KERTÉSZET III.

1. KERTÉSZET III. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc

2. ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE • Szőlőültetvények talajművelése • Szőlőültetvények tápanyagellátása • Öntözés HEFOP 3.3.1.

3. Szőlőültetvények agrotechnikai műveletei • Talajművelés Mechanikai, kémiai és biológiai eljárások összessége Általános szempontok: Olyan talajállapot kialakítása, ami lehetővé teszi a csapadék maradéktalan kialakulását, megelőzi az eróziót, megszünteti a levegőtlen talajállapotot, elősegíti a talaj beérését, lazítja a talajt, gyéríti a gyomok számát Trágyafélék, talajjavító szerek talajba juttatása Régebben: tőkék téli fagyvédelme (takarás) Minimum tillage (erózió megakadályozása domb- és hegyvidéki területeken) Sorközök fedése különböző anyagokkal (szalma, komposzt) HEFOP 3.3.1.

4. Szőlőültetvények agrotechnikai műveletei Sorközök gyepesítése: • Ideális talajállapotot eredményez talajmunka nélkül, javul a tápanyagfeltáródás, vízbefogadó képesség, csökken az erózió veszélye, gépek közlekedését megkönnyíti, csökkenti a klorózis, fürtkocsánybénulás és a Botrytis előfordulását • Hátrány: kompetencia a vízért (600-800 mm csapadék felett javasolják, Magyarországon csak öntözött körülmények között, egyébként takarónövény csak tavasztól őszig) HEFOP 3.3.1.

5. Szőlőültetvények agrotechnikai műveletei • Homoki szőlők talajművelése: - takarónövény számára talajelőkészítés - takarónövény talajba dolgozása, felaprított venyige talajba dolgozása - talaj fellazítása (szőlőművelő tárcsa) - lazítás, egyenletes talajfelszín kialakítás, sorközök gyomirtása (3-4 tárcsázás, kultivátorozás) - kerüljük a forgatással járó talajmunkákat - magasművelésű ültetvényekben talaj alsóbb rétegeinek lazítása forgatás nélkül nyár végén - ősszel magágy-előkészítés és vetés (védőnövény vetéséhez) HEFOP 3.3.1.

6. Szőlőültetvények agrotechnikai műveletei Kötött talajú szőlők talajművelése: - forgatás nélküli művelésre kell törekedni (őszi mélyszántás elhagyása, helyette altalajlazítás) - kultivátorozás, tárcsázás - talajtömörödés elkerülése: egy- és kétkéses altalajlazítók (jobb talajszellőzés, jobb feltételek a mikroorganizmusok és tápanyagfeltáródás számára) HEFOP 3.3.1.

7. Szőlőültetvények agrotechnikai műveletei Vegyszeres gyomirtás - elsősorban a szőlősorokban - kontakt szerek, lombon keresztül fejtik ki a hatásukat, a szőlő levelét is károsítják (csak magas művelésű szőlőben), évelő gyomokkal szemben kevésbé hatékonyak - szelektív: nem minden gyomnövényt pusztít el - legcélszerűbb felváltva alkalmazni a különböző szereket HEFOP 3.3.1.

8. Szőlőültetvények agrotechnikai műveletei Szőlő trágyázása - telepítés előtt nagyadagú készletező trágyázás - termőkorban végzett rendszeres tápanyagutánpótlás Szőlő tápanyagigényének meghatározása: - külső diagnosztikai bélyegek alapján - termés által kivont tápanyagok mennyiségének meghatározása - talajvizsgálatok alapján - növény egyes részeinek kémiai elemzése - trágyázási kísérletek HEFOP 3.3.1.

9. Szőlőültetvények agrotechnikai műveletei 100 kg terméshez: 0,9 kg N, 0,5 kg P2O5, 1,6 kg K2O Hasznosulás: 80% N, 30% P2O5, 60% K2O Optimális arány: N: P2O5: K2O = 1: 1,1 : 2,1 Levélanalízis évente Alkalmazott trágyafélék: műtrágyák, szerves trágyák (istállótrágya, komposzt, zöldtrágya) HEFOP 3.3.1.

10. Szőlőültetvények agrotechnikai műveletei Trágyázás: -szervestrágyázás laza homoktalajon kétévente 40-50 t/ha, kötöttebb talajokon 3-4 évenként 50-60 t/ha kiszórás a nyugalmi időszakban - műtrágyázás N tartalmú trágya: kötött talajon 1/3 ősszel, 2/3 tavasszal, laza homoktalajon 2/3 tél végén, 1/3 védőnövény tavaszi bemunkálásakor foszfor és kálium elvileg egész évben, általában júniustól kezdve HEFOP 3.3.1.

11. Szőlőültetvények agrotechnikai műveletei Trágyázás módja: - venyigetrágyázás - zöldtrágyázás (homokon elsősorban erózió elleni védelem), homokon általában rozs, kötöttebb talajon mustár és káposztarepce, csak széles sorközű ültetvényekben) - lombtrágyázás (nyomelemek pótlására, 2-3 alkalommal június-júliusban HEFOP 3.3.1.

12. Szőlőültetvények agrotechnikai műveletei Szőlő öntözése: - viszonylag kis területen - szőlőtermesztés szempontjából Magyarország nem tartozik a feltétlenül öntözést igénylő területek közé - elsősorban szaporítóanyag termesztésben, csemegeszőlő termesztésben - termésmennyiség növelésére, termésbiztonság fokozására HEFOP 3.3.1.

13. Szőlőültetvények agrotechnikai műveletei Öntözés célja szerint: - vízpótló öntözés - trágyázó öntözés - elszikesedés elleni talajkimosás - fagyok elleni védekezésre - aszúsító öntözés - filoxéra ellen (pl. Franciaország ): nyugalmi időszakban elárasztják, levegőtlen talajban megszűnnek az életfeltételei) HEFOP 3.3.1.

14. Szőlőültetvények agrotechnikai műveletei Öntözés célja szerint: - légkondicionáló öntözés (levegő páratartalmának növelése) - növényvédelmi öntözés - tározó öntözés Öntözés idejének, gyakoriságának, vízmennyiségének meghatározása - Időpont: talaj nedvességtartalma, növényi mutatók, növényfejlődési szakaszok, csapadék és hőmérséklet összegei HEFOP 3.3.1.

15. Szőlőültetvények agrotechnikai műveletei Öntözést akkor kell elkezdeni amikor a talaj nedvességtartalma homoktalajon VK 60%-ára esik, kötött talajon VK 70-75%-ára Öntözési forduló: 12-18 nap szőlő esetében Öntözési norma: a talaj szerkezetétől, öntözés időpontjától és módjától függően HEFOP 3.3.1.

16. Szőlőültetvények agrotechnikai műveletei Öntözési módok: Függ a talaj szerkezetétől, lejtésétől, öntözés céljától, kiadandó víz mennyiségétől altalajöntözés (vízpótlásra, automatizálható, kicsi a munkaerőigény, nem kedvez a gombás betegségeknek, gazdaságos vízfelhasználás), hátránya: terület berendezése költséges HEFOP 3.3.1.

17. Szőlőültetvények agrotechnikai műveletei Csepegtető öntözési mód: takarékos vízfelhasználás, kis munkaerőigény, berendezés költséges, káros sófelhalmozódás Barázdás öntözés: nem minden talajon és lejtés mellett alkalmazható, nagy kézimunkaerő és vízigény Esőszerű öntözés: minden talajon alkalmazható, kisebb vízadagok kiadására, spec. öntözési célok, kevesebb kézimunkaerő hátránya egyenlőtlen vízelosztás, nagy párolgási veszteség, peronoszpóra fertőzés és erózióveszély fokozása, költséges berendezés HEFOP 3.3.1.

18. Szőlőültetvények agrotechnikai műveletei Öntözés hatása: termésmennyiséget növeli a fürt és bogyótömeg növelésével, jobb kondícióból fakadó nagyobb rügyterheléssel 20-30%-os termésnövekedést eredményez fürt és bogyótömeg növekedése csemegeszőlőnél minőségjavító tényező is érés menetében 1-2 hét késés állományklímára, gyökérzetre, fenofázisokra, növényvédelemre és talajművelésre is hat HEFOP 3.3.1.

19. ELŐADÁS ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI • Mutassa be a talajművelés lehetőségeit a szőlőtermesztésben • Jellemezze a szőlőültetvények tápanyagellátási kérdéseit • Jellemezze a szőlőültetvények öntözési technológiai lehetőségeit HEFOP 3.3.1.

20. ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA • Szőlőültetvények talajművelése (gyakorisága, módja, gyomirtás) • Szőlőültetvények tápanyagellátása (talaj és levélanalízis, módja, ideje) • Öntözés (ideje, módja) HEFOP 3.3.1.

21. ELŐADÁS/GYAKORLAT Felhasznált forrásai • Szakirodalom: Bényei et al. (2000): Szőlőtermesztés. Mezőgazda Kiadó, Budapest Szőke L. (szerk.) (1998): A szőlő növényvédelme (A szőlő környezetbarát termesztése) Mezőgazdasági Kiadó • Egyéb források: Cselőtei L. (1993): Kertészet. Mezőgazda Kiadó Budapest • További ismeretszerzést szolgáló források: Kertgazdaság folyóirat HEFOP 3.3.1.

22. KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKETKÖVETKEZŐELŐADÁS CÍME: Szőlőültetvények növényvédelme, betakarítás és tárolás • Több előadást átfogó oktatási téma előadássorozatának címei: • Következő előadás megértéséhez ajánlott ismeretek kulcsszavai: szőlő, növényvédelem, betakarítás, tárolás Előadás anyagát készítették: Dr. Holb Imre HEFOP 3.3.1.