A mérlegelemzés 2.

1. A mérlegelemzés 2.

2. 2. Az egyes mérlegtételek elemzése • A vagyoni helyzet elemzésének fontos eszköz még az egyes mérlegtételek részletes vizsgálata is. Ennek a gyakorlatban kétféle módszere alkalmazott:    - az abszolút eltérések módszere és    - a relatív eltérések módszere.

3. Célszerű megkülönböztetnünk azokat az eszköz- és forrástételeket, amelyek alakulása célszerűen • - az abszolút eltérések módszerével elemezhető, • - illetve amelyek változása a relatív eltérések módszerével értékelhető.

4. Az abszolút eltérések módszere: • a mérleg egyes tételei abszolút összegű változásának értékelését (tárgyévi és előző évi adatok különbségének vizsgálatát) jelenti • Fontos feladat a változás tényezőinek, okainak feltárása, különös tekintettel azokra, amelyek indokolatlanul befolyásolják az adott mérlegtétel alakulását

5. Az elemzés lépései: -  az eltérések abszolút összegének megállapítása-   az eltérések felbontása főbb alkotókra-   az eltérések okainak tételes vizsgálata, ebből

6. =    az indokolt és =   az indokolatlan eltérések, valamint ezek okainak megállapítása-  javasolt intézkedések.

7. A relatív eltérések módszere • Hányados jellegű (relatív) mutatószámokat alkalmazunk, • az egyes mérlegtételekre jellemző mutatószámok változását vizsgáljuk, ill. minősítjük • Lényeges a viszonyítási alap helyes megválasztása

8. Az elemzés lépései: • Az egyes mérlegtételek tartalmához igazoldó viszonyítási alapok megválasztása • A jellemző relatív mutatószámok számszerűsítése • A mutatók az előző évhez viszonyított eltéréseinek megállapítása

9. Az eltérések okainak vizsgálata • indokolt és • indokolatlan eltérések megállapítása • A javasolt intézkedések kidolgozása Az egyes eszköz- és forráscsoportok (tételek) szerinti fontosabb konkrét elemzési lehetőségek, szempontok:

10. a) Az immateriális javak elemzése • Tagolásuk a mérlegben: • Alapítás-átszervezés aktivált értéke • Kísérleti fejlesztés aktivált értéke • Vagyoni értékű jogok • Szellemi termékek • Üzleti vagy cégérték • Immateriális javakra adott előlegek, • Immateriális javak értékhelyesbítése

11. Elemzése az abszolút eltérések módszerével történhet, amelynek során vizsgálandó: • A változás mértéke • Az immateriális javak belső összetételének alakulása • A terv szerinti értékcsökkenés helyessége, esetleges változásának oka és hatása • A terven felüli értékcsökkenés esetei, okai

12. b) A tárgyi eszközök értékelése • Csoportosításuk a mérlegben: • Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok • Műszaki berendezése, gépek, járművek • Egyéb berendezések,felszerelések, járművek • Tenyészállatok, • Beruházások, felújítások • Tárgyi eszközök értékhelyesbítése

13. Elemzése: relatív eltérések módszerével. • Számítható mutatók: • használhatósági fok (%) = Tárgyi eszközök könyv szerinti (nettó)értéke/ Tárgyi eszközök bruttó értéke Azt mutatja meg, hogy a le nem írt (nettó) érték milyen hányadát képezi az aktiválási (bekerülési) értéknek.

14. A mutató számítható • - a tárgyi eszközök egész állományára • - az egyes mérlegtételekre Tárgyi eszközök megújítási mértéke(%)= A tárgyév során aktivált érték/ Tárgyi eszközök záró bruttó értéke

15. Megmutatja, hogy a vállalkozás a tárgyi eszközeit évente milyen mértékben újítja meg. • Vizsgálható még: • Az eszközök állományváltozása, bruttó értékük és értékcsökkenési leírásuk alakulása • Az eszközök összetételének változása • Az amortizációs politika helyessége

16. A terven felüli értékcsökkenés okai és hatásuk, a visszaírások esetei • Kiegészítésként az olyan eszközök adatai, amelyek a mérlegben értékkel nem szerepelnek, de a vállalkozás tevékenységét meghatározó módon segítik (pl. bérelt eszközök)

17. c) A befektetett pénzügyi eszközök elemzése • Tételei a mérlegben: • Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban • Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban • Egyéb tartós részesedés

18. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban • Egyéb tartósan adott kölcsön • Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok • Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése

19. Elemzésük abszolút eltérések módszerével történhet. • Vizsgálandó: • - Hogyan alakult az egyes mérlegtételek értéke és az összetétele az előző évhez viszonyítva • - Milyenek a kötvények, az adott kölcsönök kamatfeltételei

20. - milyen mértékű osztalék (részesedés) jár a befektetések után, és az pénzügyileg is realizálódik-e • - a részesedések és értékpapírok értékelése árfolyamnyereséggel vagy árfolyamveszteséggel történt-e, volt-e kedvezőbb lehetőség • - hogyan alakult az értékvesztés és visszaírás nagysága, okai

21. A befektetések értékeléséhez alkalmazható • - Saját tőke – jegyzett tőke aránya , amely annak a társaságnak a mérlegéből számítható, amelyben a vállalkozásnak a befektetése van. • - P/E ráta (Price/Earnings Ratio) = Részvényárfolyam/Egy részvényre jutó adózott eredmény. (A tőzsdén forgalmazott vállalkozásoknál lévő befektetések elemezéséhez használjuk.)

22. d) A készletek alakulásának elemzése • Csoportosításuk a mérlegben: • Anyagok • Befejezetlen termelés és félkész termék • Növendék-,hízó- és egyéb állatok • Késztermékek • Áruk • Készletekre adott előlegek

23. Elemzésük: relatív eltérések módszerével • Jellemzők, amelyek leginkább befolyásolják a készletek állományának változását • Anyagoknál az anyagköltség (anyagfelhasználás) • Áruknál az ELÁBÉ és az eladott közvetített szolgáltatások értéke

24. Befejezetlen termelés és félkész termékek esetében a közvetlen termelési költség • Késztermékek kapcsán szintén a közvetlen termelési költség Alkalmazható mutatók az un. átlagos tárolási idő mutatók: - Átlagos anyagtárolási idő (nap)= Anyagkészlet/1 napi anyagköltség

25. A mutató azt fejezi ki, hogy átlagosan hány napi anyagfelhasználásnak megfelelő az anyagkészlet. • - Áruk átlagos tárolási ideje(nap)= Áruk/1 napi ELÁBÉ és eladott közvetített szolgáltatások értéke

26. - Befejezetlen termelés átlagos futamideje (nap) = Befejezetlen termelés és félkésztermék/ 1 napi közvetlen termelési költség • Késztermékek átlagos tárolási ideje (nap)= • Késztermékek/1 napi közvetlen termelési költség

27. A készletek alakulásának elemzésekor célszerű még a következőket vizsgálni:•    készletek forgási sebességének alakulása = értékesítés nettó árbevétele / készletek•    forgási sebességet napokban•    elszámolt értékvesztések és visszaírásuk arányának változását

28. e) A követelések elemzése • A követelések jellemzői: • Különböző szerződéses jogviszonyból erednek, • Pénzformában kifejezett fizetési igények,

29. A tárgyév során már teljesített • Termékértékesítéshez • Elvégzett szolgáltatáshoz • Értékpapírok értékesítéséhez, • Kölcsönnyújtáshoz, • Előlegfizetéshez, • Veszteségtérítéshez kapcsolódnak

30. A másik fél elismerte, elfogadta őket. • A követelésekkel kapcsolatos szerződések típusai: • Vállalkozási szerződés, • Szállítási szerződés, • Szolgáltatási szerződés, • Kölcsönszerződés, • Váltó, • Munkaviszonnyal kapcsolatos szerződések

31. Megbízási szerződések, Társasági szerződés (alapszabály) A követeléseket a következő bontásban kell a mérlegben szerepeltetni: • Követelése áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) • Követelések kapcsolt vállalkozással szemben • Követelések egyéb részesedési viszonyban állóval szemben

32. - váltókövetelések, • - egyéb követelések • A követelések elemzése alapvetően a abszolút eltérések módszeréve történhet. • A következők vizsgálandók: • Egyes követelésfajták állományának, összetételének alakulása • A követelések bontása főbb adósók szerint

33. Fizetési fegyelem alakulása, a fizetési határidőn túli követelések aránya • Kétes követelések aránya, az elszámolt értékvesztés aránya • Értékvesztés visszaírásának aránya, tényezői • Elszámolt hitelezési veszteség, okok szerinti csoportosítása • Peresített követelések állománya, eredménye

34. A követelésállomány értékelésének kiindulási alapja lehet az ún. korositási tábla • A tábla lehetőséget ad különböző statisztikai módszerek alkalmazására (dinamikus és megoszlási viszonyszámok, grafikonok stb.) révén a követelések állományának és szerkezetének vizsgálatára, a partnerek fizetési fegyelmének minősítésére.

36. A vevőköveteléseknél elemezhető még: • - a belföldi és exportkövetelések aránya, • - fizetési módok, • - az átlagos vevő futamidő alakulása. • Átlagos vevő futamidő (nap)= • Követelések áruszállításból és szolgáltatásból - ÁFA / 1 napi értékesítési bevétel

37. f) Az értékpapírok elemzése • A mérlegcsoport a következő elemekből áll: • - részesedés kapcsolt vállalkozással • - egyéb részesedés, • - saját részvények, saját üzletrészek, • - forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

38. Az elemzés az abszolút eltérések módszerével történhet, a következő szempontok szerint: • - az összetétel alakulása • - átlagos hozam és az értékesítés árfolyam-különbözete • - az átsorolások volumene és okai • - az értékvesztések és azok visszaírásának nagysága, okai.

39. g) A pénzeszközök alakulása • Mérlegételek: • - pénztár,csekk • - bankbetétek • Fizetőkésség szempontjából a forgóeszközök legfontosabb csoportja. • Alakulásuk a relatív eltérések módszerével értékelendő.

40. Az elemzéshez alkalmazható mutató számításához választható jellemző az értékesítés nettó árbevétele. • Pénzeszköz nagysága (nap) = • Pénzeszközök /1 napi értékesítési árbevétel • (a készpénzállomány hány napi értékesítési árbevételnek felel meg)

41. h) Az időbeli elhatárolások alakulásának értékelése • Abszolút eltérések módszerével, a tételes tartalom alapján vizsgálhatók. • Meg kell állapítani: • A főbb tartalmi elemeket, • A belső összetétel változását és meghatározó előidéző tényezőket.

42. Az aktív időbeli elhatárolások meghatározó elemei: • Bevételek aktív időbeli elhatárolása, • Költségek,ráfordítások aktív időbeli elhatározása, • Halasztott ráfordítások

43. A passzív időbeli elhatárolások jelentős tételei: • Bevételek passzív időbeli elhatározása • Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása • Halasztott bevételek Elemzés során célszerű megvizsgálni azokat az eseményeket, okokat, amelyekhez az időbeli elhatárolás tételei kapcsolódnak, ill. a következő időszakokat érintő hatásait.

44. i) A saját tőke alakulásának elemzése • Szerkezete: - jegyzett tőke, Ebből: visszavásárolt tulajdonosi részesedés névértéke • jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) • Tőketartalék, • Eredménytartalék, • Lekötött tartalék, • Értékelési tartalék, • Mérleg szerinti eredmény

45. Alakulását az abszolút eltérések módszerével célszerű elemezni. • Kiemelt elemzési feladat: • - saját tőke belső szerkezete alakulásának értékelése, • - egyes elemek előző évhez viszonyított összehasonlító elemzése

46. A jegyzett tőke alakulása vizsgálandó, - az alaptőke növekedése vagy csökkenése milyen tényezőkre vezethető vissza - az alaptőke emelés külső forrásból vagy meglévő (TT,ET) forrás terhére valósult- e meg - csökkenésnél a tőkeleszállítás oka és eljárása.

47. A jegyzett, de még be nem fizetett tőke fontos információ jelzi, hogy mennyi az a tőkerész amely még „nem működik”. • A tőketartalék változása jogcímenként értékelendő. • Az eredménytartalék összege alakulásának értékelésekor célszerű a jogcímenkénti csoportosítás.

48. A lekötött tartalék sajátos eleme a saját tőkének. A megbízható és valós összkép biztosítása szempontjából, a hitelezők és a befektetők hiteles tájékoztatása, továbbá az osztalékfizetési korlátok bemutatása érdekében világosan el kell különíteni a jegyezett tőkén felüli saját tőkéből a lekötött elemeket.

49. A lekötött tartalék alakulásnak elemzése során • - egyrészt a jogcímenkénti vizsgálat indokolt, • - másrészt lehetőség van a jegyzett tőkén felüli szabad saját tőke megállapítására:

50. Saját tőke - Jegyzett tőke - Lekötött tartalék - Értékelési tartalék = Jegyzett tőkén felüli szabad saját tőke