az államháztartás körébe tartozó szerv nevében és megbízásából eljáró személy hivatali kötelességszegése, amelyet valamely saját illegitim előny érdekében követ el úgy (azért), hogy azzal egy, a szerven kívüli szervezet vagy személy számára kedvezményt, illetve előnyt biztosítson. Korrupció-fogalom – belső használatra

16. Párt- és kampányfinanszírozás (politikai korrupció) Közbeszerzések Uniós források felhasználása Hatósági engedélyezés Igazságszolgáltatás A korrupció elleni fellépés kiemelt területei

17. Információszabadság Honvédelem és biztonságpolitika Oktatáspolitika Szegénységpolitika Fejlesztéspolitika Környezetvédelem Emberi jogok, humanitárius segélyezés A korrupcióval összefüggő kérdések

18. A korrupció elkövetői

19. Korrupciógyanús esetek a magyar médiában 2001-2007 között (On-line hírforrások tartalomelemzése) – A BCE Korrupciókutató-központ kutatási jelentése http://www.crc.uni-corvinus.hu/download/korrupcio_2009_mediaelemzes_2001_07_090310.pdf Kik korruptak?

20. Korrupciógyanús esetek a magyar médiában 2001-2007 között (On-line hírforrások tartalomelemzése) – A BCE Korrupciókutató-központ kutatási jelentése http://www.crc.uni-corvinus.hu/download/korrupcio_2009_mediaelemzes_2001_07_090310.pdf Kik korruptak? II.

21. Kik korruptak? III.

22. A korrupciós szint megítéléséhez több módszer alkalmazható: A hatóságok tudomására jutott korrupciós ügyek vizsgálata (igazságügyi statisztika): ERÜBS: az elmúlt tíz év átlagában a Btk.-ban szankcionált korrupciós bűncselekmények évenkénti száma kb. 700; valamivel több, mint az évenként regisztrált összes bűncselekmény egy ezreléke. A válaszadásra kijelöltek véleményének megkérdezése (percepciók mérése): Transparency International, Freedom House, Gallup Intézet, stb.; A válaszadásra kijelöltek esetleges konkrét ügyekre vonatkozó beszámolóinak vizsgálata mélyinterjúk során (tapasztalatok mérése); Sajtóelemzések, korrupciós szakirodalom feldolgozása (pl. „K” Monitor). A korrupció mérése

23. A mérést végzőknek egzakt korrupció-fogalommal kellene dolgozniuk (eltérő fogalomhasználat). Rejtett társadalmi jelenség, az érintettek érdekei azt kívánják, hogy a korrupciós ügyletek titokban maradjanak (erős látencia). Mennél kiterjedtebb kutatások folynak, annál több ügy kerül felszínre, mely által az ország megítélése akár jelentősen is romolhat. Ez elbizonytalaníthatja a döntéshozókat (a korrupció elleni küzdelem paradoxonja). Esetenként jelentős lehet a válaszadók torzítása is: a megkérdezettek saját környezetükben alacsony korrupciós fertőzöttségről számolnak be. A médiák olyan ügyeket is korrupcióként állít be, amelyek eredetileg nem tartoznak ebbe a fogalmi körbe (a korrupció „démonizálása”). A mérés nehézségei

24. Transparency International Korrupció Érzékelési Indexe évente 180 ország rangsora Magyarország: 2008: pontszám: 5,1 – helyezés: 47 2009: pontszám: 5,1 – helyezés: 46 Korrupciós rangsor

25. 2009-es élmezőny és sereghajtók Transparency International CPI

26. Közérdekű bejelentő – Whistleblower: annak érdekében lép fel, hogy másokat érintő kárt előzzön meg, azaz nem saját előnyére cselekszik; a helyzetet elsősorban a szervezeten belül biztosított keretek között próbálja megoldani; olyan bizonyítékok birtokában, amelyek alkalmasak a meggyőzésre. A tisztességes eljárás védelméről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CLXVIII. törvény. 2010. április 1-jén lépett hatályba. Célja, hogy megfelelő védelmet biztosítson a közérdeksértő cselekményekről bejelentést tevő munkavállalók számára. Hivatali háttér hiánya. Közérdekű bejelentések

27. Korrupciós bejelentések Magyarországon

28. Közérdekű bejelentések címzettjei

31. Köszönöm a figyelmet! buraip@asz.hu