Download
1 / 71
730 likes | 947 Views
Talajvédelem XII. Kármentesítés Talajtisztítási módszerek. Új iparág kialakulása: „kármentesítés”. Kármentesítés szakaszai. 1995. évi LIII. Törvény 18. § -a Kármentesítés szakaszai: a, tényfeltárás b, műszaki beavatkozás c, utóellenőrzés.
E N D
Talajvédelem XII. Kármentesítés Talajtisztítási módszerek
Kármentesítés szakaszai • 1995. évi LIII. Törvény 18.§-a • Kármentesítés szakaszai: a, tényfeltárás b, műszaki beavatkozás c, utóellenőrzés
Tisztítási technológia kiválasztását befolyásoló szempontok • - szennyező anyag fajtája, kémiai-fizikai tulajdonsága • - szennyezés helye, regionális viszonyok • - anyagi források • - körny. védelmi követelményrendszer • - különleges helyi adottságok, terület funkciója • - lakossági és szakhatósági akceptálhatóság
Környezeti kockázat csökkentésének lehetősége • Megoldások: - szennyezett területet nem kezelik, módosítják a területhasználatot - lokalizálják a szennyezett területet - talajcsere
Több szennyezett terület esetén a fontossági sorrend Szempontjai:-emberi környezet veszélyeztetése - vízbázisok védelme - szennyezőanyag terjedése - felszíni befogadó közelsége - természetvédelmi terület, vízgaz- dálkodási terület közelsége - műemléki védelem
In situ: (eredeti helyzetben). Ide tartozik valamennyi olyan technológia amikor a szennyeződött földtani közeget, felszín alatti vizet olyan eljárással tisztítják meg a szennyező anyagtól, hogy tisztítás során nem termelikki a szennyezett földet és a tisztított felszín alatti vizet visszaszikkasztják a munkaterületen belül.
In situ biológiai eljárások • - Természetes szennyezőanyag csökkentés • - Természetes biodegradáció fokozása • - Bioventiláció • - Bioremediáció
Természetes csökkenés a talajban Alkalmazási korlátok:
Bioventiláció Lényege: A szennyezett talajban a biológiai lebontást oxigénbevitellel serkentik. A talajban természetesen jelenlévő mikroorganizmusok számára a bejutatott oxigén segítségével az aerob úton lebontható szennyezők eltávolításának sebessége fokozható.
Bioremediáció • Lényege: A szerves szennyezők mikrobák általi eltávolításának érdekében vizes oldatot cirkuláltatnak a szennyezett közegen keresztül. A vizes oldatban lévő tápanyag és oxigén a talajban jelenlévő mikrobák aktivitását növeli és felgyorsítja a szennyezők lebontási folyamatát.
Az in-situ biodegradációs eljárás alkalmazása talaj és talajvíz remediációjára
Talajműveléses kezelés • Lényege: Felszíni szennyezések esetén a biológiai lebontás elősegítése érdekében a szennyezett felszínt felszántják, ezáltal a szennyezők aerob lebontásához szükséges oxigén bevitelével a lebontási folyamat sebességét gyorsítják.
Fitoremediáció Lényege: A szerves vagy szervetlen szennyezések eltávolítása, megkötése a növények segítségével történik. • Fitostabilizáció • Fitoextrakció • Fitovolatizáció során a növény gázneművé alakítja és légtérbe juttatja a szennyezőanyagokat (Hg, As, Se) • Fitodegradáció esetében a növény maga, vagy gyökerének morfológiája segítségével elbontja, mineralizálja a biodegradálható vegyi anyagokat. Szerves anyagok átalakítására alkalmazzák elsősorban(szerves oldószerek,olajszennyeződés, robbanóanyagok). • A rhizotofiltráció lényege, hogy a növények gyökérzete és a gyökérzónában élő mikroorganizmusok együttműködve kötik meg (adszorbeálják), szűrik ki és bontják le a vízben található szennyezőanyagokat. Így elsősorban szennyvizek, csurgalék vizek kezelésére alkalmas módszer.
Fitoextrakció • Fitoextrakció során magasabb rendű növényeket alkalmaznak szennyezett talajok megtisztítására. • Ezt az eljárást nehézfémek eltávolítására alkalmazzák leginkább(Pb,Zn,Cd…) • A növények számára könnyen felvehetővé válnak a fémek, ha kelátképzőt (pl. EDTA) juttatunk a talajba (indukált fitoextrakció). A növények betakarítása és feldolgozása nagy figyelmet igényel,mivel ezek veszélyes hulladéknak minősülnek.
Fitostabilizáció • Fitostabilizáció során a szennyezőanyagot kémiailag stabilabb, kevésbé oldékony, kevésbé mozgékony és kevésbé mérgező formájúra alakítják át. • Elsősorban a kimosódás elleni védelem érdekében lényeges. A technológia során különféle adalékanyagokkal kezelik a szennyezett területet, amit később növénytakaróval fednek le. • Cél a szennyező anyagok helyszínen történő immobilizálása.
In situ fizikai –kémiai eljárások • - Pneumatikus fellazítás • - Talajlevegő kiszívása és kezelése • - Talaj vizes mosása • - Vitrifikáció • - Hőkezelés
Elektrokinetikus szétválasztás • Lényege:Eltávolítja a fémeket és szerves szennyezőket a rossz áteresztő képességű talajokból, iszapból, elektrokémiai folyamatok útján deszorbeálja majd eltávolítja a fémeket és poláros szerves szennyeződést
Repesztéses fellazítás • Lényege: Alacsony áteresztő képességű vagy tömör rétegekben hatékony módszer, amelynek segítségével a kőzetben mesterséges repedéseket hoznak létre. Ez növeli számos in situ technológia hatásfokát és gyorsítja a gázok kitermelését.
Talajmosás Lényege:Vizet vagy egyéb adalékot is tartalmazó vizes oldatot juttatnak a szennyezett közegbe a szennyezés kioldásának fokozása érekében. Cél a talajvíztükör olyan mértékű megemelése, hogy a szennyezett talajteret elérje, s lehetővé tegye a szennyezések feloldását.
Átlevegőztetés • Lényege: Kitermelő kutakat létesítenek, amelyeket vákuum alá helyeznek. Vákuum hatására kialakuló nyomás eredményeként az illékony gáz fázisú szennyezők eltávolíthatók.
Hőmérséklet növeléssel segített talajpára kitermelés • Lényege: A félig illékony szennyezők eltávolításának hatékonysága növelhető a hőmérséklet emelésével. Hőmérséklet növelésére forró levegőt vagy gőzt fuvatnak a talajba, vagy elektromos fűtést alkalmaznak.
Vitrifikáció • Más néven talajüvegesítés, a szennyezett talaj magas hőmérsékleten (1200°C-on) történő megolvasztása, melynek során a talaj szilikátjaiból üvegszerű, amorf vagy kristályos szerkezetű szilárd anyag keletkezik, a szerves szennyezőanyagok deszorbeálódnak és/vagy pirolízissel elbomlanak, a toxikus fémek pedig immobilizálódnak. • Célja: a talajban található szennyező anyagok, mint például nehéz fémek, radioaktív maradványok vagy peszticidek megkötése és ezáltal ártalmatlanítása.
A vitrifikáció kivitelezhető in situ vagy ex situ formában is. Ex situ termikus eljárás: a szennyezett talajt magas hőmérsékleten megolvasztják In situ fizikai-kémia eljárás: elektródákat helyeznek a talajba, és elektromos áram segítségével megolvasztják a talaj szilikátjait
In situ vitrifikáció Megszilárdult olvadék
Ex situ eljárások: ( nem eredeti helyzetben) - ex situ on site - ex situ off site
Bioágyas remediáció • Lényege: Az adalékokkal összekevert szennyezett talajt a talajfelszínen szétterítik. A szénhidrogénnel szennyezett talajok tisztítására alkalmas. A biológiai lebontás fokozható tápanyag, nedvesség tartalom, oxigén, megfelelő hőmérséklet és pH beállításával.
Talajmosatás • Lényege:A talaj finom frakciójához kötött szennyezőket mosás segítségével elválasztják a talaj többi részétől. A talajmosás nagyon ígéretes mentesítési technológia, elsősorban nehézfémek, radioaktív anyagok és szerves szennyezők eltávolítására. Ennek ellenére ipari alkalmazása nem igazán terjedt el
