A munkaidő-beosztás és -nyilvántartás új rendje

1. A munkaidő-beosztás és -nyilvántartás új rendje Kozák András köznevelési szakértő

2. Rendszerező témavázlat • Jogszabályi környezet • Alapvető fogalmak tisztázása • A munkaidő-beosztási, -nyilvántartási és -igazolási rend intézményi dokumentumai • A munkaidő-beosztás és -nyilvántartás új szabályai az ágazati kerettörvényben és a végrehajtási rendeletben • A köznevelési intézmény vezetőjének a munkaidő nyilvántartásával kapcsolatos kötelező feladatai • Finis est simplicitas: hogyan lehet a legegyszerűbben megoldani a munkaidő-nyilvántartást?

3. Irányadó jogszabályok • 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt.) • 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (Mt.) • 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.) • 2000. évi C. törvény a számvitelről (Szvt.) • 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról (Vhr.) • 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

4. A szabályozás jellegadó specifikumai • A munkajogi szabályozás három alapvető specifikuma a munkaidő-beosztás elrendelése és a munkaidő-nyilvántartás terén is érvényesül: • a jogforrások sajátos jellege: munkaviszonyra vonatkozó szabály alatt nem csak jogszabályt, hanem kollektív szerződést is érteni kell (pl. azokat a tevékenységeket, amelyeket a pedagógus kötött munkaidejében a nevelési-oktatási intézményen kívül végezhet, kollektív szerződés határozza meg); • ágazati-szakmai jogszabályok az alkalmazott jog kiválasztása tekintetében megelőzik a munkajogi törvényeket, így az Nkt. és foglalkoztatási tárgyú normái az elsődlegesek az Mt.-vel szemben a lex primaria derogat legi subsidiariae jogelvi maximája alapján (pl. a köznevelési intézményben nem csak munkaidő-beosztás és –nyilvántartás, hanem a munkaidő teljesítésének igazolása is munkáltatói feladat, jóllehet ez utóbbit a munka törvénykönyve nem írja elő);

5. A szabályozás jellegadó specifikumai • cogens claudicans: a munkavállalóra lehet csak előnyösebb az olyan – törvény által lehetővé tett – megállapodás, melyet kollektív szerződés a törvényi-jogszabályi előírásoktól eltérően tesz lehetővé (pl. a munkáltatónak a munkaviszony kezdetétől számítva 15 napnál rövidebb időt is előírhat a kollektív szerződés arra, hogy a munkavállalót tájékoztassa a napi munkaidőről). • A munkajogi jogforrások sajátos hierarchiájának modellje a köznevelési intézmények vonatkozásában a következő: 1. Nkt.(pl. kötött munkaidő tartama) 2. Kollektív szerződés (pl. a kötött munkaidő egy részének az intézményen kívül történő elvégzése) 3. Nkt. foglalkoztatási tárgyú végrehajtási rendelete(pl. a munkáltató a pedagógus munkavégzését havonta igazolja) 4. Mt.(pl. munkavégzés alóli mentesülés egyes esetei)

6. Fogalmi alapvetés • A munkaidő-beosztás: a vonatkozó szakmai-ágazati és a munkajogi jogszabályok előírásain alapuló egyoldalú, alakszerűségi kellékek meglétéhez kötött munkáltatói aktus, amely a munkaviszony tartalmi elemeként határozza meg: • a rendes munkaidő neveléssel-oktatással lekötött és le nem kötött részében elvégzendő feladatokat és azok tartamát; • a rendkívüli munkaidőbenelvégzendő teendőket és azok tartamát, valamint díjazására vonatkozó normákat; • a készenlét tartamát (köznevelési intézményekben nem releváns); • a szabadság (alapszabadság, pótszabadság) tartamát, igénybevételének módját, melyek megvalósulásának ellenőrzésére rendszeresített nyilvántartási protokoll keretében kerül sor.

7. Fogalmi alapvetés • A munkaidő-nyilvántartás a munkáltató által havi rendszerességgel végzett – számviteli bizonylatként kezelt, ellenőrzött és őrzött dokumentumokban testet öltő – olyan munkajogi relevanciájú tevékenység, mely a munkavállaló munkaidő-beosztására vonatkozó előírásokat, elsősorban a munkaidő tartamának a teljesülését teszi nyomon követhetővé a munkavállaló által tudomásul vett módon. • A munkaidő-beosztás és annak nyilvántartása a munkabér (illetmény) jogszerű voltát megalapozó, az elvégzett munka elrendelése és megvalósulása dialektikájában értelmezhető munkáltatói teendő, melynek keretében: a munkaidő-beosztás a TEVÉKENYSÉG, s annak ELLENŐRZÉSe a munkaidő-nyilvántartás. • A munkaidő-beosztás és a munkaidő-nyilvántartás a munkáltató feladata, mely a munkavállalóra csak járulékos feladatokat telepít (tudomásulvétel, munkavégzés dokumentálása), azonban ezek elvégzéséről a munkáltatónak kell rendelkezni (munkaköri leírás).

8. Intézményi dokumentumok és nyilvántartások • Szervezeti és működési szabályzat, melynek része - az alkalmazottak munkarendje ; - az alkalmazottak és a vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje . • Kollektív szerződés, mely tartalmazza - a neveléssel-oktatással le nem között munkaidő azon tevékenységeinek felsorolását, amelyet nem az intézményben kell elvégezni; továbbá tartalmazhatja - a munkavégzési illetve a rendelkezésre állási kötelezettség alóli mentesülés egyéb eseteit ; - legfeljebb hatvan perc tartamú munkaközi szünet lehetővé tételét ; - a szabadság egy negyedének az esedékesség évét követő év március 31-ig történő kiadásának lehetőségét ; - fizetés nélküli szabadság tartamának hosszítását ; - legfeljebb 300 óráig terjedő rendkívüli munkavégzés elrendelését.

9. Intézményi dokumentumok és nyilvántartások • Éves iskolai munkaterv, mely rendelkezik - a nevelés illetve tanítás nélküli munkanapok, a szünetek rendjéről; - a rendes – órarend szerinti – munkarend megváltozása (nyílt nap, megemlékezések, ünnepélyek, felmérések, versenyek) esetén a pedagógusok munkavégzésére vonatkozó szabályokról /kollektív szerződésben is szabályozható/; - vizsgáztatásban (érettségi, szakmai vizsgák) továbbá az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben (tanfelügyelet), a szaktanácsadói feladatokban és a minősítő vizsgában, minősítési eljárásban (pedagógusok minősítése) részt vevő pedagógus munkakörben alkalmazottak munkaidő-beosztásáról. • Munkaszerződés, mely rögzíti a foglalkoztatás mértékét. • Egyéni munkaköri leírás, mely tartalmazza az egyes pedagógiai és ahhoz kapcsolódó (járulékos) feladatok leírását. • Tantárgyfelosztás, mely a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő fenntartó által jóváhagyott dokumentuma.

10. Intézményi dokumentumok és nyilvántartások • Órarend, amely a tantárgyfelosztás alapján készített tanügyi dokumentumként a munkaidő-beosztás fundamentuma, s a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőt egyénileg határozza meg. • Egyéni munkarendről szóló intézményvezetői elrendelés, mely tartalmazza a foglalkoztatás mértékének megfelelően a neveléssel-oktatással lekötött és le nem kötött munkaidő pedagógus által végzendő formáit és mértékét (munkaidő-beosztás munkajogi instrumentuma): - a tanórák és egyéb foglalkozások pontos mértékéről itt érdemes rendelkezni; - tanévi vagy félévi időszakra rendszeresített feladatlista; - lehet önálló dokumentum vagy a munkaköri leírás függeléke; - formája a munkáltató egyéni döntése szerint kerül kialakításra.

11. Intézményi dokumentumok és nyilvántartások • Egyéni munkarend nyilvántartó és igazoló lapja, ami tartalmazza a heti 32 órás kötött munkaidőben elrendelt munkavégzés ténylegesen teljesített tevékenységeit a foglalkoztatás mértékének megfelelő arányosítás szerint, melyet az intézményvezető havi rendszerességgel igazol le, s e dokumentum: - a havi munkaidő-beosztás alapján készített teljesítések mutatója ; - az egyes hetek közötti munkaidő-átcsoportosításokat követhetővé teszi ; - a egyéni munkarendről szóló intézményvezetői elrendeléssel, a munkaszerződéssel, a tantárgyfelosztással, az órarenddel és az éves munkatervvel összhangban kell álljon ; - a munkaidő nyilvántartás alapdokumentumaként kötelezően minden hónapban előállítandó és az intézményvezető által szignálandó (munkavégzés igazolása) ; - célszerűen elektronikus formában vezethető (*xls).

12. Intézményi dokumentumok és nyilvántartások • Foglalkozási napló, mely a munkavégzés nyilvántartásának számviteli bizonylataként a pedagógus gyermekekkel való közvetlen foglalkozásainak (óvoda), tanóráinak, egyéb foglalkozásainak és más, az intézményvezető által elrendelt neveléssel-oktatással lekötött munkaóráinak pénzügyi-elszámolási dokumentuma: - tanügyi nyomtatványon kell vezetni (nyomtatott vagy elektronikus okirat) ; - különös munkajogi relevanciája a haladási napló résznek van ; - lehet: óvodai csoportnapló, osztálynapló, csoportnapló, egyéb foglalkozási napló, egyéni és csoportos foglalkozási napló az alapfokú művészeti iskolában, egyéni és csoportos foglalkozási napló a zeneművészeti szakközépiskolában ; - az intézményvezető által meghatározott módon a pedagógus köteles rendszeresen vezetni.

13. Intézményi dokumentumok és nyilvántartások • Jelenléti ív vagy chipkártyás beléptető rendszer a kötött munkaidő teljesítésének nyilvántartását teszi lehetővé, azonban alkalmazási kötelezettségét egyetlen jogszabály sem írja elő a pedagógusok vonatkozásában, mivel az Nkt. foglalkoztatási tárgyú végrehajtási rendelete az órarend és a munkaterv alapján történő munkaidő-nyilvántartást és annak havi rendszerességű igazolását rendeli el. DE: a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők és az egyéb munkakörben foglalkoztatottak esetén az Mt. alapján kötelező. • Rendkívüli munkavégzés nyilvántartásának dokumentuma nincs speciális formakényszerhez kötve, arról a munkáltató jegyzőkönyvszerű feljegyzést vezet (pl. kirándulás hétvégén, osztálykirándulás, erdei iskolában való felügyeleti tevékenység)

14. Intézményi dokumentumok és nyilvántartások • Szabadság-nyilvántartó lap, mely az alap- és pótszabadság nyilvántartására rendszeresített munkaügyi dokumentum. • Országos statisztikai adatjelentés állománya (OSA), mely a munkaidő elrendelésével kapcsolatos retrospektív jellegű dokumentum, vonatkozó adattáblái: - pedagógusok nyitóállománya munkaidő szerint, oktatási szintenként; - nem pedagógus munkakörben dolgozók létszáma; - pedagógusok száma a tantárgyfelosztás óraszáma alapján. • Egyéb dokumentumok közé tartozik minden olyan feljegyzés, dokumentum, amely a munkaidő-beosztással vagy nyilvántartással kapcsolatos lehet (pl. szülői értekezlet, fogadóóra jelenléti íve, nevelőtestületi ülés jegyzőkönyve, munkaügyi ellenőrzés, fenntartói, törvényességi, hatósági revíziók anyagai, általános közzétételei lista egyes elemei)

15. Új típusú munkaidő-számítás • A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidő, teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén 32 óra) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni (kötetlen munkaidő, teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén 8 óra) [Nkt. 62. § (5)]. • A teljes munkaidő ötvenöt-hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidő: 22-26 óra) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében (neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidő: 10-6 óra) a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el [Nkt. 62. § (6)]. • Az intézményvezető a kötött munkaidőben ellátandó feladatok elosztásánál biztosítja az arányos és egyenletesfeladatelosztást a nevelőtestület tagjai között [Nkt. 62. § (7)].

16. Egyes munkakörökre meghatározott különös szabályok

17. Egyes munkakörökre meghatározott különös szabályok • Az intézményvezető és helyettesei, a pedagógus munkakörben alkalmazott magasabb vezetők vezetési feladataikat kizárólag azNkt. 5. sz. mellékletében meghatározott neveléssel-oktatással lekötött munkaidejükön felül láthatják el [Nkt. 62. § (14)]. • Az iskolai, kollégiumi könyvtárostanár, könyvtárostanító a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő keretében – 22-26 órában – biztosítja a könyvtár nyitva tartását, a könyvtári órákat. Munkaköri feladatként a kötött munkaidő többi része hetven százaléka - 7-4 óra - a könyvtár zárva tartása mellett a munkahelyen végzett könyvtári munkára (az állomány gyarapítása, gondozása, könyvtári kutatómunka), iskolai kapcsolattartásra, a további harminc százaléka – 3-2 óra - a munkahelyen kívül végzett felkészülésre, könyvtári kapcsolatépítésre, állománygyarapításra, továbbá a pedagógus-munkakörrel összefüggő más tevékenység ellátására szolgál [Nkt. 62. § (12)].

18. Neveléssel-oktatással lekötött munkaidő-komponens elemei • Tanítási óra • Szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör (énekkar, művészeti kör) • Sportkör, tömegsport foglalkozás • Egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás (beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő, sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló) • Egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás (kiemelten tehetséges gyermek, tanuló) • Napközi • Tanulószoba • Tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás (tanulmányok alatti vizsgára való felkészítés, felvételi előkészítő foglalkozás) • Pályaválasztást segítő foglalkozás (pályaorientációs tevékenységek)

19. Neveléssel-oktatással lekötött munkaidő-komponens elemei • Közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás (csak érettségi vizsgára felkészítő intézményekben) • Diákönkormányzati foglalkozás • Felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó egyéni vagy csoportos, közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos, a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni, a kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos kollégiumi, valamint szakkollégiumi foglalkozás (hátrányos helyzetű tanulók) • Tanulmányi szakmai, kulturális versenyre, házi bajnokságra, iskolák közötti versenyre, bajnokságra való felkészítés (és nem szervezés) • Az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás (osztálykirándulás, erdei iskola) [Vhr. 17. § (2) bekezdésének taxatív felsorolása]

20. A neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidőben végezhető tevékenységek • Foglalkozások, tanítási órák előkészítése (órára való felkészülés) • Gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése (tanulók írásbeli munkáinak javítása) • Az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidőhasznos eltöltésének megszervezése(nem versenyre felkészítés!) • A tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása (tanulók autonóm szervezésű olvasó- és tanulókörei) • Előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók - tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő – felügyelete (reggeli, ebédeltetési és esti ügyelet) • Tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása • Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása

21. Neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidő tevékenységei • Eseti helyettesítés • Pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység (adminisztráció) • Intézményi dokumentumok készítése, vezetése • Szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása • Osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység (családlátogatás) • Pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása (óralátogatás negyedévente 1-4 alkalommal) • A nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel (éves munkatervben foglaltak szerint) • Munkaközösség-vezetés • Intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés (minőségbiztosítási feladatok ellátása)

22. Neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidő tevékenységei • Környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása • Iskolai szertár fejlesztése, karbantartása • Hangszerkarbantartás megszervezése (csak az alapfokú művészeti iskolákban vagy zeneművészeti szakközépiskolákban) • A különböző feladatellátási helyekre történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás • A pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása (ünnepély, megemlékezés, iskolanap, iskolai rendezvény megszervezése, óvoda-iskola átmenet feladatainak ellátása, az éves iskolai munkatervben foglalt teendők ellátása beleértve ebbe a szervezést, a megvalósítást s az ezekkel összefüggő egyéb tevékenységeket) [Vhr. 17. § (1) bekezdésének taxatív felsorolása ]

23. A kötött munkaidő további szabályai • A pedagógus a kötött munkaidőben köteles az intézményben tartózkodni, kivéve, ha kizárólag az intézményen kívül ellátható feladatot lát el, melyek körét kollektív szerződés, vagy annak a hiányában a munkáltató – az egyéni munkarendről szóló intézményvezetői elrendelésben – határozza meg [Vhr. 17. § (3)]. • A pedagógus számára a neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét, vagyis 26 órát meghaladóan további foglalkozások (eseti helyettesítés) akkor rendelhetők el, ha: • a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére; • a munkakör nincs betöltve, és az álláshelyre kiírt nyilvános pályázat sikertelen volt; • a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált [Vhr. 17. § (4)].

24. A kötött munkaidő további szabályai • Egy pedagógusnak a neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felül elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások száma nem haladhatja meg óvodában a heti négy, iskolában egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát, kivéve, ha a gyermekek, tanulók kötelező ellátása másként nem biztosítható [Vhr. 17. § (5)]. • A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés csak akkor rendelhető el, ha a feladatellátás másként nem biztosítható, s egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra [Vhr. 17. § (5)]. • A szakszervezetek tisztségviselőit megillető, az érdekképviseleti tevékenység végzésének igazolt időtartamára járó munkaidő-kedvezményt a pedagógus kötött munkaidejének terhére kell kiadni oly módon, hogy a munkaidő-kedvezmény nyolcvan százaléka a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőre, húsz százaléka a neveléssel-oktatással lekötött idő felső határa feletti kötött munkaidőre essen. [Vhr. 18. §; Mt. 274. §].

25. A munkaidő-nyilvántartás és a munkavégzés-igazolás vezetői kötelezettségéről rendelkező normák • A munkáltató nyilvántartja a) a rendes és a rendkívüli munkaidő, b) a készenlét, c) a szabadság tartamát. A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is [Mt. 134. § (1)-(2)]. • Az intézményvezető az órarend és a munkatervben meghatározott feladatok alapján az intézményben foglalkoztatott pedagógusok vonatkozásában munkaidő-nyilvántartást vezet, és a munkavégzést havonta igazolja [Vhr. 17. § (7)].

26. Az intézményvezető munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos teendői • Az ágazati foglalkoztatási normák (Nkt., Vhr.) és a háttérszabályozó kódex (Mt.) nem ad eligazítást arra vonatkozóan, milyen módon köteles a köznevelési intézmény vezetője teljesíteni munkaidő-nyilvántartási kötelezettségét. • Ennek hiányában a következő argumentációk használhatók: • a munkáltató által a helyben szokásos módon történő gyakorlat; • a jogirodalomban (elsősorban az Mt.- és Kjt.-kommentárokban ) felvetettek: a munkaidő nyilvántartása történhet jelenléti ívvel, elektronikus beléptetési rendszer alkalmazásával; • az irányadó felsőbírósági esetjog instrumentumainak megállapításai: A munkavállaló szabadságát munkanapban kell nyilvántartani [EBH 2003/972.].

27. Az intézményvezető munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos teendői • A munkaidő-beosztásról való rendelkezés és annak az alkalmazottal való közlése: • pedagógus esetén munkaszerződés, munkaköri leírás, tantárgyfelosztás, órarend, egyéni munkarendről szóló intézményvezetői rendelkezés, munkaterv • nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és egyéb munkakörben alkalmazottak esetén munkaszerződés, munkaköri leírás ismertetése. • A munkavállalóval való aláíratása annak, hogyan kell közreműködnie munkaideje nyilvántartásának vezetésében (célszerű ezt a munkaköri leírásba foglalni).

28. Az intézményvezető munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos teendői • Az egyéni munkaidő kötött része törvényes mértékének átlépése esetén rendelkezés a kompenzációról a következő hetek neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidejének arányos csökkentésével. • A kötött munkaidőbe tartozó feladatok elvégzése igazolásának a tárgyhó utolsó munkanapját követően történő elkészítése, mely célszerűen az egyéni munkaidő-nyilvántartó és -igazoló lapon eszközölhető (fontos a kinyomtatása, lepecsételése és intézményvezető általi aláírása, majd irratározása e dokumentumnak). • A hat órát meghaladó munkavégzést követően 20 perces munkaszünetet(ebédszünet) kell biztosítani a munkavállalónak, amelyet több részletben is ki lehet adni; annak külön adminisztrálása nem szükséges, mert a munkaközi szünet nem része a munkaidőnek [Mt. 86 § (3), 103. § (1) és (6)].

29. A pedagógus munkavégzésének elszámolási bizonylatai: számviteli okmányok • A foglalkozási napló haladási napló része – akár a munkaidő-nyilvántartás többi dokumentuma –, amelyet a pedagógusnak rendszeresen vezetnie kell, a munkavégzés (gazdasági esemény) elszámolási (számviteli)bizonylata. • Számviteli bizonylat minden olyan a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány – függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától –, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá [Szvt. 166. § (1)]. • A számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. A bizonylat szerkesztésekor a világosság elvét szem előtt kell tartani [Szvt. 166. § (2)].

30. Köszönöm a megtisztelő figyelmet!