INDIA VALLÁSAI

1. INDIA VALLÁSAI Gáthy Vera MTA Szociológiai Kutatóintézet

2. A társadalom vallási összetétele 80,5% hindu (kb. 926 millió fő) 13,4% muszlim (több mint 155 millió fő) 2,3% keresztény 1,9% szikh 0,8% buddhista 0,4% dzsaina És: zsidók, párszik, Bahá'I, animisták

3. KERESZTÉNYSÉG • Több hullámban és több felekezet • India déli részein és Ászámban • Részben kényszerű térítés – portugálok • Részben menekülés az érinthetetlenség elől

4. Párszi közösség • Iránból a 7. sz. végén és a 8. sz. elején Indiába menekült zoroasztriánus közösség • Kereskedelemmel, iparral foglalkozó urbánus népcsoport.

5. BAHÁ’I • Bahá’i: idegen, iráni eredetű • Alapítva 1844 Siraz • Alapíró: Bahá’u’lláh • Tanai: az Isten, vallás, emberiség egysége • Monoteista • 200 országban 5-6 millió

6. TÖRZSIEK, ANIMISTÁK • Animisták: a törzsi lakosság köreiben • A természet élő és élettelen részében élő szellemek, lelkek tisztelete • Sámánisztikus szertartások • Ádivászik 6

7. AZ ISZLÁM • Iszlám Indiában: először a 7. században a Malabar parton megjelenő arab kereskedők hozzák be • A 8. sz.-tól Szind tartomány, majd a 10. századtól Észak-Indiában elterjed, később délebbre is. 7

8. A SZIKH VALLÁS • Tíz guru • Alapító: Guru Nának • Szent könyv: Guru Gránth Száhab • 1699: khalsza • Az 5 K • Központ: Amritszar Aranytemplom

9. EGY KIS NYELVTÖRTÉNET • Indiai nyelvek több családból: • indo-európai • dravida • tibeto-burmán, mundastb. • Indo-európai nyelvek • Ókor: védikus ind, szanszkrit, prákritok, páli • Középkor: apabhramsa nyelvek • Újkor: hindí, bengáli, maráthi, gudzsaráti, ... • Dravida nyelvek • tamil, telugu, malajálam, kannada 9

10. A szanszkrit • Szam+krita=össze tett, megcsinált • Alkotója: Pánini (Kr. e. 4. sz. ?) • A nagy kommentátor: Patandzsáli (Kr.e. 2. század) (mellesleg: a Jógaszútra szerzője) • Ma is élő nyelv

11. BRÁHMANIZMUS • Bevándorlás észak-nyugatról: a pásztorkodók magukkal hozzák a vallásukat, a szent szövegeket szóbelileg hagyományozzák. • Kr.e.1000 után kezdik lejegyezni a védikus vallás iratait: a 4 védát (Rig, Száma, Jadzsur, Atharva) • A helyben talált kultuszokat beépítik az ind hagyományba, ezzel a védikus panteon lassan átalakul. • Elkülönülő papi réteg, a szertartások tudói, a tudás birtokosai, filozófusok

12. A SZENT IRATOK TÍPUSAI • Sruti: a kinyilatkoztatott szövegek, ember feletti eredetűek • Szmriti: szövegek, amelyekre „emlékeznek”

13. SRUTI • A sruti kategóriájába tartozik a 4 véda (véda=tudás). Minden véda 4 részből áll: • 1. a szamhiták (tényleges védák, himnusz gyűjtemények) • Rigvéda: az áldozat vagy más szertartások során recitált himnuszok az istenekhez • Számavéda: az áldozat során énekelt himnuszok • Jadzsurvéda: az áldozatra, a szertarásra vontakozó szövegek • Atharvavéda: az áldozattól független, magánimák, varázslások, gyógymódok stb. • 2. bráhmanák (a szertartásra vonatkozó kommentárok), az 1.és a 2. a rituális rész • 3. áranjakák (=erdei könyvek): a bráhmanák kommentárjai, az áldozattól távolabb eső, filozofikusabb írások • 4. upanisadok (=a mester lábához ülés): az áranjakákat magyarázó, a rítustól független filozofikus könyvek (több, mint 100), a 3. és a 4. a tudás részt alkotják 13

14. SZMRITI • eposzok: Mahábhárata, Rámájana • puránák: az istenek történeteit, királylistákat, valós és mítikus történeteket egyaránt tartalmazó verses szövegek: Bhágavata purána, Visnu purána, Matszja purána, Szkanda purána • szútrák: tanköltemény: jógaszútrák stb. • Sásztrák: tankönyvek: törvénygyűjtemények (pl. Manu, Nárada stb.), orvosi tankönyvek (ájurvéda: Csaraka, Szusruta), építészeti, művészeti tankönyvek 14

15. A HAT FILOZÓFIAI RENDSZER • Kr.e. 5.–4. századtól pezsgő szellemi és vallási élet. 500-600 évvel később lejegyzik a hat ortodox filozófiai rendszert: • – njája, vaisésika, szánkhja, jóga, mímámszá, védánta • Ma: jóga és védánta

16. Vallási és társadalmi újítók 1. • Vardhamána Mahávíra, a Dzsina (kb Kr.e. 599/580–527) • a dzsainizmus megalapítója • elődje a 23 tírthankara • “a helyes megismerés, tudás és viselkedés a móksához vezető út” • 5 alapelv: • ahimszá (erőszaknélküliség) • szatja (igazmondás) • asztéja (ne lopj!) • brahmácsárja (önmegtartóztatás) • aparigraha (birtoklás nélküliség) • a cél a móksa: a karmától való megszabadulás • az eszköz: a lélek saját útjának kibontakoztatása • mára kb 5 millió dzsaina Indiában 16

17. Vallási és társadalmi újítók 2. • Gautama Sziddhártha, a Buddha (Kr.e. 563–483) – a buddhizmus megalapítója Buddhizmus: mindenkit befogadott. Tagadta az istenség létezését. A létezés körforgása az embernek csak szenvedést okoz, ezért meg kell tőle szabadulni. Mindennek gyökere a vágyakozás, ezt kell felszámolni. A cél a nirvána. Buddhista szerzetesrend és a Tan, a dhamma közössége: a Szangha. 1200 évig meghatározó szerepe Indiában, ill. elterjed Ázsia-szerte. 2 nagy ág: hínajána, mahájána (kis kocsi, nagy kocsi) 17

18. A hinduizmus kialakulása • Kr.u. kb. 400 körül új brahmanikus tanítók: sokat átvesznek a buddhizmustól (kolostorok, szent helyek, iskolák) • Visszaállítják a szamszárába vetett hitet: az út végén az istenséggel való azonosulás vár az emberre. • Az első évezred végére kiszorítja a buddhizmust.

19. VISNU • Teremtő és fenntartó isten • Tíz avatára (köztük Krisna) 19

20. SIVA • Pusztító és megújító isten • Pre-árja eredetű (Rudra) • Számos alak: a tánc ura (Nátárádzsa), a kéknyakú stb.

21. TEMPLOM ÉPÍTÉSZET 1. • Sikára torony • Gópuram

22. TEMPLOMÉSPÍTÉSZET 2. • Konaraki naptemplom • Csandéla építészet

23. A hinduizmus fő fogalmai 1. • Szamszára – az újraszületések sora • Dharma – etika, kötelességek, maga a vallás (Buddha is így használta), világi értelmezésben : a törvények összessége. • Szanáthana dharma – az örök törvény, az örök út • Karma– cselekvés, az ember tettei, amelyek meghatározzák a későbbi újraszületések minőségét • Móksa– megszabadulás a lét körforgásától, azonosulás a világszellemmel • Ásramák – az élet 4 szakasza: tanulás, családalapítás, visszavonulás, az élettől való teljes elvonulás • Májá – illúzió (a világ csupán illúzió)

24. A hinduizmus fő fogalmai 2. • Déva: isten (ld. deus stb.) • Óm: A-U-M az istenséget, a világ egységét kifejező meditációs szócska • Szamszkára: 16, az emberi életszakaszoknak megfelelő hindu „szentség” • Upanajanam: a szent fonál szertartása dvidzsák számára

25. A Brahman és az Átman • A bráhmanizmus/hinduizmus/filozófia két legvitatottabb fogalma: az istenség megnyilvánulásai, de az Átman az egyes ember része is, amely halálakor távozik a testből. • A különböző irányzatok között a választóvonal: 1. csak a lélek az örökkévaló és nincs anyagi és lelki kettősség, ez az advaita tanítás • 2. Van személyes isten és anyagi világ is, tehát kettősség, ez a dvaita tanítás

26. Vallásgyakorlás ma • Sokféle. • Házi szentélyek az otthonokban. • A templomba virágot és gyümölcsöt visznek. • Életszakasznak megfelelőszertartások sora (szamszkárák). • A védikus tűzáldozat márcsak esküvőn és halottiszertartáson. • A szent fonál szertartása.

27. A hinduizmus ma • A megreformált brahmanizmus a mai hinduizmus. • Számos irányzat • A legfontosabbak: vaisnava és saiva (számos szektával) • Bhakti – az istenség feltétlen és odaadó szeretete • A vallás lényege: henotheista: egyetlen isten tisztelete a többiek létezésének elismerése mellett.

28. A befogadó hinduizmus • Évezredek óta befogadó: a helyben talált kultuszokat beépítette. Pl. Siva nem volt védikus isten, Indiában „találták”. A védikus isteneket pedig a helyi viszonyokhoz igazították. • Mindenféle helyi szokást, rituálét beépít és elfogad. • Ma a legfontosabb szent irata: • Bhagavad Gítá

29. A hinduizmus és a kasztrendszer • Nem szükségképpen függenek össze, de együtt fejlődtek. • Egyes saiva irányzatok liberálisak: nők és férfiak egyenjogúságát hirdetik. • Alapelv azonban: a karma tana: az ember felelős a tetteiért a következő újjászületés minősége miatt, és ez meghatározza az egyén helyét a társ. hierarchiában. • A papság (bráhmanák) szerepe: ők a tudás letéteményesei, az elit, az értelmiség, a hagyományok és a szent iratok őrizői, bírák és törvényalkotók. Ma ez változik, de a vezető szerepet megőrizték. • A hinduizmus és a kasztrendszer összefonódott.

30. Indiai ünnepek • Sok és nagy ünnep van, egyesek évente, mások 3-5, esetleg 9 évente. • 9 szent hely, zarándokközpontok a Himalájától a Comorin-fokig • Pl.: Kumbha méla – 4 évente • Krisna dzsanamastami • Hóli – évente • Diválí – évente • Ganés Csaturthi stb.

31. Olvasnivaló • Terbess Online Ázsia E-tár (www.terebess.hu) • Az előadás véget ért, jó olvasást kívánok!