Az edafikus erdőtársulásokat fenyegető veszélyek és védelmük lehetőségei

1. Természetvédelmi mérnök BSc. képzés Élőhelyvédelem c. tárgy 2007/2008. tanév Az edafikus erdőtársulásokat fenyegető veszélyek és védelmük lehetőségei Király Gergely

2. Az erdőtársulás-csoportok néhány összegző adata KLÍMAREGIONÁLIS EDAFIKUS

3. Mészkerülő erdők • Hegy- és dombvidéki társulások (9 társulás) • Többletvízhatástól független termőhelyeken • Mészmentes mállástermékű alapkőzeteken • Sekély, száraz, erózióra hajlamos talajokon • Egy (ritkán 2) lombszintű, cserjeszint nélküli állományok • Gyenge fatermőképesség, gyenge záródás • Acidofrekvens fajok dominanciája, fajszegénység • Montán elemekben gazdag

5. Természetvédelmi problémák és megoldások • Sarjaztatás, alacsony vágásfordulók alkalmazása • Gyakran leromlott, erodált termőhelyek • Számos másodlagos állomány • Homogén, elegyfafajok nélküli állományok • Idegenhonos fafajok (főleg fenyők) alkalmazása • Erdővédelmi gondok • Talajvédelmi és természetvédelmi rendeltetés – véderdők • Fokozatos természetes felújítások • Meggondolt elegyítés

6. Mészkerülő tölgyesek

7. Mészkerülő bükkösök

8. Mészkerülő gyertyános-tölgyesek

9. Lombelegyes erdeifenyvesek („mészkerülő fenyvesek”, „fenyőelegyes tölgyesek”)

10. Mészkedvelő erdők • Hegy- és dombvidéki társulások (12 társulás) • Többletvízhatástól független termőhelyeken, déli kitettségben • Bázisokban (főleg mészben) gazdag mállástermékű alapkőzeteken • Sekély, száraz, erózióra hajlamos talajokon • Gazdagon struktúrált, erős cserjeszintű állományok • Gyenge fatermőképesség • Bazofrekvens fajok dominanciája, nagy fajgazdagság • Xerotherm elemekben gazdag

12. Természetvédelmi problémák és megoldások • Sarjaztatás, alacsony vágásfordulók alkalmazása • Idegenhonos fafajok (főleg feketefenyő) alkalmazása • Gyakran leromlott, erodált termőhelyek • Inváziós fajok térhódítása • Vadállomány hatása • Turizmus, beépítés • Talajvédelmi és természetvédelmi rendeltetés – véderdők • Idegenhonos fafajok visszaszorítása

13. Mész- és melegkedvelő tölgyesek

14. Molyhos tölgyes bokorerdők

15. Mészkedvelő fenyves társulások (homoki erdeifenyves, „mészkedvelő erdeifenyves”)

16. Szikla-, szurdok- és törmeléklejtő erdők • Hegyvidéki társulások (18 társulás) • Többletvízhatástól független termőhelyeken, északias kitettségben • Sziklás, törmelékes terepen, magas váztartalmú talajokon • Nagy a domborzati formák szerepe • Gazdagon strukturált, változatos, mozaikos állományok • Változó fatermőképesség, alig feltárt területek • Nagy fajgazdagság, a fajok széles ökológiai skálán szóródnak • Magas reliktumőrző-képesség

18. Természetvédelmi problémák és megoldások • Sarjaztatás, alacsony vágásfordulók alkalmazása • Gyakran leromlott, erodált termőhelyek • Számos másodlagos állomány • Vadállomány hatása • Turizmus • Talajvédelmi és természetvédelmi rendeltetés – véderdők • Vadállomány szabályozása

19. Szurdokerdők

20. Sziklaerdők

21. Törmeléklejtő-erdők

22. Ligeterdők • Főként síkvidéki társulások (14 társulás) • Jelentős többletvízhatás, mozgó vízzel, aerob körülmények • Gyorsan változó termőhelyek („életelemük a változás”) • Öntéstalajokon (szemcseméret, talajfejlődés stádiuma meghatározó) • Gazdagon strukturált, változatos, mozaikos állományok • Változó fatermőképesség (a jelentéktelentől a legértékesebb állományokig) • Gyors szukcessziós folyamatok (gyors regenerációs képesség) • Higrofil fajok

24. Természetvédelmi problémák és megoldások • Vízrendezések hatásai (közvetlen és közvetett hatások) • Intenzív erdőgazdálkodás • Idegenhonos fafajok (főként nemes nyárak) alkalmazása • Számos másodlagos állomány • Inváziós növények térhódítása • Vadállomány hatása • Megfelelő vízellátás és vízdinamika biztosítása • Természetes állománydinamika biztosítása • „Természetközeli erdőgazdálkodás” • Idegenhonos növényfajok visszaszorítása • Vadállomány szabályozása

25. Hordalékcserjések

26. Bokorfüzesek

27. Puhafás ligeterdők

28. Keményfás ligeterdők

29. Patakmenti ligeterdők (égerligetek)

31. Láperdők • Régióhoz nem köthető társulások (9 társulás) • Jelentős többletvízhatás, pangó vízzel, anaerob körülmények (tőzegesedés) • Lassan változó, stabil termőhelyek • Gazdagon strukturált, változatos, mozaikos állományok • Változó fatermőképesség (a jelentéktelentől a viszonylag értékes állományokig) • Higrofil fajok dominanciája • Magas reliktumőrző-képesség

33. Nyír- és fűzlápok

34. Égerlápok 1.

35. Égerlápok 2.

36. Természetvédelmi problémák és megoldások • Vízrendezések hatásai (közvetlen és közvetett hatások) – a termőhelyek irreverzibilis tönkremenetele • Lassú regeneráció, nagy kockázatokkal + termőhelyi sérülékenység • Intenzív erdőgazdálkodás • Idegenhonos fafajok (főként nemes nyárak) alkalmazása • Számos másodlagos állomány • Inváziós növények térhódítása • Vadállomány hatása • Természetvédelmi rendeltetés • Megfelelő vízellátás és vízdinamika biztosítása • Idegenhonos növényfajok visszaszorítása

37. Edafikus erdőtársulások veszélyeztettsége • „Sebezhető” (VU) – 12 társulás (19,4%) • „Veszélyeztetett” (EN) – 32 társulás (51,6%) • „Kipusztulással veszélyeztetett” (CR) – 17 társulás (27,4%) • „Eltűnt” (EX) – 1 társulás (1,6%) Klímaregionális erdőtársulások veszélyeztettsége (az erdősztyep-erdők nélkül) • „Sebezhető” (VU) – 13 társulás (50,0%) • „Veszélyeztetett” (EN) – 8 társulás (33,3%) • „Kipusztulással veszélyeztetett” (CR) – 4 társulás (16,7%) • „Eltűnt” (EX) – **

38. Cserjések veszélyeztettsége (8 társulás, egyelőre) • Elhelyezésük problémás a potenciális vegetációban (edafikus társulások?) • Nehézkes definíció (pl. higrofil cserjések) • Részben unikalitások (pl. sziklai társulások) • Részben másodlagosak (pl. szegélycserjések) • Szukcesszió, mint ellenfél • Vadállomány • Özöngyomok • Megfelelő erdőszegélyek kialakítása