Integrációs szerződések Maastricht Amszterdam Nizza

1. Integrációs szerződések Maastricht Amszterdam Nizza

2. Maastrichti Szerződés 1992. február 7-én a hollandiai Maastricht városában írták alá az állam-és kormányfők 1993. november 1-én lépett hatályba (első dán népszavazás sikertelen) a Maastrichti Szerződés új alapokra helyezte az európai integrációt Célja: a gazdasági és politikai integráció mélyítése

3. 7 címből álló okmány: 1. Európai Unió létrehozása; 2. Római EGK Szerződés módosítása; 3. Párizsi Szerződés módosítása; 4. EURATOM módosítása; 5. Közös Kül- és Biztonságpolitika; 6. Bel- és Igazságügyi Együttműködés; 7. Zárórendelkezések;

4. Európai Unió 1. pillér Európai Közösségek szupranacionális jelleg önálló jogalanyiság min. többségi döntés 2. pillér Közös kül- és biztonság-politika kormányközi jelleg konszenzusos döntés 3. pillér Bel-és igazságügyi együttműködés kormányközi jelleg konszenzusos döntés

5. A politikai integráció növelése: • Közös kül- és biztonságpolitika: • alapja 1954-es párizsi szerződés = NYEU • Bel- és igazságügyi együttműködés: • alapja a belső határok eltörlése • Uniós állampolgárság: • Aki valamely tagállam állampolgára, egyben az Unió • állampolgára is. Nem helyettesíti a nemzeti állampolgárságot, • kiegészíti azt, mivel többletjogokat biztosít. • Négy konkrét jogosultsággal jár: • EU bármelyik országában szabadon mozoghat • EU Parlamenti választásokon részt vehet • Más EU tagállam diplomáciai védelmét kérheti EU-n kívül • Petíció az EU Parlamenthez, jogorvoslat az • Ombudsmanhoz

6. személyek szabad mozgása teljes körűen, • szubszidiaritás elve a közösségi döntéshozatalban • akkor kell egy kérdésben közösségi szinten döntést hozni, ha nemzeti szinten nem lehet kielégítő eredményre jutni, • s ha a javasolt lépés közösségi szinten várhatóan nagyobb sikerrel jár. • A döntéseket az intézményi hierarchia lehető • legalacsonyabb fokán kell hozni.

7. Európai Unió – (European Union – EU) elnevezés • A fogalom a korábbi Európai Közösségeknél mélyebb • és átfogóbb együttműködést takar. • Az Európai Unió nem lépett a három korábban • létrehozott Közösség helyébe, mert • egyrészt nem szűntette meg azokat, • másrészt az EU nem kapott önálló jogalanyiságot, • azzal továbbra is csak a három Közösség rendelkezik. • Kohl : Maastricht: „a Rubikon átlépése, nincs visszaút”.

8. Első pillér Európai Közösségek ESZAK, az EK és az Euratom azaz az Európai Közösségek közös gazdasági politikák (kereskedelem, közlekedés, mezőgazdaság, verseny) közös monetáris politika a közös pénzzel az euroval a közösségi politikák (környezetvédelem.,fogyasztóvéd….)

9. Az első pillérben az ún. közösségi modell érvényesül, itt nyílik lehetőség a szupranacionalitás érvényesülésére és a közös intézmények teljes jogkörű működésére. A szupranacionalitás jellemzői: az EK határozatai akkor is kötelezőek a tagállamra, ha ő nem szavazta meg a döntést, mert az adott kérdésben a többségi döntés elve érvényesül. Továbbá a közösségi jog közvetlen hatállyal bír és elsőbbséget élvez a tagállami jogszabályokkal szemben. Közösségi jogalkotásra csak az 1. pillér keretén belül kerül sor.

10. 2-3. pillér nem a közösségi modell érvényesül, kormányközi együttműködés, mert ezeken a területeken a tagállamok nem voltak hajlandók lemondani a szuverenitásukról csak a tagállamok teljes konszenzusával hozható döntés (egyhangú) a Közösségi intézmények hatásköre korlátozott: a Bizottság nem rendelkezik kizárólagos kezdeményezési joggal, a Parlamentnek csak konzultációs szerepe van, a Bíróság a 2. pillérben egyáltalán nem a 3. pillérben csak korlátozott hatáskörrel rendelkezik

11. Az EU Maastricht után Euroszkepticizmus szerződés ratifikálási nehézségei (dán elsőkörös elutasítás, Fro. 1%-os többség) Opt-out = kimaradási klauzula (GB. És Dánia) = önkéntes kimaradási lehetőség gazdasági recesszió a világgazdaságban – monetáris rendszer problémái

12. Az Unió Maastricht után (1993)Az Unió a gyakorlatban • Az 1993-as év immár az egységes közösségi piac első éve volt. Az első száz nap gyorsmérlegének 1993. május 5-i megjelenését érthetően nagy várakozás előzte meg. • A jelentésből kiderült, hogy a tagállamok alapvetően végrehajtották, illetve életbe léptették a Fehér Könyv által javasolt jogszabály-változásokat. • Fő feladat: • - az egységes piacnak a hatékony működése, • - két terület a közös pénz létrehozásával kapcsolatos kérdések és a vasfüggöny leomlása után felerősödött migrációs nyomás miatt halasztódó és a közösségi állampolgárok szabad mozgását eredményező megállapodás.

13. A viták az infláció, a kamatszint, a belső eladósodottság és a költségvetési deficit meghatározott értéken belül tartása körül folytak. • Ezért egy részük nyíltan a feltételek enyhítését szorgalmazza, amit viszont a márka stabilitását féltő németek hevesen elleneztek. • A német álláspont győzedelmeskedett az Európai Unió 1993. júniusi koppenhágai csúcstalálkozóján. • Jacques Delors, a Bizottság elnöke nemcsak kiállt a közös valuta szükségessége mellett, hanem figyelmeztette a tagállamokat, hogy ehhez ki kell tartaniuk a nemzetgazdaságok konvergenciájának szigorú politikája mellett.

14. A Tizenötök Európája Előzménye: Európai Gazdasági Térség - 1992 hatályba - 1994 elfogadják az EK piaci szabályainak 80%-át 1995. január 1. Ausztria Finnország Svédország Norvégia ismételten népszavazáson elutasítja

15. Ausztria, Finnország, Svédország és csatlakozása • Az országok 1995. január 1-jétől az Európai Unió teljes jogú tagjaivá válhattak. Mivel a csatlakozó államok gazdasági fejlettsége felette van az Unió átlagának, a közösségi költségvetés nettó befizetőivé váló országokat szívesen látja a tagállamok többsége. • A tizenkettőnél több – előbb tizenhat, majd csak tizenöt – tagúvá bővülő Unió belső egyensúlyának megváltozása ugyanakkor heves belső vitákat váltott ki az állam- és kormányfők 1993. decemberi brüsszeli és 1994. júniusi korfui csúcstalálkozóján. • A viták során nem sikerült megállapodást elérni az ún. intézményi reform kérdésében, s elmaradt a döntés arról is, hogy legyen-e változás a Unió döntési mechanizmusában, valamint a féléves elnökségi rotációs rendszerben.

16. Az elnökségi rendszer kapcsán a vita mindenekelőtt a trojka összetétele körül zajlott. • Az Unió nagy tagállamait ugyanis aggasztotta az a lehetőség, hogy az új belépőkkel ismételten kisállamokból álló elnöki trojka alakulhat ki. • Ennek elkerülése érdekében javasolták, hogy a trojka egyik tagja mindig a nagy államok egyike legyen. Ugyancsak vita tárgya volt a minősített többségi szavazáshoz szükséges szavazatok, illetve a vétóhoz szükséges ellenszavazatok száma.

18. Amszterdami Szerződés • 1996-ban kormányközi konferenciát hívnak össze • az alapítószerződések módosítására, • a MSZ felülvizsgálatára, • az eredetileg hat tagállamra tervezett intézményrendszer • átalakítására. • Eredmény az Amszterdami Szerződés, • 1997. október 2-án írták alá, s 1999. május 1-én lépett életbe. • három fő problémakörrel foglalkozott: • egy „polgárközelibb” Európai Unió kialakításával, • az Unió „kifelé irányuló cselekvési képességének • megerősítésével” • az Európai Unió hatékonyabbá és demokratikusabbá • tételéhez szükséges belső intézményrendszeri reformokkal

19. A „polgárközelibb” Európai Unió kialakítása: • demokratikus jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben • tartása, • összehangolt foglalkoztatási stratégia kidolgozása, • munkahely-teremtés, • környezetvédelem és a fogyasztóvédelem előtérbe helyezése, • a nagyobb átláthatóság, • a közegészségügyi helyzet és a jogalkotás minőségének • javítása, • a szubszidiaritás elve • .

20. A Bel-és igazságügy területén: • a személyek szabad mozgása (határellenőrzés), • a menedékjog és a menekültügy • a vízumpolitika • átkerül az első pillérbe. • 3. pillér neve: A rendőrségi és bűnügyi együttműködés • A Schengeni Egyezmény részévé válik a szerződésnek. • A rendőrségi és bírósági együttműködés továbbra is a • harmadik pillérben marad. • Az EU ezentúl sem rendelkezik önálló nemzetközi • Jogalanyisággal, • de jogosultságot kap arra, hogy nemzetközi szerződéseket • köthessen.

21. A közös kül- és biztonságpolitika • hatékonyságának növelése • áttekinthetőbbé, rugalmasabbá és hatékonyabbá tették a második pillér működését. • az elvi, és az ezek végrehajtását szolgáló operatív döntések elkülönítése, • „közös stratégia” bevezetése, • marad az egyhangú döntéshozatal, de a „konstruktív tartózkodás” bevezetése, • új tervező és elemző részleg felállítása, • a NYEU-t ezúttal sem sikerült integrálni az EU-ba, • bekerültek a szerződésbe az ún. „petersbergi feladatok” • (válságkezelés, békefenntartás) • ezek finanszírozása közösségi költségvetésből,

22. Belső intézményrendszeri reformok • csupán kisebb lépések történtek, a legjelentősebb • problémákat nem sikerült megoldani • „ Amszterdami maradékok”

23. 1995 1995 1995 Az EU keleti irányú bővítése Csatlakozási tárgyalások megindítása: 1998. 03.31. Lengyelország, Magyarország Szlovénia, Észtország Csehország, Ciprus 1972 2000. 02.15. Lettország, Litvánia, Bulgária Románia, Szlovákia, Málta 1951-57 1986 A csatlakozás időpontja: 2004. 05.01. 10 állam 1981

24. Nizzai Szerződés • 1999. évi kölni csúcs → 2000. február 14-én • újabb kormányközi konferencia: • a bővítéshez szükséges intézményi reformok miatt. • 2000. december 7-10-i nizzai csúcs a Nizzai Szerződés • Életbelépés: 2003. február 1. • Eredmények: • a közösségi döntéshozatal hatékonyabbá tétele, • a többségi döntéshozatal kiterjesztése  a tagállami vétó • visszaszorítása

25. megkönnyíti a tagállamok közötti ún. megerősített • együttműködés (enhanced cooperation) intézményét: • ez lehetővé teszi az integrációban gyorsabban haladni akarók • összefogását, ha abban egyes tagállamok nem kívánnak részt • venni (8 tagállam). • lehetővé teszi az EU keleti irányú bővítését, • meghatározza az EU keleti bővítését követő • intézményrendszer átalakítást, • megoldás az „amszterdami maradékokra” • Alapvető Jogok Chartája: • a szociális jogok széleskörű meghatározása • módosítja a tagállamok részvételét a döntéshozatalban, Intézményi reformok

27. Tanács Nizza után a többségi döntéshozatalhoz szükséges (2005. 01. 01.) 1. 27 tag össz. szavazat 345 minősített 255 szavazat 2. tagállamok többségének a támogatása = 14 tagállam 3. 62%-os népességi küszöb (15 és 27 tag között a csatlakozási szerződés rögzíti a minősített többséghez szükséges szavazatokat)

28. A Bizottság tagjai Nizzaelőtt 20 biztosból álló testület (5 nagy tagállam 2-2 fő, többi 1-1 fő); Nizza után tagállamonként 1 tag = 25/27 biztos Magyarország európai biztosa Kovács László, aki az adóügyekért felelős 27 tagállam után a Tanács egyhangú döntése a kevesebb létszámról és a rotációról (egyenlőség, demográfiai és földrajzi szempontok alapján); Reformtervezet: 2014-ig „1 biztos – 1 tagállam” elve 2014 után tagok 2/3-ára csökken a létszám, és egyenlő rotáció elve alapján váltják egymást a tagállamok

29. Európai Parlament Nizza után Képviselői helyek száma országonként

30. Lisszaboni Stratégia • EiT a 2000. március 23-24-i lisszaboni csúcstalálkozó: • a foglalkoztatás, a gazdasági reformok és a szociális • kohézió megerősítése, • a tudásalapú társadalom kiépítése, • az EU 2010-ig a világ legversenyképesebb és legdinamikusabban fejlődő, tudásalapú gazdaságává váljék, • képes a fenntartható fejlődésre, • nagyobb szociális kohézióval több és jobb munkahelyet teremt, • elősegíti az élethosszig tartó tanulást (Lifelong Learning)

31. A Lisszaboni Stratégia végrehajtása néhány év alatt túlságosan bürokratikussá vált: a 28 fő célkitűzés mellett közel 120 köztes cél, 117-féle mutató, 2004 Wim Kok (volt holland miniszterelnök) vezette munkabizottság jelentése a problémákról, Barroso-bizottság átdolgozta a Lisszaboni Stratégiát, kevesebb, de jobban megvalósítható célt kijelölve. Az elsődleges prioritás: • a növekedés és a munkahelyteremtés elősegítése, • az infrastruktúra, • a társadalmi és gazdasági kohézió • és a kutatás-fejlesztés erőteljesebb támogatásával. A tagállamok állam-és kormányfői a rendszeres tavaszi csúcstalálkozóikon vizsgálják felül és egészítik ki.

32. Az európai integráció fejlődése Politikai unió 1992. MSZ 1997. ASZ 2003. Nizza Gazdasági unió 1992. MSZ 1997. ASZ Egységes piac 1986. EEO. A kormányzat és törvényhozás fokozatos átvitele közösségi szintre. E folyamat lényeges eleme közös külpolitika kialakítása és a bel- és igazságügyek közösségi szintre emelése A közös piacon túl a nemzeti gazdaságpolitikák összehangolását, harmonizálását, végül azok közösségi szintű egyesítését jelenti. Fontos eleme a közös pénz (euro). Közös piac 1957. RSZ A közös piacnak olyan továbbfejlesztett változata, ahol az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlását akadályozó egyéb korlátokat is felszámolják Vámunió 1957. RSZ Az áruk és szolgáltatások mellett a tőke és a munkaerő is szabadon mozoghat. Áruk és szolgáltatások szabadon mozognak, közös külső vámok, közös kereskedelempol.