A második esély iskolái

1. A második esély iskolái A magyarországi második esély iskoláinak fejlődési lehetőségei a dán és a német termelőiskola modell tükrében

2. Bevezetés • Cél: termelőiskolák létjogosultságának, adaptálhatóságának bemutatása • Dánia • Németország • Feltételezem, hogy Magyarországon termelőiskolák alapításával a foglalkoztatáspolitika területén számos probléma oldódhatna meg. Nemzetközi példák

3. Kutatási eljárás • Forrás: • Szakirodalom • Interjúk termelőiskolák vezetőivel, tanulóival • Szakmai gyakorlat során megszerzett személyes tapasztalatok • Módszer: összehasonlító elemzés • Fejlődéstörténet • Működés • Célcsoport • Finanszírozás

4. dán termelőiskola modell • 1985: termelőiskola törvény • Állami szubvenciók kb. 85% • „Nemzeti stratégia” • Minden fiatalnak lezárt képzése legyen • „Aktivizáló stratégia” • A Fiatal köteles elfogadni • Ha nem fogadja el – nem kap szociális juttatást

5. Különböző politikaterületek bevonása Foglalkoztatás- politika Oktatáspolitika Szociálpolitika Termelőiskola

6. német termelőiskola modell • 1920-as évektől - nincs törvényi szabályozás • „Arbeitsverbund Produktionsschule Nord” • Képzési lehetőség+szakmai képességek • Kompetenciák megállapítása + egyéni támogatási terv • Szakmai és szociális fejlődés párhuzamosan alakul ki • Személyi kompetenciák erősítése • Bizalom kiépítése • Megszokott viselkedési formák elhagyása Attitűdmegváloztatása

7. Szervezeti feltételek Pedagógiai módszer Termelőiskola

8. Finanszírozás • Egy éves költségvetés • ESZA pályázatok  létbizonytalanság • 5-10% önerő • Fizetés: 5 €/nap

9. magyar termelőiskolA Modell • 1989 : piacgazdaságtársadalmi egyenlőtlenség • Fiatal munkanélküliek • 1995: Első Dán-Magyar Termelőiskola • 2 iskola • Zalaegerszeg • Pécs

10. Célcsoport • Pályakezdő munkanélküliek • Oktatás • Munkaerőpiac • Szenvedélybetegséggel küzdők • Állami gondozásból kikerültek • Büntetés végrehajtási intézetből kikerültek

11. Miben más a termelőiskola? • Tanulni- termelni értékesíteni • Szakmai képzés • személyiségfejlesztés • 3 szakasz • Szocializációs problémák enyhítése • Felkészítés a tanulásra • Felkészítés a munkavégzésre • OKJ-s képzés • Utógondozás (!?)

12. Magyar termelőiskolák létjogosultsága I. Munkanélküliség • 2010.február – 11,4%-os munkanélküliségi ráta • Egyenetlen területi megoszlás • Borsod alacsony képzettség • Szabolcs elmaradott infrastruktúra • Baranya foglalkoztatottak jövedelme fejletlen képzési rendszerek

13. Magyar termelőiskolák létjogosultsága II. Oktatási rendszer hiányosságai • Oktatási rendszer eredményei – munkaerőpiac elvárásai (NIS 2010) • Pedagógusok • Halmozottan hátrányos helyzetűek • Csak tárgyi tudás átadása • Következmények • Lemorzsolódás • Munkanélküliség

14. Megoldási Javaslatok

16. Eredmények • Hátrányos helyzetű fiatal • Munkához jut • Munkaadó • Gyakorlat és szakmai tapasztalat • Állam • Szociális támogatások folyósítása helyett munkabér

17. Felhasznált Irodalom • Arnulf Bojanowski: Produktionsschule: Eine Antwort für die benachteiligte Jugendliche in den neuen Ländern (Münster: Waxmann, 2008) • Eszik Zoltán: 100 szó a tranzitfoglalkoztatásról (Budapest: OTE, 2006) • Karl-Heinz Theußen : Produktionsschulen in Deutschland – neuer Ansatz mit historischen Wurzeln • Paritätischer Wohlfahrtsband – Produktionsschulen: Mythos und Realität in der Jugendsozialarbeit • Prof. Dr. Roland Schöne: Produktionsschulen in Dänemark, Deutschland und Österreich • Radácsi Imre: Termelőiskola – A korai iskolaelhagyók integrációjának lehetősége • Verner Ljung: Produktionsschule – Ausweg aus der Chancenlosigkeit? – Das dänische Modell