Altruizmus és agresszió - pro- és antiszociális viselkedés

1. Altruizmus és agresszió -pro- és antiszociális viselkedés Szociálpszichológia Rácz Judit, 2007

2. A segítségnyújtást és a bántalmazást egyaránt érzelmek és észlelések vezérlik • Mindkettő konkrét jutalommal jár(hat) • Mindkettőben példákat követünk • Mindkettőt társas normák hívják elő.

3. Proszociális viselkedés • Jót tenni másokkal vagy társadalmi csoportokkal • Szabályok, normákhoz igazodás, együttműködés, segítés • Erősíti az emberi kapcsolatokat, lehetővé teszi a társadalom jó működését • A nyilvánosság segíti a proszoc viselkedést – ha mások látnak, vagy tudják, kik vagyunk

4. Szabálykövetés, konformitás, engedelmesség – arányoktól és tartalomtól függően proszociális vagy negatív

5. Altruizmus • Várunk-e jutalmat a jótettért? • Van-e tiszta altruizmus? Agresszió • Valamilyen okból • Valamilyen cél érdekében

6. Konrad Lorenz: - alapvetően önzőek vagyunk • az altruizmus kulturális képződmény Mások szerint: • az altr. is evolúciós termék: segíti a túlélést (rokonnak segítünk többnyire) • az altr. kifizetődik (de kell hozzá az emlékezet – ezért csak embernél van)

7. Ami „biológiai”, még nem szükségszerű: • Egyes népek háborúznak, mások kevésbé • Eltérően reagálnak provokációra, sértésre Ami „természetes”, az nem mindjárt „helyes” is - Egyedül az emberi tudat különbözteti meg a helyest és a helytelent (eldönti, mi helyes, mi nem)

8. Segítségnyújtás • Szükséghelyzet felismerése – kisebb közösségben valószínűbb • „Megérdemli-e” a segítségkérő a segítséget? • Jó és rossz hangulat – egyaránt késztethet segítségnyújtásra

9. Költségek és nyereségek • Jó érzés generálása/fenntartása • Bűntudat enyhítése „Önzetlen” és „önző” segítés – nem mindegy? Van-e jutalom nélküli jótett? Baj-e, ha nekünk is jó, ha jót teszünk?

10. Egyes szocpszichológusok szerint: • Egoista segítés: saját (lelki, anyagi, egyéb) jólétünk kedvéért segítünk • Altruista segítés: segítünk, nem várunk semmit viszonzásképpen • Az empátia nyilván segíti az altruizmust • Negatívállapot-csökkentés elmélet

11. Ki segít kinek általában? • Altruista személyiség • Hasonló a hasonlónak • Csinosaknak, szépeknek • A világ igazságos – segítek, ha megérdemled, ha nem, akkor nem („az áldozat a/is hibás) • Érzelmek, kedélyállapot – jókedvűen könnyebb segíteni, de a rossz helyzet empátiát teremthet

12. Segítés és normák • A viszonosság normája • Az elosztás normája • A társas felelősség normája Akadályozó normák: • „nem belekeveredni” • „családi ügy” • megosztott felelősség, sokan vagyunk, segítsenek a többiek

13. Viszonosság: • Méltányosság • Egyenlőség • Félelem a kitűnéstől • Túlélői bűntudat A közjavak tragédiája • Herdálás • Felhalmozás

14. A segítség nem mindig segítség: • Csökkentheti az önértékelést, öntudatlanul is • Adósság-érzés, nem tudjuk viszonozni • Irígység, megalázottság érzése – beleharapni a kézbe, amely etet

15. A proszociális viselkedés elősegítése • Tegyük egyértelművé, mire van szükség(ünk) • A segítőkész önkép erősítése • A rászorulttal való azonosulás erősítése („felebarát”) • A segítést támogató normák tanítása • A segítő normák aktiválása • A felelősség személyesítése („Ön ott”)

16. A segítés lépései • Vedd észre, hogy történik valami • Értelmezd a helyzetet • Vállalj felelősséget • Döntsd el, hogy segíthetsz legjobban • Segíts

17. Antiszociális viselkedés Viselkedés, amely árt a személyközi és társas kapcsolatoknak és/vagy kulturálisan nemkívánatos.

18. Agresszió – velünk született vagy tanult?

19. Modellkövetés, utánzás – jó és rossz irányban egyaránt.

20. Agresszió – ártani akarás • Instrumentális agresszió – el akarunk érni, megszerezni valamit • Személyes képességek – meg tudom tenni, már egyszer bejött • Nemi különbségek – férfiak erősebbek, kisebb a kockázat • Modellek, példák hatása

21. Érzelmi agresszió – „erős felindulásból” - válasz vélt vagy valós provokációra • Ha úgy érezzük, bántani akartak • Ha nincs okunk/módunk a másik megértésére • Személyiségi különbségek

22. Belső okok • Ösztönelmélet, a rombolás és halál ösztöne – Thanatos (Freud) • Frusztráció-agresszió • Ellenséges észlelés tulajdonítás várakozás • Önzés • Üsd a gyengébbet (mert ütheted) • Sértett büszkeség és becsület • Megaláztatás • Önkontroll tanulásának hiánya

23. Személyközi okok • Családon belüli erőszak • Testvérek közötti kapcsolat – állítólag a legerőszakosabb • Nők állítólag gyakrabban támadnak férfipartnerükre, de nagyságrendekkel kisebb kárt okoznak • Indulatáttétel (megrugom a kutyát) • Utolsó csepp – csekély „bűnért” nagy agresszió

24. Külső okok • Fegyver puszta jelenléte könnyebben vált ki agressziót • Meleg éghajlat • Kellemetlen külső körülmények (zaj, tömeg, bűz) • Rossz táplálék, alkohol

25. Kulturális különbségek Az agresszió normái a különféle társadalmakban • Fegyverviselés és használat • Férfiagresszió elfogadása • A család „szentségének” normája

26. A média hatása Vitatott kérdés, pedig sok kutatás egyértelműen bizonyítja, hogy aki sok erőszakot néz a tévében, hajlamosabb lesz az agresszivitásra – megerősödik benne az erőszak elfogadhatósága, megszokja és megtanulja az erőszakot

27. Az agresszió hatásai • Az áldozatra – sokkal több, mint fizikai • Az elkövetőre – néha valószínűsíti a következő agressziót • A környezetre

28. Az agresszió csökkentése • Értelmezzük újra a helyzetet • Gondolkodjunk kritikusan, „számoljunk el tízig” • Agresszióellenes normák tanítása • Ne provokáljunk • Csökkentsük az eszközöket (fegyver) • Korlátozzuk az erőszakot a médiában • empátia