A művészi nyelvhasználat

1. A művészi nyelvhasználat Szépirodalmi stílus

2. A művészi nyelvhasználat a nyelv minden rétegébe behatol, hogy ebből az anyagból és szabályokból valami egyedit megismételhetetlent alkosson

3. A poétikai hatás két legfőbb eszköze A képszerűség jelentésváltozásból eredő stíluselemei – a szóképek Stilisztikai formák vagy stílusalakzatok • A két stílusértékteremtő mód mellett más eszközök is vannak: zeneiség, hangszimbolika, művészi mondatszerkezet, a nyelv „láthatósága” stb.

4. A szóképek, költői képek (trópusok)

5. A szókép meghatározása • A retorika és a stilisztika rendszerében az a jelenség, amely valamilyen jelentésátvitelt tartalmaz. • Szókép például: • Az allegória • A metafora • A metonímia • A szinekdoché

6. Az azonosításnak két alapvető módja van: METAFORA METONÍMIA • Névátvitel, amely két jelentés részleges közösségén, vagy két jeltárgy hasonlóságán alapul. • Névátvitel, amely két jelentés érintkezésén alapul: mind a két jelentés ugyanannak a nagyobb, átfogó halmaznak a része.

7. Metafora példák • GYÖKÉR főnév • 1. jelentése „növények föld alatti része, táplálja és tartja a növényt” • 2. jelentése „foggyökér” – jeltárgy és funkció hasonlósága • 3. jelentése többes számú alakban gyökerek „eredet”, - a két jelentés részleges azonosságán alapul (elképzelhető, nem érzékelhető) • „Ütni készül ökle csontos buzogánya” (Arany: Toldi) • „És az ifjú három keblet, három jó szagú rózsát számolt meg.” (Krúdy: Mit látott Vak Béla…) • „A hamuszürke égen a pitymallat bazsarózsái nyiladoztak.” (Kosztolányi: Esti Kornél)

8. A metonímia fajtái Térbeli érintkezés: „S csendes a ház, ah de nincs nyugalma: Fölveré azt szerelem hatalma” (Vörösmarty: Szép Ilonka) Időbeli érintkezés: A reneszánsz maradandót alkotott a művészetek terén. (köznyelvi választékos) Anyagbeli érintkezés: „Hideg vasat merít magába” (Madách: Az ember tragédiája) Ok-okozati érintkezés: „Boglyák hűvösében tíz-tizenkét szolga…” (Arany: Toldi)

11. Szinesztézia • Metaforából származó nyelvi kép • Elemei két vagy több különböző érzékelési területről származnak (látás hallás, tapintás, hőérzet, ízlelés, szaglás stb.) Példák: „Még édesíti a fanyarszobát…” (Szabó L.) „Milyen volt hangja selyme sem tudom már” (Juhász Gy.)

12. Szinekdoché • A metonímia származéka • Az egyik nyelvi jel helyett egy másikat használunk. • Ennek alapja, hogy az egyik jel jelentése része a másik jel jelentésének • Nem-faj típusú: Faj helyett nem: „Ömlik a vér száján és orrán a vadnak…” Nem helyett faj: „Nyelvel a kuvasz is” (Arany) • Rész-egész típusú: Rész helyett egész „Nem a tenger lámpatornya/ Egész helyett rész Mely felé küzd száz vitorla” • Többes szám helyett egyes szám: „Mentek-é tatárra, mentek-é törökre” (Arany: Toldi)

13. Komplex képek – metaforából származó szóképek • Allegória • Mindig több elemi képből épül fel • Általában elvont fogalmat, erkölcsi eszmét, lelki sajátosságot tesz képszerűvé • Szimbólum • Vagy jelkép • Hozzá kapcsolódó érzéseknek, hangulatoknak érzékelhető jelenség általi jelölése, megnevezése. • Nem részletez, csupán jelzi a jelentés összetettségét! • Megszemélyesítés • Teljes jogú és értékű metafora • Nem emberi tárgyat emberi képpel fejez ki vagy jellemez

14. A szóképekhez csatlakozó stiláris eszközök • Körülírás • A fogalmat nem nevezi néven, hanem szembeötlő vonásai alapján más szavakkal fejezi ki • Hasonlat • Benne a tárgyi és a kép elem nincs egymással azonosítva, hanem csak párhuzamba van állítva – a képi elem elképzelhetővé teszi a tárgyi elemet • Eufemizmus • A körülírás egyik fajtája • Kellemetlen, illetlen vagy nyers jelenségeknek, fogyatékosságoknak enyhítő, szépítő megnevezése • Udvarisság, tapintat vagy kímélet eszköze

15. Stílusalakzatok – mondatstilisztikai eszközök

16. Az alakzat a szokásostól valamilyen célból eltérő, átalakított nyelvi forma, mint a • Hangsor • Szókapcsolat • Mondat • Leggyakoribb eset/módszer lehet a: • Hozzáadás • Elhagyás • felcserélés

18. HANGALAKZAT - PÉLDÁK • … oly fenyegetve beszélett. (Vörösmarty) • Hozzáadás • Köszönöm szépen a kelmed jó ‘karatját. (Petőfi) • Elhagyás • Sürgő csoport száz szolga hord, / Hogy nézni is tereh. (Arany) • Felcserélés

19. Mondatalakzatok – példák a hozzáadáshoz • Ismétlések • Hová, hová édes férjem? • Most tél van és csend és hó és halál. • Milyen csonka ma a Hold, / Az éj milyen sivatag, néma, / Milyen szomorú vagyok én ma, / Milyen csonka ma a Hold. (Ady) • Érintette fülét kocsiknak zörgése. / kocsiknak zörgése, hordóknak kongása, (Petőfi) • Felsorolás • És akkor még sok más színű tintát, / bronzot, ezüstöt, zöldet, aranyat. (Kosztolányi) • Fokozás • Tanulj dalt a zengő zivatarból, / Mint nyög, ordít, jajgat, sír és bömböl. (Vörösmarty)

20. Figura etimologica • Szótőismétlés, amely az ismétléses alakzatokhoz tartozik, és az azonos tövű szavak alkotnak egy nyelvtani, jelentéstani egységet. „Szeretném magam megmutatni, Hogy látva lássanak, Hogy látva lássanak” (Ady)

21. Példák a felcseréléshez • De jó messze volt még szép Magyarországtól, / Mert Franciaország esik tőle távol. (Petőfi) • A kirakatban lila dalra kelt egy nyakkendő. (Tóth Árpád) • Ezüst derűvel ráz a nyír / egy szellőcskét és leng az ég. (József A.)

23. párhuzam Vetettem ibolyát, Várom kikelését, Várom a szeretőm Hozzám jövetelét. Kikelt az ibolya De nem az a teljes, Eljött a szeretőm, De nem az a kedves. (Magyar népdal)

24. Köszönöm a figyelmet!