Betekintés a brit felsőoktatási modellbe

1. Betekintés a brit felsőoktatási modellbe Készítették: Balázsovics Mónika, Bíró Boglárka, Kalocsainé Sánta Hajnalka Pécs, 2007. március 27.

2. „Docendo discimus” „Tanítva tanulunk” Seneca, Epistulae ad Lucilium I, 7, 8.

3. Kezdetek- A mai egyetem őse • A középkori egyetemek létrejöttével új korszak indul • A nevesebb tanárok mellé, tanulni vágyó hallgatóság sereglett, hogy az előadásaikat hallgathassák • Praktikus tudásanyagot közvetítettek a hallgatóságnak, mint pl. a jog és az orvoslás • A színvonal nagy mértékben emelkedett • Létrejöttek tanárok és a hallgatók szabad egyesülete, az "universitas", ami a mai egyetemek őse • „Universitas" a középkorban nem a tudományos egyetemességet, hanem a testület egységét jelentette: "universitas magistrorum et studiorum" (tanárok és hallgatók együttese)

4. Az egyetemi rendszer szerkezete • A facultas artium, vagyis a filozófiai fakultás, vagy más névenbölcsészeti kar (első esztendőkben a hallgatók latint és logikát tanulnak) • Sikeres vizsgát követően megkapták a baccalau reatusfokozatot • Ezt követte Arisztotelész főműveinek tanulmányozása, és amennyiben a Nikomakhoszi Eitkából is sikeres vizsgát tettek, úgymagiszterréavatták őket • A magiszterek már maguk is taníthattak a filozófiai fakultásban • A hallgatók csak miután elvégezték a facultas artiumot kezdhették el tanulmányaikat a jogi, teológiai, vagy orvosi fakultáson • A középkori hallgatók általában 6-10 év szaktudományos stúdium után nyerték el a doktori címet

5. Fakultások egymásra épülése

6. Egyetemi irányítás • A fakultások élén a dékánok álltak • A négy fakultáns élén pedig a rektor • Az egyetemek általában különféle jogokra és kiváltságokra tettek szert→ • Függetleníteni tudták magukat az egyházi, és világi hatalomtól • A francia, német és angol egyetemeken a tanárok választották maguknak maguk közül rektort, de pl. Bolognában az egyetemi hallgatók maguk közül választottak rektort, aki nem lehetett szerzetes és legalább 25 évesnek kellett lennie • Oxford és Prága kivételnek számít a rektori irányítás tekintetében, mivel itt a hatalom a kancellár kezében van, habár ez csak névleges hatalom pl. Oxfordban, mivel a kancellár eo ipso a tudományegyetem rektora is egyben

7. A középkori egyetemek típusai • Északi típus • Déli típus • Közép-európai típus • Protestáns egyetemek

8. Északi típus: • Erős egyházi befolyás alatt álltak, és a tanárok dominanciája jellemezte • Ilyen volt a párizsi, az oxfordi és a cambridge-i egyetem párizsi egyetem pecsétje a XVIII.sz

9. Déli típus • A déli típusú egyetemeknél kevésbé érvényesült az egyházi befolyás, és így az egyetemi diákok nagyobb hatalomhoz jutottak • A déli típus Dél- Európában fejlődött ki: Salerno és Bologna városában Bolonai egyetem

10. Közép-európai típus • A közép-európai típus átmenet volt az előző kettő között, itt a tanárok és diákok testülete is erős képviseletet jelentett. Az alábbi városok egyetemei sorolhatók ide: Bécs, Prága, Krakkó, Pécs, és Pozsony

11. Protestáns egyetemek • A protestáns egyetemek az előzőekből fejlődtek ki, és sajátosan protestáns gondolkodásnak adtak otthont Wittenberg, Utrecht, és Heidelberg városában Wittenbergi egyetem

12. Az angliai felsőoktatás Természetesen a több száz év alatt a középkori egyetemek sok változáson mentek keresztül napjainkig, mégis számtalan jellegzetes vonásuk fennmaradt az értékrend és irányítás tekintetében. Az oxfordi és cambridge-i egyetem őrzött meg a legtöbbet a középkori hagyományból: • szabad egyetem, • erős egyházi hatás, • saját alapítványi fenntartás, • anyagilag független az államtól, • központban a tanítás áll, de a nevelés a tanításnál is fontosabb, • a tanulás nem öncélú tevékenység, hanem az emberi élet tökéletesítésére való, • a hallgatók és tanáraik kollégiumokban laknak, az oktatás is itt folyik, • cél a gentlemenek számára az általános műveltség elsajátítása.

13. Az angolszász típusú magánegyetemek általános jellemzői • Gentlemant akarnak nevelni • Fontosabb a nevelés, mint az oktatás • Arra tanítanak „hogyan kell helyesen és okosan végezni az élet mindennapi cselekvéseit” • Az előadások helyett az egyénenkénti tanításra és nevelésre helyezik a hangsúlyt • Az újkorban az egyetemek fő feladata a tanítás mellett a kutatás lett

14. Betekintés a brit felsőoktatási modellbe Az Oxfordi Egyetem

15. Bevezető, avagy néhány érdekesség az egyetemről • Angolul beszélő világ legrégebbi egyeteme • Alapítása: ??? - létezésének legkorábbi nyomai a XI. sz. végéről • Legenda: oxfordi diákok és városlakók közötti lázadás (1209)  néhány oktató Cambridge-be menekült  Cambridge-i Egyetem megalakítása • Oxford - Cambridge versengése  Oxbridge (Redbrick)

16. A versengés egy jól ismert terepe: a sport • Oxford University Boat Club (Fotón, forrás: www.oubc.rowing.org.uk/new/home.jsp) • Rugby • Atlétika (Cambridge - Tűzszekerek)

17. Néhány meghatározó intézménytörténeti esemény 1. • XI. sz.: első előadások 1096-ból ismeretesek • XII. sz.: Fro.-ból kiűzték az idegeneket  angol tudósok visszatérése, oxfordi letelepedése; első idegen diák Frieslandi Emo • XIII. sz.: Az egyetem feje a kancellár 1201 óta

18. Néhány meghatározó intézménytörténeti esemény 2. • A diákok társulása, szállások: kezdetben északiak (skótok) és déliek (írek, welsziek); később is tanulói egyesülések a diákszállókon földrajzi származás szerint; XIII. sz.: vallási rendek (dominikánus, franciskánus, karmelita) megtelepedése  házak fenntartása diákoknak; ezidőtájt magánszemélyek kollégiumalapításai pl.: John de Balliol (a későbbi skót király atyja) - Balliol College; Walter de Merton (kancellár): szabályzat a kollégiumi életre - Merton College modellértékű Oxfordban és Cambridge-ben  a College-okért (kollégiumokért) a diákok otthagyták a vallásos rendi házakat és korábbi diákszállókat (Hall-okat)

19. Néhány meghatározó intézménytörténeti esemény 3. • XVII. sz.:William Laud becikkelyezte az egyetemi törvényeket  az egyetem vezető törvényei a XIX. sz. közepéig; Laud szerepe fontos a Bodleain (központi) Könyvtár létrehozásában is; Cromwell Oliver védte védte meg az oxfordi és cambridge-i egyetemet a puritánok általi bezárástól (puritánok szerint az egyetemi oktatás olyan veszélyes, mint a vallási tanok)

20. Néhány meghatározó intézménytörténeti esemény 4. • XIX. sz. reformjai: szóbeli vizsgák írásbeli vizsgákkal való helyettesítése; nagyobb tolerancia a vallási eltérésekkel szemben; 4 nők számára létrehozott kollégium alapítása; a klasszikus ismeretek mellett (természet)tudományos és orvosi tanokkal bővült a tanterv

21. Néhány meghatározó intézménytörténeti esemény 4. • XIX. sz. reformjai: szóbeli vizsgák írásbeli vizsgákkal való helyettesítése; nagyobb tolerancia a vallási eltérésekkel szemben; 4 nők számára létrehozott kollégium alapítása; a klasszikus ismeretek mellett (természet)tudományos és orvosi tanokkal bővült a tanterv

22. Néhány híres „oxfordiánus” • XV-XVI. sz.: Erasmus, John Donne • XVII-XVIII. sz.: Thomas Hobbes, William Penn, Jonathan Swift • XIX. sz.: Oscar Wilde, Gertrude Bell • XX. sz.: Clement Attlee, Aldous Huxley, T S Eliot, Dorothy Hodgkin, Indira Gandhi, Margaret Thatcher, Dudley Moore

23. A nők Oxfordban • St Hugh’s College, 1890 (Fotón,forrás: www.ox.ac.uk/aboutoxford • 1920-tól teljes jogú tagjai az egyetemnek • 5 női kollégium működik Oxfordban, közülük a St Anne családos nőknek nyújt ellátást

24. Szervezeti felépítés, irányítás,adminisztráció 1. • 39 kollégiumból áll az Oxfordi Egyetem, mindegyik saját szerkezettel és tevékenységgel • Kollégiumok vezetői különböző címekkel, titulusokkal bírnak, így, pl. igazgatók, elnökök, rektorok, mesterek (warden, provost, principal, president, rector, master) • Kollégiumok helyben biztosítanak ellátást,gondoskodnak a hallgatók szociális, kulturális és rekreációs lehetőségeiről • Proctor:Az első diplomáért folyó képzéseket két tanulmányi igazgató (proctor) ellenőrzi. • A kollégiumi oktatók (tanárok és tutorok) jól ismert egyetemi tanárok

25. Szervezeti felépítés, irányítás, adminisztráció 2. • Kancellár: az egyetem formális vezetője, általában előkelő politikus, a Convocation (Tanácskozó Testület) tagjai életre szólóan választják • Rektor: hivatalát négy évig tölti be, az egyetem közigazgatásának első embere • Ancient House of Congregation (testület): az egyetemi üzleti szférát vezeti, végzettségeket adományozott 1969-ig • Hebdomadal Council: az egyetemi házirendet foglalja szabályba • Congregation of University (testület): legfőbb törvényhozó egyetemi testület; diplomák adományozása

26. Egyetemi év • 3 szemeszter: A Michaelmas Szemeszter októbertől decemberig, a Hilary Szemeszter januártól márciusig, majd a Trinity Szemeszter áprilistól júniusig tart • Merton College (Fotón,forrás: www.merton.ox.ac.uk/generalinfo/gen_info.htm.

27. Az egyetem hírneve • Times „Good University Guide” (2003-2006): Oxford - 1. hely • Sunday Times (1997-2005): Cambridge -1. hely

28. Betekintés a brit felsőoktatási modellbe A Cambridge-i Egyetem

29. A kezdetek • A Cambridge-i Egyetem Cambridge városában található • A világ második legidősebb egyeteme az angol nyelvű világban • A világ legrangosabb egyetemeinek egyike • Története gazdag, a világ egyik legrégibb, az Egyesült Királyság egyik legnagyobb egyeteme • A híd, a „Cam” vagy „Granta” folyó felett 875 óta létezett, amelyről a város a nevét is kapta • 1200-ra már virágzó kereskedelmi közösség • 1209-ben az Oxfordból elűzött diákok, tudósok telepedtek itt le

30. A középkori egyetem • A Cambridre-ből összegyűlt hallgatók tanulmányaikat olasz és francia mintára tervezték • Az alapozó kurzusokra épültek a bachelor és a master képzések • A diplomát kapott személyek anyakönyvezése megindult a visszaélések elkerülése végett • A tantestület, a „Regent Masters” szükségét érezte egy képviselő személy meglétének • Eleinte ezt a tisztet a két „proctor” töltötte be, akik évente kerültek megválasztásra

31. Út a függetlenség felé • Az egyetem tudósainak többsége eleinte írnok, vagy lelkész volt, akiket az egyház támogatott • A XV. sz. vége előtt váltak az egyháztól függetlenné • A kancellár (Chancellor) világi törvényeket biztosított számukra • Az uralkodó függetlenséget adott az egyetemnek • Az egyetem mérete megnőtt→ a hallgatóság összetétele és a tananyag is megváltozott • A hatalom már a tantestület (Regent Masters) és a rektor (Vice-Canhcellor) kezében összpontosult

32. A Hanoveri Egyetem • A nyomtatás 1520-ban kezdődött Cambridge-ben • Egyetemi Nyomdává (University Press) alakult • 1584-től rendszeres publikációk • Mai napig működik (Cambridge University Press) mint a világ egyik legrégibb és legnagyobb akadémiai publikálója • XVII. század végétől kezdődően a matematika kezdett dominálni Cambridge-ben • Ezzel párhuzamosan alakultak a következő tanszékek: arab, erkölcstan, zenei, modern történelem, teológia, és jogtudományi. • 1730-ban az Öreg Iskola (Old School) elé megépült a Szenátus Ház (Senate House) • Az Egyetem központi adminisztrációja megerősödött • A Törvények (Statutes) először 1785-ben kerültek kinyomtatásra

33. A XIX. és XX. század virágzó Egyeteme • A XIX. század első felében folytatódtak a reformok • (1850) új törvények léptek életbe Cambridge-ben (the Cambridge University Act 1856) • Mivel a hallgatók létszáma a század második felében megnőtt: 441 (1850) főről 1191 főre (1910) →több szálláshely, az Egyetemi könyvtár állomány is nő • lányok részére szakmai oktatást kívánt nyújtani →a két lány főiskola megalapítása • Az első kollégiumok nők számára a XIX. század vége felé kerültek megalapításra • Az első nő 1882-ben vizsgázott, de az Egyetem teljes jogú tagjává csak 1947-ben váltak

34. Az Egyetem működése A kollégiumok • A Cambridge-i Egyetem kollégiumok szövetsége, így különbözik a centralizált egyetemtől, mivel a kollégiumok nemcsak szálláshelyként szolgálnak, hanem felelősséggel és autonómiával rendelkeznek az egyetem működése területén • A feladatok megoszlanak a központi tanszékek és a 31 kollégium között

35. A központi adminisztráció • Az Egyetem jelenlegi tiszteletbeli rektora (chancellor) az Edinburgh-i Herceg • Ezt a tisztséget élethosszig töltik be, csak szimbolikus jelentőséggel bír, a tényleges vezető a rektorhelyettes (Vice-Chancellor). Megbízása a tanács ajánlásával, 7 éves időszakra történik • Képviseli az egyetemet. Öt Pro-Vice Chancellor dolgozik mellette • Meglehetősen kicsi központi adminisztrációval működik • A mindennapi adminisztrációt a tanári kar végzi • A kormányzat demokratikus

36. Egyetemi irányítás A „Regent House” • A Regent House (tantestület) az Egyetem irányító és választó testülete. Több, mint 3.800 tagja van „Proctor”-ok • Évente két Proctor kerül megválasztásra, akik a Regent House képviselői és informális és fegyelmi ügyekben járnak el

37. A „Senatus” • 1926-ig a Senatus volt az Egyetem irányító testülete. Tagjai az MA, vagy magasabb fokozattal rendelkező személyek és a Regent House összes tagja. A Senatus feladata ma a Chancellor megválasztása A „Council” (Tanács) • A Tanács az Egyetem fő végrehajtó és törvényhozó testülete • Átfogó felelőséggel rendelkezik az egyetemi adminisztráció felett • Tagjai a Chancellor, a Vice-Chancellor és 19 választott tag

38. A „General Board of the Faculties” (Tanszékek Főigazgatósága) • A Főigazgatóság feladata az Egyetem oktatáspolitikai tanácsokkal való ellátása és az erőforrások ellenőrzése a megfelelő működés érdekében „Faculties” (Karok) és „Departments” (Tanszékek) • A Cambrdige-i Egyetemen az oktatás és kutatás a karok szervezésében történik • Minden kar a Kari Testület (Faculty Board) által irányított, amelyek felelősek a megfelelő oktatásért és kutatásért

39. Az Egyetem jövője • 2006-ban az Egyetem bevételének egyharmada állami forrásból származott • Ma a Cambridge-i Egyetem dinamikus fejlődési szakaszban van • 2009-ben ünnepli 800. évfordulóját

40. King’s College

41. Matematikai híd

42. Híres emberek • A.A. Milne • Sir Isaac Newton

43. „Brains first and than Hard Work. Look at it! That’s the way to build a house,” A. A. Milne: Winnie The Pooh