540 likes | 858 Views
Multikulturális nevelés. EKF. Multikulturális világ. Multikulturális társadalom. A 21. század időszaka A különböző kultúrák,vallások, nyelvek, szokások, tradíciók, és életformák egymás mellett élése, keveredése Világméretű folyamatt Felgyorsult
E N D
Multikulturális társadalom • A 21. század időszaka • A különböző kultúrák,vallások, nyelvek, szokások, tradíciók, és életformák egymás mellett élése, keveredése • Világméretű folyamatt • Felgyorsult • Mozgatója: a migrációs tendenciák • Kialakulása: a 2. világháború utáni időszak • Előkép: USA, meltingpot ( a beavándorlók olvasztótégelye)
Metaforák: • Olvasztótégely • 1908 • Mozaik • Salátás tál
A változások háttere • A gyarmatbirodalmak felbomlása • Európa megosztottsága • Kelet és Nyugat, a tőkés és a kommunista -eltérő fejlődés • A harmadik világ fejletlensége, felzárkózása • Politikai, vallási okok: forradalmak, háborúk miatti menekülés (1956-os forradalom, délszláv háború, ír, palesztin menekültek) • Gazdasági kényszer: megélhetési migráció (törökök, kelet-európaiak) • 1989, 1990, a rendszerváltás,az egységesülés felgyorsítja
Multikulturalitás és globalizáció • Szorosan összefügg • Technikai-műszaki fejlődés következtében • gyors közlekedés • információ áramlás • elektronikus ügyintézés • Multinacionális cégek megjelenése (managment) • Új információs-kommunikációs technológiák • Egységesülő fogyasztás • Turizmus, divat • Amerikanizáció(Pepsi feeling)(európaizáció, EU) • Piaci szemlélet (gazdaságközpontúság) • Munkaerőhiány/felesleg
A globalizációs hatások következményei • Kölcsönös függőség, egymásrautaltság: interdependencia • Hagyományos kultúrák felbomlása, eltűnése • Városiasodás, a falu sorvadása • Kulturális homogenizálódás és pluralitás • Konfliktusok
Az oktatás szerepének felértékelődése • A multietnicitás, multikulturalitás, a nyelvi, vallási sokszínűség, plurális értékrend az oktatásban • A globális, a lokális, a helyi érdekek összehangolása • A helyi kulturális örökség megőrizése • Eszköz: a múzeumpedagógia a hagyományok, értékek közvetítésében
Multikulturális oktatási koncepciók • A fejlett tőkés országokban: bevándorló munkaerő a 60-as évektől • Németország, Svédország, Kanada multikultirális oktatási koncepciókat dolgoz ki • Cél: a konfliktusok csökkentése • Az idegenkedés (xenofóbia), idegengyűlölet, rasszizmus leküzdése • Kezdetben szeparált oktatás, ma integrált osztályok • A kirekesztés, lemorzsolódás globális probléma
Delors, UNESCO-jelentés, 1997 • Az oktatás nem sikeres, ront a gyermekek helyzetén a nemzeti és etnikai csoportok közelítésében • Kevés a tolerancia, nagy a szelekció, gettósodás, kirekesztés • Előítéletekből adódó konfliktusok • Az oktatás prioritása: a multikulturális nevelés • Az iskola felelőssége a többségi és a kisebbségi kultúrák különbségének bemutatása, áthidalása
A multikulturális nevelés fogalma • Fő célja: egyenlő oktatási-nevelési lehetőségek biztosítása a különböző rasszokhoz, nemekhez,etnikai és kulturális csoportokhoz és szociális rétegekhez tartozók számára • Hozzásegíteni a sikeresen társadalmi integrációhoz • Elősegíteni a kommunikációt, hogy az emberekkel interakcióba tudjanak lépni
Multikulturális nevelés, mint gyűjtőfogalom • Sokféle program, koncepció, projekt halmaza • Magában foglalja a multikulturális kommunikációt, az interkulturális konfliktus megoldást, tananyagfejlesztést • Jelenti kisebbségi kultúra megismerését a többségi kultúra mellett • Igazságtalan emberi bánásmód, erőszak elleni álláspont kialakítása
Szélesebb értelemben • A multikulturalitás felszínre hozza más (nem idegen) kisebbségek kirekesztettségét, jogegyenlőségének a hiányát • Nők és fogyatékosok esélyegyenlősége • Más sajátos kirekesztő szempontokat • Generációk (öreg, fiatal) • Képességek szerinti (okos, buta) • Földrajzi elhelyezkedés (Nyugat, Kelet, Balkán) • Szexuális viselkedés (homoszexuálisok, leszbikusok, transzvesztiták, szex munkások) • Vallási szokások (vallásos, nem vallásos, zsidó, iszlám, kurd, szik) • Lakóhely szerint (falusi, tanyasi, szabolcsi) • Divat(öltözködés, hajviselet, zenei ízlés szerint: bőrfejű, tetkós, pearcinges, rocker) • Sport (Újpest, Ferencváros)
Paradigmaváltás az oktatásban: a különböző értékek elfogadása • Jogi eszközök (törvényes szabályozás, a gyermekjogok kiszélesítése, emberi és állampolgári jogok betartása) • Inkluzív nevelés (befogadás biztosítása a különböző csoportok számára) • Komprehenzív iskola • Integrálás • Segítő programok: ösztöndíjak, projektek, felzárkóztatás, ösztönző támogatás • Esélyegyenlőség biztosítása (felső oktatásba bejutás elérése)
A multikulturális nevelés fejlődése-haladás az interdiszciplinaritás felé Banks és Banks jelentés, 2001(USA) 1.„Ethnicstudies” (etnikai tanulmányok) beiktatása a nevelés első szakaszába (mozgalom) • „Black studies”a felsőoktatásba beépített program az afroa-amerikaiaknak • A köz- és felsőoktatás válasza az etnikai csoportok igényeire (könyvek, programok, tananyagok) 2.A tanárképzés reformja (második fázis) 3.Előtérbe került a nők és a fogyatékosok kérdése 4. Különböző kutatási irányok, témák, kompetencia fejlesztés
Magyarországon • 1945-1989 között kis mértékben (internacionalista nevelés) • Csak marginálisan jelenik meg a probléma • Irodalomban: Konrád György • Szamizdat: Könyv a homoszexuálisokról, prostituáltakról • Határon kívüliek sajátos támogatása (magyar nyelvű újságokkal, abortusszal, fogamzásgátlóval, hiánycikkekkel) • A rendszerváltás után: a romák helyzetének feltárása • Pécs/Gandhi Gimnázium, romológia az egyetemen • Ma jelen van a roma értelmiség az oktatásban
Az oktatás európai dimenziói • a különböző európai kultúrák megismerésének támogatása • a humanizmus, mint közös értékünk megőrzése • a közösség nyelveinek ismerete • európai ismeretek oktatását az iskolában • olyan körülmények létrehozását, amelyek mellett az egyén kibontakoztathatja képességeit, beilleszkedhet • A multikulturális nevelésnek a tantervi és tananyagbeli vonatkozásainak rendezése Állásfoglalás az oktatás európai dimenziójáról készült Zöld Könyvről (1994)
Lehetőségek, módszerek • Tantárgyakon belüli oktatás • Kulturális ismeretek elmélyítése (kirándulás, múzeum, ünnepek, rendezvények) • Idegen nyelvtanítás (ország-ismeret) • Diákcsere kapcsolatok • Nemzetközi projektek • Pályázatok • Második esély program
A multikulturális oktatás 5 dimenziója (Banks) • tartalmi integráció (tanár példát mutat) • tudáskonstrukciók (tudományos előfeltevések, perspektívák) • előítéletek csökkentése (demokratikus értékek és viszonyulás kialakítása) • esélyegyenlőség pedagógiája (módszerek, eszközök segítségével a többségi kultúrához való felzárkózás) • az iskola kultúrájával, szervezetével foglalkozó elképzelések (iskolai légkör)
Multikulturális iskola • Rosado(1996) szerint a tanulók, szülők és tanárok, együtt teszik a különböző kultúrák, mikro-kultúrák iránt érzékennyé • heterogenitás, érzékeny a tanulói populáció különböző csoportjainak szükségleteire • tekintettel van • a fiúk és a leányok • a társadalom különböző rétegeiből érkező • eltérő családi, vagyoni helyzettel rendelkező • különböző vallású, eltérő képességű, etnikai hátterű, • eltérő nyelvet beszélő gyermekek sajátos és közös szükségleteire és igényeire
Banks a multikulturális iskoláról • a nevelőtestületnek demokratikus (nem rasszista) • a nyelvi pluralizmus érték • az iskolai normák és értékek az etnikailag és kulturálisan sokszínűek • hatékonyak tanítási és motivációs stílusok • etnikai egyenrangúság • a curriculum és a tanítási anyagok bemutatják a különböző fogalmak és problémák etnikai vonatkozásait • a tanárok és a tanulók elsajátítják a rasszizmus felismerésének és az ellene való küzdelemnek a képességét • a multikulturális pedagógiai törekvések a pedagógia minden területén
Kozma Tamás (1995) a multikulturális pedagógia céljairól • A több kultúrára épülő személyiség-fejlesztést • A kisebbségi kultúra fenntartása, a vallás, a nyelv, a normák, tradíciók, társadalmi értékek, társas kapcsolatok ápolása • Átfogó értékek felkarolása, fejlesztése • A teljes kulturális beolvadás megakadályozása Így remélhető, hogy a kisebbségek fennmaradnak, kulturális identitásuk megerősödik, fejlődhetnek a többségi környezetben.
A multikulturális nevelés szintjei • A gyerekbarát, gyerekekre figyelő pedagógia megteremtése • A multikulturális tanterv és tananyagfejlesztés, taneszközök • A szülőkkel való kapcsolat • Iskolavezetés, oktatásmenedzsment, önkormányzati oktatási hatóságok, oktatáskutatók és az osztálytermi klíma
Nemzetiségek, etnikai kisebbségek, migrációs kérdések Magyarországon • A magyarság története szorosan összefonódik más népek befogadásával (kunok, jászok a középkorban) • Tizenhárom nemzeti, etnikai kisebbség: a bolgár, roma, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin szerb, szlovák, szlovén és ukrán kisebbség van jelen. • A rendszerváltás óta: kínaiak, arabok, harmadik világból érkezők
Három hazai csoport • 1. A hazai nemzeti és etnikai kisebbségek közül a horvát, német, román, szerb, szlovák, szlovén kisebbség kialakult, stabil oktatási intézményrendszerrel rendelkezik • 2. nemzetiségeknek nincs, vagy egy-egy intézménye van, anyanyelvüket az ún. vasárnapi iskolákban ápolják: bolgár, görög, lengyel, örmény, ruszin, ukrán • 3. a romák, kisebbségi oktatásuk megszervezése aktuális feladat Magyarországon
Romák Magyarországon • 5-600 000 • Inhomogén (nem egységes csoport) • nyelve alapján három nagy csoportba sorolhatjuk: • oláhcigányok (akik cigány és magyar, vagy csak magyar anyanyelvűek) • romungrók vagy magyar-cigányok (cigány, vagy csak magyar anyanyelvűek) • beáscigányok (román és magyar, vagy csak magyar anyanyelvűek). • többségüknek a magyar nyelv jelenti az anyanyelvet
Bevándorlásuk • Őshazájuk: India • A cigányok egy része közvetlenül a Balkánról érkezett az országba, másik csoportjuk előbb érintette a román területet, majd Erdély érintésével költözött Magyarországra. (Ligeti, 1996) • 14-15. században érkeznek nagy tömegben • Letelepítés Mária Terézia és II. József ideje alatt • a legmagasabb arányban Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, és Szabolcs-Szatmár-Bereg • legalacsonyabb számban Győr-Sopron és Fejér megyében él roma népesség
Cigány kultúra • A zenében Czinka Panna, akinek játékát zenekarvezetőként, az 1700-as években • Bihari János, az ünnepelt prímás személyiség • Lakatos Sándor prímás, a népművészet mestere • Rácz Aladár cimbalomművész, a Zeneakadémia tanára • Cziffra György, zongoraművész, a fiatal művészek támogatására létrehozta a Cziffra Alapítványt • a jazzmuzsikusok körében, így Babos Gyula, Tony Lakatos, PegeAladás, Szakcsi Lakatos Béla • A Száz tagú cigányzenekar, a Rajkózenekar, a KalyiJag Együttes • Mai sztárok: Győzike, Bangó Margit, Bódi Guszti, Margó • Festészet: Péli Tamás,Balázs János
Romák a kommunikációban • Roma Rádió • Televíziós műsor • Honlap: www.romapage.hu • Információs és Művelődési Központ • Kiadványok • Nyelvvizsga • Önkormányzat, ombudsman
Társadalmi jellemzők • Szegényég, munkanélküliség • Alacsony iskolai végzettség • Rossz lakásviszonyok • Halmozottan hátrányos helyzet • Tömörülés bizonyos régiókban • Szakképzettség hiánya • Szociális segélyek • Sokgyermekes családok • Megélhetési bűnözés
Pozitív tartalmak • Sokszínű népi kultúra és hagyományok • Jó nyelvérzék • Kimagasló zenei képességek • Alkalmazkodás • Vándorlás, kisebb mértékű kötődés a lakóhelyhez • Erős családi összetartozás • Szakmai kötődés: muzsikus családok, kereskedők, régiségek, használt áruk közvetítői,
Németek • 200-220 000 • Betelepülésük a 13. századtól (hospesek), később a • 1689-1740-ig terjedt, amikor főként a Dunántúlra érkeztek német parasztok • második szakasza Mária Terézia uralkodásának éveire tehető • a harmadik szakasz II. József 1782. évi pátensével kapcsolható össze, főleg Pfalzból, Saarvidékről, Frankfurt és Mainz körzetéből, Hessenből és Württembergből érkeztek németek hazánk területére • a II. világháború utáni időszakban • kitelepítés • kollektív felelősség • kb. 185-195 000 német nemzetiségi személy • Győr-Sopron és Vas megyében valamint Baranya, Tolna, Fejér, Veszprém, Komárom-Esztergom, és Bács-Kiskun megyében élnek
Szlovákok • Betelepülésük a török kiűzése után kezdődik, 17.század • Nemzetiségileg és vallásilag viszonylag homogén • A hazai szlovákság többsége, több mint háromnegyede az evangélikus(ellenreformáció elől menekült) • Az utolsó jelentős migrációs hullám 1946-48 között történt. • A II. világháború utáni Magyarország és Csehszlovákia között kötött lakosságcsere (73 000) • a XIX. század végétől kétnyelvűvé váltak Irodalom: Závada Pál: Jadviga párnája, Milota, A fotográfus
Románok • 40 000 fő ma • Betelepülés a török időszak után • Pásztorkodók, a 13. századtól a balkánon • Nyelvük az újlatin nyelvekhez tartozik • 1920 után csökken a számuk • 1862 Román Tanszék Budapesten • Ma román munkaerő főleg a fővárosban • Sok vegyes házasság
Horvátok • 15 000 • Sokféle nyelvjárás (sokác, bunyevác,bosnyák) • Baranyában, Vas és Zala megyében találni nagyobb arányban horvát nemzetiségű lakosokat • Budapest, Pécs, Sopron – főiskolák • Rádió, tévé, sajtó
Többi nemzetiség • Szerbek (2000) • Szlovénok (3000) • Örmények (620) • Bolgárok (1300) • Görögök (2000) • Lengyelek (3000) • Ruszinok (100) • Ukránok (5000)
Új migrációs jelenségek • Magyar kisebbség a határon túli területekről • a kínai, vietnámi, mongol, a volt Szovjetunió tagországaiból érkező személyek • nyugat-európai és észak-amerikai migránsok is (1956-os „disszidensek” és utódaik, hollandok, tanulni érkezők-orvosi karra-Németországból, Norvégiából)
Eltérő szerepek: fiú, lány (GENDER) • őskor:férfi vadászik, nő gyűjtöget • Ókor: nincs joga a nőnek. Egyiptomnak uralkodó női vannak: Cleopatra • Középkor: a férj rendelkezik a nő fölött, szenek, uralkodó nők, áldozatok • Comenius (1592-1670): aki Didaktika Magnájában így írt erről: „Az egész ifjúságot nemre való tekintet nélkül iskolába kell járatni • Luther Márton: elemi iskolát kívánt állítani külön a fiúknak és a lányoknak • Felvilágosodás:emancipáció
Érdekességek • Nőnevelés kezdetei: USA, Nyugat-Európa, 1440-es évektől • 19. század második fele: nők is érettségizhetnek, szerezhetnek diplomát • Koedukáció elindítója az USA, Európában csak lassan hódít tért, 2. világháború után gyorsul • Első magyar diplomás nő Glücklich Vilma, 1895
Adatok (Brander, 2004) • Az általános iskoláskorú gyerekekből 125 millió nem jár iskolába- főként lányok • 150 millió gyermek elkezdi ugyan az általános iskolát, de kimarad, mielőtt befejezné, nem tanul az írni-olvasni • Sivatagi Afrika és Dél-Ázsia nagy részén a gyermekek 4-7 évnyi oktatást kapnak • Az iparosodott országokban 15-17 évet • Ma több mint 870 millió ember analfabéta – 70%-uk nő”
Nyolc év múlva komoly hiány lesz Magyarországon a diplomásokbólFotó: Reviczky Zsolt
Hívők aránya Magyarországon:2001-es népszámlálás adatai • 5,3 millió 52% római katolikus • 1,623 millió 16% református • 304 ezer 3% evangélikus • 12-13 0,13% ezer izraelita • 396 ezer más vallású • 1,4-1,5 14%-20% millió felekezet nélküli • 17 ezer baptista • 270 ezer görög katolikus • 112 ezer a más felekezethez tartozó • 1 millió ember 9,9% nem válaszolt
Hívők, száma, aránya a lakossághoz, hívőkhöz • Katolikus 5.558.961 54,51% 73,04% • Római katolikus 5.289.521 51,87% 69,50% • Görög katolikus 268.935 2,64% 3,54% • Ortodox (keleti keresztény) 15.298 0,16% 0,20% • Református 1.622.796 15,91% 21,32% • Evangélikus 304.705 2,99% 4,00% • Baptista 17.705 0,17% 0,23% • Adventista 5.840 0,06% 0,08% • Többi protestáns 34.530 0,34% 0,45% • Többi keresztény 24.340 0,24% 0,32% • Izraelita 12.871 0,13% 0,18% • Más istenhiten alapuló 4.287 0,05% 0,06% • Az örök világtörvényt hirdető vallások 7.736 0,08% 0,10% • A felsoroltak közé nem tartozók 1.544 0,02% 0,02%
A hátrányos helyzet megítélése • alacsony jövedelemszint • rosszul felszerelt, egészségtelen, szűkös lakáskörülmények • szülők alacsony iskolai végzettsége • deviáns mikrokörnyezet • család vagy ép család hiánya • beteg vagy akadályozott szülők (SNI, MBT)