Az informatikától az Információs Társadalomig

1. Az informatikától az Információs Társadalomig Beck György

2. Magyarország 1990-2000 • Útkeresés • IT stratégiák virágkora: víziók és első lépések (Sulinet, teleházak, civil szövetségek) • Nincs kormányzati szövetséges • Elinduló növekedés a nagy gazdálkodó szervezetek IT-felhasználásában

3. Magyarország 2000-2002 • Informatikai Érdekegyeztető Fórum: Magyar Informatikai Charta, 2000. április • Az informatika kormányzati prioritása • Szolgáltató közigazgatás • Versenyképes és modernizált gazdaság • Az információs társadalomra felkészítő oktatás és továbbképzés • Széles információs kultúra • Az információk online hozzáférésének biztosítása • A hátrányos helyzetűek társadalmi integrációjának informatikai elősegítése • Benchmark a kormányzati IT aktivitás méréséhez • Szakmai lobbi az önálló IT politikáért: IT Kormánybiztosság, parlamenti bizottság, IHM • Komoly kormányzati források megnyitása

4. A nagy kísérlet: IHM • Új stratégiák, új eredmények: • Jogalkotás (e-keresekedem, hírközlés, elektronikus információszabadság) • Közháló, e-Magyarország pontok, nekilendülő önkormányzatok, de ezek a rendszerek egyediek – koordináció hiány • Árletörés, Internet népszerűsítés • Megtorpanó lendület • Az Internet használók száma 2004-től stagnál • Nincs e-Befogadási és digitális írástudás fejlesztési kormányzati program • Hiányzik a vonzó tartalom • Az IT Társadalom eszméje nem tör át, nem válik modernizációs hajtóerővé, nem erős a szakmapolitikai képviselet

5. A megtorpanó lendület: OM • Bővül az oktatási tartalomszolgáltatás • A oktatási reformharcok miatt az IT kikerül a fókuszból • Szükséges lenne a felnőttoktatás (szülők iskolája), hiányzik a nyelvtudás • Lelassul a Sulinet Express és kioltja a munkavállalói PC-programot is • Strukturális problémák a felsőoktatásban, komoly szakember hiány

6. Felsőfokú oklevelet szerzett hallgatók száma főbb tanulmányi területek szerint(1991-2004) Forrás: KSH

7. Felsőfokú oklevelet szerzett hallgatók száma főbb tanulmányi területek szerint(1991-2003) Forrás: KSH

8. Graduates in science and technology per 1000 population,aged 20 to 29, (2000-2002) Forrás: OECD oktatási adatbázis, 2004. július

9. Lassú építkezés: MeH • Átalakuló kormányportál • EKG, ügyfélkapu • Lassú építkezés a szolgáltatások számában • Megosztottság a kormányzati / önkormányzati rendszerek építésében • A nagy államháztartási e-rendszerek lassan fejlődnek, az APEH-et kivéve

10. A feltámadó lendület: GKM • Új üzenetek a vállalkozói szférának: megerősítés az elbizonytalanodó körnek • Elkezdődött a váltás a pénzügyi logikától a gazdaságvezérelt logikák felé • A GVOP programok felértékelődnek • Hosszú távú felemelkedési stratégia fogalmazódik meg

11. Mit mutatnak az adatok Forrás: Tárki & WIP

12. Nemzetközi mezőnyben Forrás: Kék notesz, ITTK

13. Charta benchmarking • Nem valósultak meg a Magyar Informatikai Charta fő pontjai • Az IT nem vált kormányzati prioritássá az IHM léte ellenére sem, nem valósultak meg az e-kormányzati szolgáltatások • Az e-kereskedelem gyermekcipőben jár • A kulturális portálok és tartalmak száma kevés, súlyos gondok vannak a szerzői jogokkal • 6,5 millió ember digitális analfabéta, a legjobban rászorulók nem kapnak megfelelő IT-képzést és támaszt.

14. A növekedés lehetőségei A bekapcsolható milliók Forrás: WIP

15. Modernizáció vagy lemaradás • Újra kell kommunikálni: mit jelent a társadalmi és gazdasági modernizáció számára az informatika • Újjászervezni a meglévő struktúrákat (közigazgatás,pénzügyi nagyrendszerek, közérdekű információk) → Hatékonyságnövekedés • Be kell vonni az eddig kimaradt korosztályokat az IT-felhasználók közé (40 éven felüliek, idősek, videken élők, alacsonyabb iskolázottságúak) → e-Befogadás • Növelni kell a digitálisan írástudók körét (szülők iskolája, ECDL, új oktatási anyagok, távoktatás) →e-Oktatás • Érdekes, értékes tartalomszolgáltatások fejlesztésére van szükség (IP-kommunikáció, e-kormányzat, magyar kulturális örökség, nyelvoktatás, szerzői jogok) → e-Kultúra • Növelni kell az IT társadalmi infrastruktúráját (több Internet-végpont, több számítógép a háztartásokban)

16. Szakmai összefogás • Az IKT szektor képviselőiként kérjük az új kormánytól, hogy helyezze előtérbe az információs társadalom alábbi legsürgetőbb kérdéseit. • Az információs társadalmi, informatikai iparági, a kormányzati informatikai és kommunikációs fejlesztések és szabályozások egy kormányzati intézmény keretei között valósuljanak meg, amelyhez a Kormány rendeljen a tervezhetőséget és a célok megvalósítását garantáló költségvetést. • A „modern közigazgatás – szolgáltató állam” reformprogram jegyében biztosítsa, hogy a kormányzati, önkormányzati, államigazgatási informatikai rendszerek egységes és elfogadott szabványoknak feleljenek meg, előírt minőségbiztosítás mellett.A közigazgatás átalakításánál és az informatikai fejlesztéseknél a hatékonyság, a szolgáltatások minőségének javítása, és a transzparencia is legyen éppolyan kiemelt szempont, mint a költségcsökkentés. • A modern korszak feltétele, hogy szélessávú infrastruktúrát tekintsék hivatalosan is alapinfrastruktúrának, ugyanúgy, mint az elektromos-, közúti- és csatornahálózatot. • Az Európai Uniós fejlesztési támogatások egy meghatározott részét intézményesített módon is az IKT fejlesztésekre kell fordítani. Ezt a nemzeti fejlesztési tervben (NFT2) is kifejezésre kell juttatni. • Adóprogram segítse az innovatív, különösen a kis- és középvállalatokat (KKV), így is ösztönözve az innovációra és kutatás-fejlesztésre fordított összegek növelését. • Mindezen célok és a társadalmi modernizáció elengedhetetlen feltétele, hogy jelentősen csökkenjen a digitálisan írástudatlan milliók száma, segítsék a hátrányos helyzetűek (idősek, vidéken élők, alacsonyabb iskolázottságúak) információs társadalmi beilleszkedését, növekedjék a hazai internetes tartalmi szolgáltatások mennyisége és minősége is. Amcham IT, IVSZ, INFORUM, NJSZT, MATISZ, VISZ

17. Köszönöm a figyelmet!